Világszerte a dolgozók 29 százaléka kifejezetten vagy nagyon magabiztos azzal kapcsolatban, hogy nyugdíjas évei alatt is kényelmes életet élhet, de egészségügyi kiadásokkal csupán az emberek fele kalkulál. Míg globális szinten az emberek negyede biztos abban, hogy nyugdíjasként is tudja majd fedezni az egészségügyi kiadásait, hazánkban csak minden tizedik ember.
Közepesen felkészült a nyugdíjas évekre a magyar lakosság, legalábbis egy friss kutatás szerint. Az Aegon Center for Longevity and Retirement (ACLR) nevű kutatás nyolc éve indult, idén 15 ország 14 400 aktív korú dolgozója és 1 600 nyugdíjas megkérdezésével végezték. Az eredmény alapján a globális „felkészültségi” pontszám 6,0, ami közepes szintet jelöl, az országok között a legjobb helyen India végzett 7,8 ponttal, a sereghajtó meglepő módon Japán lett, 4,9-cel. Magyarország a sor közepére-végére került, 5,4 pontot ért el.
Világszerte csupán az emberek a fele kalkulál egészségügyi kiadásokkal a nyugdíj-megtakarításait illetően: Brazília, India és Kína felfelé húzza az átlagot, Magyarországon ez az arány csupán 36 százalék, az Egyesült Államok, Hollandia és Franciaország esetében pedig még kevesebb. A globális adatok szerint az emberek csupán negyede biztos abban, hogy nyugdíjasként is tudja majd fedezni az egészségügyi kiadásait,
hazánkban ugyanez a szám pedig csak tíz százalék.
Ez már csak azért is aggasztó, mert a kutatás folyamatosan emelkedő várható élettartammal és csökkenő születésszámmal számol, valamint azzal, hogy a nyugdíjaskorú emberek egészségügyi állapota romlik. Világszerte egyébként minden negyedik embert nyugtalanít, ha a hosszú távú anyagi jövőjére gondol, és az emberek 43 százaléka az időskori egészségügyi állapota miatt is aggódik.
A várható élettartam és a várható egészséges élettartam közötti különbség Magyarországon és Franciaországban a legnagyobb (10 év). Vagyis a nyolcvanéves várható élettartam ellenére az emberek csak hetvenéves korukig számolnak azzal, hogy egészségesek maradnak. Indiában 70-72, az USA-ban és Ausztráliában 80-85, míg Németország esetében 76-85 ez a különbség.
Itthon a kutatás szerint kiemelkedő az aktív életszakasz hossza, a magyarok viszonylag későn, 65 évesek terveznek nyugdíjba menni; csak az Egyesült Királyság (66), Hollandia (67) és Ausztrália (66) előznek meg minket, a legkorábbi nyugdíjba vonulást a kínai és a török emberek tervezik, 58 éves korukban. Magyarország nem jár élen a tartalékok felépítésében, a lakosság 27 százaléka takarékoskodik életmódszerűen.
E tekintetben a kutatásban részt vevő országok közül csak Lengyelországban rosszabb a helyzet (25 százalék).
Világszerte a dolgozók 29 százaléka kifejezetten vagy nagyon magabiztos azzal kapcsolatban, hogy nyugdíjas évei alatt is kényelmes életet élhet, az emberek arra számítanak, hogy nyugdíjjövedelmük csaknem felét (46 százalékát) az állam fogja szolgáltatni, harmadát (30 százalékát) saját megtakarításaik és befektetéseik, míg negyedét (24 százalékát) munkaadóik. Magyarország ebben a tekintetben is kivétel: itthon az emberek nyugdíjjövedelmük 54 százalékát várják az államtól.
A kutatásban Magyarország mellett Ausztrália, Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, India, Japán, Kanada, Kína, Lengyelország, Németország, Spanyolország és Törökország vett részt.
Borítókép: Tiago Muraro / Unsplash
Hiába hangzik jól a korai nyugdíjazás, egyáltalán nem való mindenkinek
Mindenki azt mondja, gyűjts lakásra. A 30-as magyar nyugdíjas meg azt: ne tedd!
