Bizonyára mindenki emlékszik arra, amikor a koronavírus-válság alatt az otthon ragadt, és az Egyesült Államokban még „helikopter pénzzel” is megtámogatott lelkes kisbefektetők a „koronavírus okozta felgyorsult technológiai átállás” ígéretére nyakra-főre vásárolták a digitalizáció következő üdvöskéit az otthoni sportolás reformereitől a digitális munkavégzés, fizetési megoldások és a videojáték kereskedelem újítóin át. Bár a cím árulkodó, cikkünkben megvizsgáljuk, hol is tartanak a bezártság egykori éllovasai.
Peloton
Az amerikai Peloton, az otthoni spinning és „szobakerékpározás Apple-je”, egy hatalmas kijelzővel ellátott szobabiciklit árul, mely képernyőn keresztül a napszaknak megfelelően online, előben közvetített edzéseken tudnak részt venni a sportolni vágyók. A Peloton edzői, akik a streamelt edzéseket tartják a fitness-ipar sztárjaivá váltak, millió dolláros fizetéseket kaptak a Pelotontól, amellett, hogy saját személyes márkájukat is tudták építeni.
A cég a lezárások alatt megállíthatatlannak tűnt, a kisbefektetői bizalom ezt látva töretlen volt, a cég részvényárfolyama 2020 márciusától 2020 decemberéig több mint hétszerezett.
A Peloton árfolyama a covid idején. Forrás: Yahoo Finance
Azonban a fenti ábrán jól látható a lejtmenet, ugyanis 2021 végével a cég több baklövést is elkövetett:
- A kerékpárjaikat a fogyasztók túlárazottnak tartották.
- A szobakerékpár mellé piacra dobott futópadok kivitelezése és árazása is hagyott kívánnivalót maga után.
- A cég a lassuló eladások mellett még ellátásilánc-gondokkal is küzdött.
A problémák következtében a cég vezérigazgatója lemondott és 2022-ben a vállalat élére a Netflix és a Spotify volt pénzügyi igazgatója, Barry McCarthy került, akinek a cég átszervezése és új növekedési pályára állítása lett volna a feladata. A részvényárfolyamból látható, hogy ezt a befektetők nem értékelték túl sikeresnek, legalábbis egyelőre, ugyanis McCarthy tervei hosszabb távon fejtik ki a cégre gyakorolt hatásukat.
Twilio
A Twilio, az ügyfélszolgálati és ügyfélkommunikáció automatizációját és integrációját elősegítő megoldásokat fejleszt, és a hatékonyságnövelés ígéretével nagyon sok kisbefektető egyet tudott érteni, hiszen a lezárások alatt mindenki új hobbikat talált, az otthoni saját munkavégzésük optimalizálása jó proxy lett számukra.
A Twilio árfolyama a covid idején. Forrás: Yahoo Finance
2020 márciusa és 2021 februárja között a cég árfolyama közel 4,5-szerezett, ám azóta a részvények meredeken esnek. Ennek egyik oka, hogy a cég menedzsmentje is belehitt az „új időkbe”, és a várt digitális forradalom és otthoni munkavégzés mentén előrejelzett keresletre egy masszív bővüléssel reagáltak, ami az amúgy is feszes munkaerőpiac mellett elszálló költségekhez vezetett.
Ahogy aztán a világ kilábalt a pandémia okozta első sokkból és a munkáltatók rájöttek, hogy azért az irodában mégis jobb, a Twillio digitális megoldásai iránti kereslet is alábbhagyott, valamint az inflációs környezet sem kedvezett a cég termékeinek (és úgy általában a gyűjtésben szereplő „növekedési” papíroknak sem).
Zoom
A Zoom neve mára már szállóigévé vált, mindenkinek van legalább egy emléke egy kellemetlenül induló videó hívásról, ahol sem a kép, sem a hang nem volt rendben, vagy egy online jógaóráról, ahol a macska leverte a webkamerát az oktatónál.
A cég online videokonferencia-hívások és meetingek lebonyolítását teszi lehetővé egy jól skálázható infrastrukturális háttérrel, aminek köszönhetően akár 100+ résztvevővel is lehet a platformon eseményeket tartani. A cég tökéletes pozícióban fordult rá a koronavírus-lezárásokra, 2020 januártól már meredeken emelkedett a Zoom-papírok árfolyama:
A Zoom árfolyama a covid idején. Forrás: Yahoo Finance
A mánia tetején a januári árhoz képest közel 7,4-szeresén forogtak a cég papírjai, azóta azonban itt is hanyatlás figyelhető meg, ám 5 éves távon, ami itt a kibocsátáskori vásárlásnak felel meg, a befektetők még minimális pluszban lehetnek.
A Zoom-összeomlás mögött hasonló faktorok állnak, mint amik a Twilio (és társai) hanyatlásában is közrejátszanak, az elszálló költségek és a megváltozott makro-környezet verte bele az utolsó szögeket a cég koporsójába.
Block (Square)
Az ex-Twitter alapító-és vezér Jack Dorsey második cége, a Block (előző nevén Square) is a koronavírus-járvány nagy tőzsdei nyertese volt. A cég online fizetési kapukat, valamint offline fizetési terminálokat szolgáltat kisvállalkozások számára, majd a lezárások másik nagy nyertese, a kripto-és NFT-piacokra is kiterjesztette fizetési megoldásait, aminek keretében a vállalat az addigi Square-ről a mostani Block-ra változtatta a nevét, ezzel is tükrözve a cég új stratégiai irányát. A cég 2020 márciusától egészen 2021 februárig meredeken emelkedett, a befektetők ezidőtájt több, mint hatszoros pénzt kereshettek (ha jókor szálltak ki).
A Block (Square) árfolyama a covid idején. Forrás: Yahoo Finance
A Block a 2021-es évet bizonytalanságban töltötte, majd a cég részvényei meredeken esni kezdtek, ráadásul 2023 márciusában a híres, vállalati visszaéléseket feltáró, majd azok mentén a cégek papírjai shortoló alap, a Hindenburg Research is kihozott egy jelentés a cégről, amiben kitalált felhasználókról és intézményesített csalásról írnak, mint a short-hadjárat kezdő lépése. Bár a Block papírjai a riport megjelenése körül 21 százalékot szakadtak, aki megvette az esést, jelenlegi árfolyam szerint minimális pluszban van.
Uber
Az Uber szintén szállóigévé vált core tevékenységét nem kell bemutatni, azonban ami kevésbé tudott, hogy a vállalat az évek során az étel-házhozszállítás egyik legnagyobb szereplőjévé vált az amerikai és globális piacon egyaránt.
A vállalat részvényárfolyama bár a cikk névadó „covid-dombját” bejárta, története mégis egy eséssel kezdődött a lezárások kezdetén, tekintve, hogy a cég fuvarmegosztó üzletágát negatívan érintette. Azonban amint a kisbefektetők megértették, hogy a cég ételkiszállítás üzletága mennyire jól pozícionált a karantén során kialakult házhozszállítási igények kielégítéséhez, megindult a befektetői roham.
A Uber árfolyama a covid idején. Forrás: Yahoo Finance
Az ábrán jól látható a kezdeti esés, aminek hatásával együtt a befektetők a csúcs közelében közel 50 százalékos hozammal szállhattak ki, ha valaki a kezdeti esés március végi aljánál vásárolt be szép, 178 százalékos hozamot realizálhatott a csúcson. A 2020 végi ralihoz még hozzájárul az egyik amerikai versenytársának, a Postmates-nek a megvétele 2020 novemberében.
Az eddigi példákkal ellentétben azonban a lejtmenet után a cég 2023-ban új erőre kapott, ugyanis az Uber csoportszinten cashflow pozitív lett 2022 végével és 2023 második és harmadik negyedévében is pozitív EPS-t közöltek, aminek nyomán a vállalat értéke ismét szárnyalni kezdett.
+1 Gamestop
Plusz egynek érdemes megemlíteni, a mémrészvények legnagyobb császárát, a Gamestopot, amely a legjobb példája volt a lezárások alatt elharapódzó tőzsdei mániának és szerencsejáték-függésnek. A vállalat értéke egyik pillanatról a másikra az egekbe lőtt, miután a Wallstreetbets subRedditen saját magukra csak „degenerált”-ként hivatkozó „befektetők” egy csoportja felverte az árfolyamot.
Ez addig fajult, hogy a Gamestop-ot shortoló befektetési alapok jelentős pénzeket égettek el, és az amerikai kisbefektetők kedvelt kereskedési platformja, a Robinhood átmenetileg beszüntette (sokak szerint jogtalanul) a kereskedést a cég papírjaival, félve a kialakult mánia szélesebbkörű piaci hatásaitól. A Gamestop-őrületről azóta már egy Hollywood-i film is készült, Dumb Money címen.
Azok a kisbefektetők akik jókor ki tudtak szállni a cégben tartott pozíciójukból, már ha a kereskedési platformok azt lehetővé tették, akkor közel 8000 (!) százalékos haszont realizálhattak, de akik még a mai napig tartják a papírt, úgy is 2,7-szeres értéken ülnek.
A GameStop árfolyama a covid idején. Forrás: Yahoo Finance
Ugyanis a Gamestopba beszállt egy aktivista befektető, Ryan Cohen, aki azóta vezérigazgatóként viszi tovább a Gamestopot és helyreállítási tervének első részeként jelentős összegeket fektetett a cég bolthálózatának felújításába és a Gamestop márka megerősítésébe, valamint egy új igazgatósági jóváhagyás után a cég akár egy a Warren Buffett és a néhai Charlie Munger nevével fémjelzett befektetési holdingvállalat, a Berkshire Hathaway nyomdokaiba léphet.
Ha a „covid-domb” jelenséget össze kellene foglalni, akkor a következő események „tökéletes vihara” volt:
- Lezárások miatt kialakult kisbefektetői pánik és unalom okozta túlreakciók.
- A covid okozta gazdasági sokk ellensúlyozására az Egyesült Államokban a háztartásoknak direktben juttatott „helikopterpénz”, ami tőzsdei részvényekben és egyéb kockázatos eszközökben (pl. Kriptó és NFT-k) csapódott le.
- A koronavírus járvány sokak szerint új status quo-t állított be a munkavégzés és a digitalizáció területén, felgyorsítva az amúgy is folyamatban lévő átállást. A gyűjtésben szereplő vállalatok jelentős része ehhez igazította várakozásait és befektetői előrejelzéseit, valamint a költségszerkezetét is eszerint alakította, és azt a szignált a befektetők is elhitték.
- A lezárások lazulásával az új status quo nem állta meg a helyét, ennek köszönhetően a keresleti várakozások elmaradtak, és így az új költségszerkezetek tarthatatlanná váltak, a vállalatok jelentős leépítésekbe kezdtek
- Az akadozó ellátási lánc, a chiphiány, valamint az infláció elszabadulása együtt rányomta a bélyegét a „növekedési” papírokra, amiből csak kevesen tudtak felállni.
