Akadozó gazdasági teljesítmény, lassan ereszkedő infláció, ettől elmaradó bérnövekedés – nem túl szívderítő a magyar gazdaságról készült aktuális pillanatfelvétel. Látszik már a fény az alagút végén, idén érdemi kamatcsökkentést és alig gyengülő forintot láthatunk majd. Ettől még senki ne számítson egy átlagos évre, a helyzet normalizálódása már biztosan jövőre csúszik.
Jó hírekkel indítottak a CIB Bank elemzői a legfrissebb makrogazdasági előrejelzésüket bemutató sajtóeseményen. 2023 elején kedvezőbben alakult a globális gazdasági növekedés, mint amire tavaly számítani lehetett.
- Az euróövezet továbbra is elkerülte a recessziót,
- az Egyesült Államokban erős növekedés rajzolódik ki,
- miközben Kína is újranyitotta a gazdaságát.
Nincs már ilyen jó helyzetben a magyar gazdaság, ahol tavaly nyár óta folyamatosan csökken a GDP a korábbi negyedévekhez képest.
Megússzuk a recessziót? Vagy már benne is vagyunk?
A CIB Bank elemzői szerint 2023 első negyedéve sem alakult másképp itthon. A magyar gazdaság továbbra is technikai recesszióban lehet, ráadásul az év elején a visszaesés üteme még gyorsulhatott is. (A hivatalos adatot jövő héten publikálja a Központi Statisztikai Hivatal.)
Csak nyár közepétől indulhat meg egy lassú, fokozatos kilábalás. Az év egészében így elkerülhető a recesszió, de az éves növekedési ütem mindössze 0,5 százalék lehet.
Ez még így sem túl magas bővülési ütem. A GDP két fontos komponense, a fogyasztás és a beruházások az egész évet tekintve is vissza fognak esni.
- Előbbit már a ritka gyenge kiskereskedelmi adatok is tükrözik: hiába a bérnövekedés, a még magasabb infláció miatt a reálkeresetek csökkennek.
- A beruházásoknál pedig mind az állam, mind a vállalati szektor spórolni kezdett, előbbit a folyton késlekedő EU-pénzek és a költségvetési kiigazítások lassítják, utóbbit pedig az emelkedő finanszírozási költségek.
De akkor mi lesz, ami biztosítja az idei vékonyka növekedést? A nettó export, ugyanis az exportunk mérsékelt ütemben nőni fog, miközben az import jelentősen visszaesik. 2024-ben ugyanakkor újra dinamizálódhat a gazdaság, és a növekedés szerkezete is egészségesebbé válik. Ekkorra már 3,7 százalékkal bővülhet a gazdasági teljesítmény.
Lesz munkánk, csak egyre kevesebbet ér a fizetésünk
A recesszió hat is, meg nem is a munkaerőpiacra. A munkanélküliségi ráta az elmúlt évben enyhén emelkedett, de 3,2 után végül 4,1 százalékon stabilizálódott márciusban, miközben a foglalkoztatottak száma is közel maradt a 4,7 millióhoz. Makrogazdasági szinten is látható elbocsátási hullámokkal ugyanakkor nem számolnak az elemzők, hosszabb időtávon a tartósan munkaerőhiányos állapot jellemezheti a magyar gazdaságot.
A feszes munkaerőpiac ellenére a bérek növekedése mégsem képes lépést tartani az inflációval. A CIB Bank várakozásai szerint idén 15 százalék körüli mértékben emelkedhet a nettó nemzetgazdasági keresetek:
- az év első részében ez még jelentős reálbércsökkenést jelent,
- a vásárlóerő erodálódása azonban az őszi hónapokban megállhat.
A mérséklődő infláció a munkáltatókra nehezedő nyomást is enyhíti, így idén már nem várhatók év közbeni nagymértékű bérkorrekciók, mint ahogy azt például tavaly láttuk sok helyen.
Egyszámjegyű infláció: neccesen, de összejöhet
Az inflációról felemás hírekkel szolgáltak a CIB Bank elemzői. Bár a fő inflációs index áprilisban már gyorsabb tempóban csökkent (25,2-ről 24 százalékra), attól még a magas maginflációs mutató arról tanúskodik, hogy erős az inflációs nyomás gazdaságban – mondta el Trippon Mariann vezető elemző.
Ettől még az infláció januárban tetőzött, de az ereszkedés lassú lesz, csak júliusban csökkenhet 20 százalék alá.
- Szeptemberben gyorsulhatnak fel a dezinflációs folyamatok,
- az egy számjegyű infláció pedig valóban megvalósítható még idén – igaz, csak decemberben.
Éves átlagban azonban így is 18,5-19 százalék közötti pénzromlási ütemet várnak a CIB Bank elemzői, az inflációs cél elérése optimális esetében 2024 végén következhet be.
Alapkamat: vágni vagy nem vágni?
Az infláció tetőzésén már világszinten túl vagyunk, így a nagy jegybankok közül az amerikai Fed már felhagyott a kamatemelésekkel, az Európai Központi Bank (EKB) pedig az év folyamán fog. Az azonban már korántsem biztos, hogy a kamatcsökkentésre is ugyanilyen hamar sort kerítenek a döntéshozók. Trippon szerint a jegybankárok jóval óvatosabbak lettek ebben, tanulva a 70-es és 80-as évek hibáiból.
- A Fed év végén vagy a jövő év elején vághat először kamatot,
- az EKB pedig leghamarabb 2024 közepén.
Itthon a Magyar Nemzeti Bank ennél hamarabb kezdhet neki a monetáris lazításnak.
Jelenleg a 13 százalékos jegybanki alapkamat mellett ugyanis a 18 százalékos egynapos betéti kamat is érvényben van.
- A betéti kamat leépítése a Monetáris Tanács májusi vagy júniusi ülésén kezdődhet meg,
- szeptemberre pedig elérheti az alapkamat 13 százalékos szintjét.
- Decemberre végül 11 százalék körüli szintre csökkenhet le mindkét eszköz kamata.
Itt a forinterősödés határa
A forint-euró árfolyam az év elején rendkívül kedvezően alakult a hazai fizetőeszköz szempontjából,
a forint volt a legjobban teljesítő feltörekvő piaci deviza a régióban.
A 370 forintos eurónál ugyanakkor ne várjunk erősebb forintot, a CIB elemzői szerint leginkább a 370-400 forintos sávban mozoghat a jegyzés. Az év második felében a magyar kamatcsökkentés gyengítő hatással lesz a hazai devizára, de összességében év végére is a 385 forintos árfolyam lesz reális.
