Bár esetenként brutálisan emelkedik jövőre a cafeteria adója, a cégek, úgy tűnik, nem akarják bedózerolni az egész rendszert. Leegyszerűsítve az látszik, hogy ahol csak az adókedvezmény miatt osztottak juttatást, ott nem ragaszkodnak annak fenntartásához, ám ahol szofisztikáltabb volt a munkaadó, ott nem kell aggódniuk az alkalmazottaknak. Vajon most jön el az egészségbiztosítások kora?
A béren kívüli és mindenfajta juttatások adóztatása jelentősen leegyszerűsödik jövőre, de ez az egyszerűsítés most nem annyira jó hír. Az idén még rendkívül bonyolult volt a rendszer, hiszen voltak adómentes juttatások, voltak igencsak kedvező és nem annyira kedvező adózásúak, mindezekhez pedig még különböző összeghatárok is tartoznak. Leegyszerűsítve adómentes volt a magán-egészségbiztosítás vagy a lakhatás, lakástörlesztés támogatása, igencsak kedvező adózású (34,2 százalék) a Szép-kártya és nem annyira kedvező (40,7 százalék) például a nyugdíjpénztári hozzájárulás.
Ehhez képest a következő évtől megmarad a Szép-kártya kedvezménye (34,5 százalék – a különbség az eltérő adóalap és az arra rakódó járulék eltérő mértéke miatt van), és nagyjából minden más megy a lecsóba.
Jövőre a biztosítás, a pénztári hozzájárulás, az Erzsébet-utalvány, a jegy a focimeccsekre mind-mind ugyanúgy fog adózni, mint a bér: a munkáltatónak 19,5 százalékot, a munkavállalónak 33,5 százalékot kell fizetnie.
Ez azt jelenti, hogy elvileg a munkavállaló nettó bére is csökken, hiszen a juttatás után valamiből le kell vonni az adót. Ha ezt el akarja kerülni a munkaadó, akkor ezt a tételt átvállalja, vagyis kifizeti a munkavállaló helyett. Ez fontos a cégen belüli béke megőrzése érdekében, de eléggé megdobhatja a bérköltségeket.
Ha 100 forint juttatással számolunk, akkor a Szép-kártyánál ugye nem változik a helyzet, hiszen 134 forintba kerül az idén és 134,5 forint lesz jövőre, 100 forint a juttatás és 34,5 forint az adó. A pénztári hozzájárulás az idén 100 forint befizetéssel számolva 141 forintba kerül, jövőre azonban 188 forintba, hiszen a munkavállalóra eső adót is megfizetni a cég. A legdurvább azonban a még adómentes juttatások költségnövekedése: itt 100 forint helyett lesz 188 forint a költség, vagyis majdnem kétszer annyiba kerül majd a juttatás. Ide tartozik a meccsjegy vagy a kulturális program belépődíja, de a lakhatási, a lakástámogatás és az egészségbiztosítás is.
Elsőre az tűnik logikusnak, hogy az egészet beszántják a cégek és behintik sóval, hiszen pont annyiba kerül majd a cafetéria, mintha munkabérként kifizetnék. Cafeteria-szakértők és kutatások azonban más mondanak.
A juttatásoknak ugyanis egyrészt olyan hozzáadott értéke van, ami a bérnek nincs, másrészt technikailag sem mindig egyszerű minden munkavállaló munkaszerződését módosítani. Harmadrészt pedig ami a bér része, azért sosem hálás a munkavállaló – miért is lenne, azért dolgozik. Ellenben a juttatás az mindig egy kicsit ajándék. Vagy legalábbis valami olyan, amire egyébként nem költene. Az Edenred felmérése szerint a cégek kétharmada meg fogja tartani részben vagy egészben a juttatásait, és csak tíz százalék dózerol – a maradéknak még nem tudja, mit is akar.
Azok a juttatások maradnak meg jó eséllyel, amelyek valamilyen hozzáadott értékkel bírnak. A készpénz juttatás nem ilyen, ahogy az Erzsébet-utalvány sem. Ezen a palettán értékelődhet fel például az egészségbiztosítás, amelyet annak ellenére érdemes megtartani, hogy majd kétszer többet kell majd költeni rá. Mert míg egy utalvány, egy Szép-kártya könnyedén pótolható, kiváltható, a magánbiztosítást csak nagyon drágán lehet pótolni.
Mennyiért adják a csoportos egészségbiztosítást?
Sok minden múlik azon, hány főre kötik a biztosítást. Minél nagyobb a kör, annál kisebb fajlagosan az egy főre jutó díj, illetve adott összeg mellett magasabb szintű a szolgáltatás. Ami egyéni biztosítás mellett 15-20 ezer forint, az egy százfős csoportos biztosításban akár a feléből is kihozható. Vagyis a munkavállaló olyan juttatást kap a cégétől, amelyet egyedül nem tudna összehozni csak sokkal drágábban. A munkaadó kicsit magához tudja kötni az embereit egy-egy komolyabb csomaggal, ráadásul egy jó biztosítás révén az alkalmazottak rövidebb ideig lesznek betegállományban, várakozás nélkül kaphatnak időpontot az orvosnál, kezeléseknél.
A csoportosban olyan szolgáltatás is benne lehet, amit az egyéni biztosításba alig vagy sehogy sem lehet belenyomorítani. Tipikusan ilyen a terhes gondozás, a gyógytorna, amit nem szívesen vállalnak be a biztosítók, mert egyszerűen nagyon drága. Egy terhesség során bármilyen komplikáció felléphet, ami csillagászati összegeket emészt fel, ezt egyéni biztosítás mellett lehetetlen bevállalni. Ám ha a gárda 500 fős, akkor ez a kockázat már jobban eloszlik. A gyógytorna esetében egyszerűen arról van szó, hogy ez emberigényes, így egy tízalkalmas kezelés akár egy átlag éves biztosítási díj összegét is kiteheti. Ezt szintén nem lehet bevállalni csak akkor, ha a kockázatközösség elég nagy.
Az előzménybetegségek kezelése is kulcskérdés. Normál ügymenetben a biztosító felméri, mennyire egészséges a biztosítandó magánszemély, milyen kórelőzménnyel rendelkezik, van-e extra kockázat, illetve már kialakulóban lévő betegsége. Majd ezeket a már meglévő kórságokat kiveszi a biztosításból – vagy csak bizonyos felár mellett hagyja benn azokat. Ha egy cég több száz főt von be a rendszerbe, hajlamosabb a biztosító felár nélkül bevállalni az előzménybetegségeket, kevesebb alkalmazott esetében csak felár ellenében vagy úgy sem.
Az egyénileg kötött biztosítás tehát nem tud versenyezni a csoportossal, a munkaadónak ennek fényében bőven megéri megtartani ezt a juttatást, ha elégedett alkalmazottakat szeretne. Akár párezer forintért is összejöhet egy csomag, kérdés, az elegendő szolgáltatást nyújt-e.
Mivel a juttatás jellemzően a bér 3-5 százalékát teszi ki, ez az átlagbér mellett hozzávetőleg 15 ezer forintos cafeteria-keretet jelent.
Ha a teljes összeg biztosításba menne (ez azért nem jellemző), akkor az éves, nagyjából 4,5 millió forint bérköltség éves szinten mindösszesen 160 ezer forinttal nőne. Ez 3,5 százalékos költségnövekedés.
Borítókép: Kira auf der Heide / Unsplash
