Az Európai Unió legszegényebb országa még az idei évben csatlakozhat az euróövezethez – és ebben a koronavírus és a nyomában kialakuló válság sem akadályozza meg. Az OTP Bankhoz tartozó bolgár DSK Bank szenior traderének elemzése.
Bulgária az euró bevezetéséhez szükséges összes fontos előzetes követelményt teljesítette, és azt mondhatjuk, hogy készen áll a közös deviza bevezetésére. Az elnök szempontjából nézve, és figyelembe véve Bulgária posztkommunista országként szerzett emlékeit és tapasztalatait, világos, hogy az euroövezetbe való belépés az a következő és nagyon közeli fontos lépés, amit Bulgáriának meg kell tennie – és meg is fog tenni, az Európába vezető utat követve. Ettől a lépéstől általános gazdasági javulást és nagyobb stabilitást várhatunk az ország lakossága és vállalatai számára. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a leva árfolyama több mint két évtizede az euróhoz van rögzítve és Bulgária számára nem szükséges a nyomást enyhítő átmenet, amit a madridi forgatókönyv kínál, majdnem biztos, hogy az euró bevezetése során az ország a „Big Bang” forgatókönyvet fogja alkalmazni.
1998: gazdasági katasztrófa és 1000 százalékos infláció
Az előző évezred utolsó évei Bulgária számára a formálódásról és az éretté válásról szóltak. Miután a Jan Videnov miniszterelnök által vezetett szocialista kormány 1996-ban hatalomra került, hirtelen több mint 15 bank ment csődbe, ezzel az egész rendszert komoly kockázatnak kitéve. 1997 januárjában az infláció 1000 százalékot meghaladó ütemben vágtázott, míg az USD/BGN árfolyam megközelítette a dolláronkénti 3000 BGN szintet, szemben az egy évvel azelőtti alig több mint 70 USD/BGN szinttel.
A következő szakaszt meghatározta Bulgária legelszántabb elhatározása, azaz a Nyugat és az Európai Unió irányába való fordulás. Az IMF és a Világbank pénzügyi mechanizmusokat biztosított a gazdaság stabilizálása céljából, míg a köztársasági elnök által kinevezett technokrata kormány folyamatosan közösen dolgozott e két intézmény szakértői csapatával egy valutatanács létrehozásán, ezáltal elősegítve az árak és az árfolyam stabilizálását. A bolgár leva árfolyamát a német márkához rögzítették 1 DEM = 1 BGN árfolyamon. Majd 1997 nyarán, miután Németország bevezette az eurót, a leva automatikusan a közös valutához rögzült, 1,95583 EUR/BGN árfolyamon. Ez a rögzítés 22 évvel később még mindig érvényben van, amit a bolgár lakosok és vállalatok nagyra értékelnek.
Ez mind a valutatanács, mind a rögzített árfolyam megvalósításának legsikeresebb példája a világtörténelemben.
2020: csatlakozás az
euroövezethez
Az idő előrehaladtával, 2020 elejére Bulgária már az euroövezethez való csatlakozás küszöbén áll. Milyen lépéseket kell egy országnak megtennie ahhoz, hogy csatlakozzon a közös valutához, ami valójában az EU minden egyes tagországának végső célkitűzése?
- EBU
tagság: Bulgária már benyújtotta az Európai Bankunióba való felvétele iránti
kérelmét. Ennek eredményeképpen 2019-ben, az EKB-val való szoros
együttműködésre vonatkozó kérelmet követően hat bolgár bank átfogó értékelésére
került sor, ami az eszközminőség átvilágítását és stresszteszteket foglalt
magában. Jelenleg két helyi bank tőkeemelése van folyamatban, amelyet követően
Bulgária jogosulttá válik az Unióba való belépésre, ami várhatóan az ERM-2
árfolyam-mechanizmushoz való csatlakozással egyidejűleg fog megtörténni.
- Az
ERM-2 tagság és a pénzügyi stabilitás feltételei: 2020 februárjában Bulgária
befejezte jogrendszere harmonizációját, ami lehetővé teszi az ország számára az
ERM-2 rendszerbe való belépést, amit az euroövezet „előszobájának” is neveznek.
A Mechanizmusba való hivatalos belépést követően, ami az eurocsoport
pénzügyminisztereinek egyhangú jóváhagyásával történik, az ország legalább 2
évig ebben a rendszerben marad az euró bevezetése előtt. Amellett, hogy ez garantálja
a az árfolyam stabilizálását (ami Bulgária esetében nem kérdés), az ERM-2
rendszerben eltöltött idő gazdasági stabilitást biztosít, szem előtt tartva
számos konvergencia-követelményt, melyek maastrichti kritériumok néven is
ismertek.
A konvergencia-követelményeket legalább kétévente be kell mutatni, a legutóbbi konvergencia jelentést 2018 márciusában adták ki. A gazdasági mutatók és követelmények alakulása világosan megmutatja, hogy mely területeken kell még fejlődni:
A közeljövő: csatlakozás az euroövezethez és annak részletei
Az euroövezetbe való belépésnek két lehetséges forgatókönyve van, amelyek mindegyike foglalkozik az euró technikai átvételének módjával.
- A madridi forgatókönyv: ebben az eurót elsőként bevezető országok állapodtak meg. Ennek értelmében a helyi valuták árfolyamát 1998 májusában az euróhoz rögzítették, az euró hivatalos bevezetésére 1999. január 1-jén került sor, egy hároméves átmeneti időszakkal, melynek során az euró bankjegyek és érmék csak 2002. január 1-jén kerültek bevezetésre, és ezt követően még néhány hónapig mindkét valuta párhuzamosan részt vett a pénzforgalomban. Ez a forgatókönyv időigényesebb, de az új valutát bevezető ország számára kevésbé megterhelő.
- A „Big Bang” forgatókönyv: ez az a nagyon egyszerű forgatókönyv, amelyben az eurót az eurocsoport által hozott pozitív döntést követően vezetik be, ezt követi egy maximum 6 hónapig tartó párhuzamos készpénzforgalom, melynek végén a helyi pénznemet kivezetik.
Figyelembe véve azt a tényt, hogy a
leva árfolyama több mint két évtizede az euróhoz van rögzítve és Bulgária
számára nem szükséges a nyomást enyhítő átmenet, majdnem biztos, hogy az euró
bevezetése során az ország a „Big Bang” forgatókönyvet fogja alkalmazni.
Mi várható Bulgáriában az euró bevezetését követően?
Több egymásnak ellentmondó elmélet is létezik az euró feltételezett előnyeire és hátrányaira vonatkozóan. Ezek közül néhány – kezdve a függetlenség elvesztésétől egészen a kereskedelem és külföldi tőkebefektetések jelentős javulásáig – közelebbi vizsgálatot érdemel.
A mellette szóló érvekkel kezdve, megemlítendő Richard Baldwin és szerzőtársai jelentős tanulmánya, amely szerint az euroövezethez való csatlakozás által támogatott két fő terület a kereskedelem és a közvetlen külföldi befektetés. A tanulmány megállapítása szerint a kereskedelmi növekedés 5 százalék körüli értéket érhet el, míg a közvetlen külföldi befektetés – az euroövezeti és azon kívül eső országokból egyaránt – 15-100 százalék közötti növekedést érhet el.
Ami a kereskedelem javulását illeti, nem várható, hogy Bulgária teljesíti a kijelölt célszámokat. Ennek egyik oka, hogy a kereskedelem javulását előidéző fő tényezők, azaz az alacsonyabb devizakockázat és árfolyam-ingadozás már az elmúlt két évtizedben is jelen volt Bulgáriában. Másrészt, a valutatanácsnak köszönhetően a bolgár vállalatoknak lehetőségük volt és van arra, hogy az euroövezetbeli partnereikkel azonos alapon versengjenek.
Ami érdekesebb, az a közvetlen külföldi befektetésre gyakorolt hatás. Bár a valutatanács megteremtette a monetáris stabilitást, és az elmúlt 12 év nagyobbik részében az országot irányító párt a költségvetési stabilitásra koncentrált, a külföldi befektetések folyamatos bevonása nehéz feladatnak bizonyult Bulgária számára. Várható, hogy a monetáris unióhoz való csatlakozást követően a közvetlen külföldi befektetések elsősorban Bulgária fő európai intézményekkel való szorosabb integrációja következtében fognak megugrani, amelyet ezúttal az EKB által megtestesített szigorúbb monetáris és felügyeleti hatóság jelent.
Várhatóan a bolgár bankrendszernek is előnyére válik az euró bevezetése. Először is, az euroövezetbe való belépést követően a bolgár bankok is részt vehetnek az EKB által biztosított TLTRO (célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek) programban és igénybe vehetik az egyéb likviditási eszközöket is. Jelenleg a valutatanácsban való részvétel korlátozza a Bolgár Nemzeti Bank mozgásterét a hasonló intézkedések bevezetésében. Továbbá, a bankszektor készen áll arra, hogy kihasználja a sávos rendszer előnyeit azáltal, hogy negatív kamatlábbal bünteti a túlzott likviditást, ami jelenleg a helyi bankoknak nem áll módjában. Mindezen túl, a rendszerszintű kockázatokra vonatkozó kiegészítő tőkekövetelmény és tőketartalék előírások alacsonyabbak lesznek, ami egy jobb és hatékonyabb bankrendszert jelenthet Bulgária számára.
Ezek alapján a bankszektor tekinthető az euroövezethez való csatlakozás egyik legfőbb nyertesének.
Ami az ellenérveket illeti, Mursa 2013-as tanulmánya felvázolja, hogy az euró átvételének legfőbb hátrányai a monetáris hatósági feladatok elvesztéséhez, illetve azoknak az EKB illetve a brüsszeli és Frankfurt-am-Main-i bürokraták részére történő átadásához kapcsolódnak. Valutatanácsi tagként a Bolgár Nemzeti Bank nem rendelkezik monetáris hatósági hatáskörrel (a valutatanács feltételei szerint, az alapkamat meghatározása mellett, ami elvben nem térhet el az euró betéti konstrukció kamatától a kamatparitás és az arbitrázs lehetőségek miatt, ami azon bolgár bankokat érintheti, amelyek jogosultak EUR/BGN rögzített árfolyamon való adásvételére). Emellett a kiegyensúlyozott költségvetési helyzet az 1997-es válság óta minden egyes kormány esetében fennállt. E két tényezőt figyelembe véve, nem valószínű, hogy a függetlenség elvesztése sértené Bulgária érdekeit.
Fennáll néhány egyéb ellenérv is, amelyek közül a legjelentősebb az infláció és a lakosság megtakarításainak értékvesztése az ország egyik valutáról egy másikra való átállása következtében. Ezt leginkább anekdotikus bizonyítékok sejtethetik, ám az euroövezethez csatlakozó tagok semelyikénél nem következett be ilyen típusú értékvesztés, így várhatóan a bolgár gazdaságra sem lesz hatással. Továbbá, Bulgária egy olyan euroövezethez csatlakozik, amelyik a korábbiaknál különállóbb országokból áll, az olyan tagok miatt mint Görögország és Olaszország, amelyek már jó ideje fittyet hánynak a költségvetési hiányra és az államháztartás adósságára vonatkozó követelményekre.
Az elnök szempontjából nézve, és figyelembe véve Bulgária posztkommunista országként szerzett emlékeit és tapasztalatait, világos, hogy az euroövezetbe való belépés az a következő és nagyon közeli fontos lépés, amit Bulgáriának meg kell tennie – és meg is fog tenni, az Európába vezető utat követve. Ettől a lépéstől általános gazdasági javulást és nagyobb stabilitást várhatunk az ország lakossága és vállalatai számára.
A koronavírus nincs befolyással a folyamatra
Mivel a téma jelen pillanatban nem megkerülhető, a járvány gazdasági és politikai hatásait is érdemes számításba vennünk, amikor Bulgária euroövezethez történő csatlakozásáról beszélünk. Hogy egyből a nagy kérdéssel kezdjük: a Covid-19 vírus okozta helyzetnek különösebb hatást nem kellene gyakorolnia erre a folyamatra – két érzékeny pont kivételével:
- A krízis gazdasági hatásai minden bizonnyal nyomot hagynak Bulgária költségvetésén is, arra számíthatunk, hogy a veszteség akár a 3 százalékos küszöbértéket is meghaladhatja. Az eurokötvény-kibocsátási program miatt és annak ellenére, hogy a hosszú távú kamatlábak az alacsony államadósságnak köszönhetően megfelelően vannak kontrollálva, a kormány költségvetési tervei meg fogják viselni az államkasszát. Ugyanakkor úgy véljük, hogy főleg politikai manőverezés kérdése lesz, hogy az ország kivételt kapjon és folytathassa útját az eurozóna felé
- A politikai hatás összekapcsolódik az euroövezeti tagsággal járó valódi pozitívumokkal. Az, hogy részt vehet a mennyiségi enyhítésben és az EKB döntéseibe beleszólhat, minden tagország számára fontos kiváltság. A bolgár kormány máris felfigyelt arra, hogy milyen hatásai vannak, ha az ország ebből a politikai zavargások és nehezen megfogható okok következtében kimarad. Most, hogy ez a tétel is előkerült, a kormány minden eddiginél felkészültebb arra, hogy még április végéig benyújtsa Bulgária kérelmét az ERM-II tagságra.
Nikolay Vanyov,
Az OTP Bank bolgár leánybankjának, a DSK senior tradere
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
