Három budapesti kerület kivételével mindenhol átlépte az egymilliós határt az új építésű lakások piaca.
Csupán három fővárosi kerületben nem lépte át az átlagos négyzetméterár az egymilliós határt az új építésű ingatlanok piacán, a projektek kínálati átlagára a harmadik negyedévben azonban már 1 501 000 forint/négyzet, ami a tavalyi azonos időszakhoz képest 30,4 százalékos emelkedést jelent – írja a Forbes.hu-hoz eljuttatott közleményében az Otthon Centrum.
Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető szerint az idei harmadik negyedévben 33 új projekt és nagyjából 2000 lakás jelent meg online felületen. Tavaly ilyenkor 29 projektben 1800 lakás kivitelezése kezdődött el. Árban a városrészek között jelentős különbség van, 911 ezer és 2 565 ezer forint között váltakozik kerületenként az átlagos kínálati négyzetméterár.
A legdrágább projekt négyzetméterára már 3,9 millió forintra nőtt.
A legdrágább és legolcsóbb kerületek
A legdrágább kerületek holtversenyben a II. és XII. kerület 2,56 millió forintos átlagos kínálati négyzetméterárra. Őket követi az I. kerület 2,32 millió forinttal, utána pedig a V. és a VI. kerület már 2 millió forint alatti négyzetméterárakkal (1,96 és 1,84 millió forint). Új építésű projektekben csak a XXIII. kerület (911 ezer), XX. kerület (927 ezer) és XVIII. kerület (956 ezer forint) átlagos négyzetméterára áll még hat számjegyű összegnél.
A beruházások és projektek száma
A szeptemberi felmérés időpontjában Budapesten 341 új lakásberuházás volt folyamatban, ezekben 28,8 ezer lakás épült. A projektek száma 15,6 százalékkal, a lakások száma pedig 3,6 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban.
- A legtöbb projekt és lakás a XIII. kerületben épül, ahogy már évek óta. 68 projekttel és 8,7 ezer épülő és tervezett lakással éllovas – korábban előfordultak ennél magasabb számok is.
- A legkevesebb lakás továbbra is az I. és V. kerületben épül, de a XX. és XXII. kerületben szintén száz alatti az épülő lakások száma.
A lakásállomány 36,9 százaléka, azaz 10,6 ezer lakás tervezett, ami 8,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a hirdetett lakások száma 17,8 százalékra csökkent, ami így már csak 5,1 ezer hirdetett lakást jelent. Bár ez a szám jelentősen alacsonyabb a korábbi évekhez képest, az előző negyedévnél így is 2 százalékkal magasabb.
Mit mond még az elemző?
Soóki-Tóth szerint a meghirdetett lakások számának csökkenése együtt járt az árak emelkedésével, miközben a tervezett projektek száma változatlan maradt.
Ez azt mutatja, hogy a beruházók elkezdik az engedélyeztetési eljárást, de a hirdetéssel kivárnak, míg a vásárlók viszont sietnek a vásárlással.
A jelenség több ok együttes hatásával – a romló hitelezési feltételekkel, az energiaválsággal és a szomszédban dúló háború szülte bizonytalansággal – magyaráztató.
