Az Európai Unióból Magyarországra érkező hazautalások összegét mérő mutató tavaly a 2010-es 31 milliárd helyett már 113 milliárd forint volt – derül ki a Concorde blog cikkéből.
Az Eurostat 2018-as évre vonatkozó fizetésimérleg-statisztikái szerint, amelyek az országok közötti pénzmozgásokat követik, a Magyarországra érkező összeg a 2010-es volumen háromszorosa volt, 2015-höz viszonyítva pedig közel 35 százalékos a növekmény.
A vizsgált kategóriába azok az utalások tartoznak, amelyeket uniós, de nem magyarországi rezidensek indítanak Magyarországra. Ez azokat az embereket takarja, akik legalább egy éve nem Magyarországon élnek, hanem valamelyik EU-s országban rendelkeznek lakcímmel. Például, ha egy két éve Berlinben élő és dolgozó magyar pénzt küld haza a családjának, az megjelenik a szóban forgó statisztikában.
Hegyesi Zsolt, a Concorde
blog külsős szakértője szerint három mögöttes tényező és ezek kombinációja áll
a régiós trendektől eltérő magyar adatokban látható kiugró növekedés mögött.
A vizsgált időszakban a
Magyarországról kivándoroltak jelentős hányada telepedett le külföldön (azaz
egy év után külföldi rezidenssé vált).
A második
lehetséges ok a külföldi bérek emelkedése. Nagyobb keresetből több pénzt lehet
hazaküldeni, de az adott időszakban a nyugat-európai bérnövekedés üteme
elmaradt a kelet-európaitól, így ennek a tényezőnek vélhetően nincs igazán
döntő hatása.
A harmadik lehetőség, ami miatt nőhetett a Magyarországra érkező összeg, az, hogy egyre magasabb képzettségnek megfelelő munkát vállaltak a letelepedettek. Például a hosszú távra kiköltözők között egyre többen lettek az orvosok.
Az ingázók még többen, még többet keresnek
Az Eurostat statisztikái azoknak a magyarországi rezidensek jövedelmeit is vizsgálta, akik külföldön keresnek pénzt. Ebbe a kategóriába tartoznak azok, akik Magyarországon élnek vagy még nincs egy éve annak, hogy külföldre költöztek. Ilyen például azok jövedelme, akik 6 hónapja Londonban dolgoznak ápolóként, vagy reggelente átjárnak Magyarországról egy osztrák kisvárosba dolgozni, esetleg minden hónapban kimennek egy hétre Németországba burkolni.
Az alábbi ábra együtt kezeli és 2010-hez viszonyítva százalékosan mutatja be a hazai rezidensek külföldi jövedelmet és a korábban taglalt hazautalásokat.
Az emelkedés jelentős része Magyarországon az évtized elején zajlott le, Csehországban viszont az elmúlt években történt jelentős bővülés. A lengyel adatok itt is stagnálást mutatnak. Minden ország esetében az „ingázókhoz” köthető transzferek összege magasabb.
Az ábrán
látható együttes mutató 2018-ban több, mint 1100 milliárd forintot jelentett
Magyarországnak. Ez körülbelül a GDP 3, a költségvetés 5 százalékát teszi ki.
Ez nem jelenti egyértelműen azt, hogy évente 1100 milliárd forint kerül Magyarországra a külföldi munkavállalás eredményeképpen.
Az összevont mutató felfelé és lefelé is torzíthat. Túlbecslést eredményez, hogy az ideiglenesen külföldön dolgozók teljes jövedelmét elszámolják a statisztikai hivatalok, de ennek egy részét biztosan külföldön költik el a munkavállalók és hogy az euróban érkező hazautalások és keresetek a forint gyengülése miatt egyre nagyobb összeget jelentenek. Alulbecslést okoz, hogy készpénzt anélkül is át lehet hozni a határon, például Ausztriából Magyarországra, hogy ez a statisztika számára bárhogyan mérhető lenne.
Fotó: Marcus Spiske / UNSPLASH
