A nagy tőzsdei eszközosztályok közül már jó ideje a kriptodevizák és az amerikai megatech-papírok szárnyalása viszi el a show-t. A kiugró teljesítmények és a hasonló ciklusok esetében nem csupán véletlen egybeesésekről van szó.
(A szerző a Hold Alapkezelő részvényelemzője.)
Először is érdemes röviden kitekinteni arra, hogy milyen tényezők mozgatják az instrumentumok árfolyamait. Az amerikai technológiai papírok legismertebb benchmarkja a Nasadaq 100 index, amely az Egyesült Államok 100 legnagyobb (nem pénzügyi) vállalatának részvényeit követi. Mivel a Nasdaq-ban jellemzően növekedési (growth) papírok vannak túlsúlyban, ezért az index különösen érzékenyek a nyereség-, illetve cash flow növekedési várakozások és a piaci kockázati prémium változására.
Ezzel szemben az első számú kriptodeviza fundamentális értékelése továbbra is gondot okoz a szakmának.
Mivel az eszköz tényleges pénzforgalmi funkciót továbbra sem tölt be (gyakorlatilag senki nem használja fizetésre), így az adaptáció, illetve „használat” alatt annak felhalmozását és széles körű kereskedését lehet érteni. A bitcoin fő narratívája mára a digitális arany koncepciója lett, mivel a kriptodeviza magában hordozza a nemesfém bizonyos attribútumait (mint például a limitált kínálat és az elkonfiskálás nehézségei).
A gyakorlati probléma ezzel a megközelítéssel az, hogy a bitcoin árfolyammozgása nem hasonlít az aranyéhoz, amelyet leginkább a dollár reálhozamának alakulása, valamint az infláció határoz meg.
Mégis, van egy eszköz, amellyel tényleges hasonlóságot mutat a bitcoin árfolyamának alakulása: pont a Nasdaq.
Igaz, a bitcoin árfolyamának volatilitása (szórása) nagyságrendileg háromszorosa a Nasdaq-nak, ezért a legpontosabb összehasonlítást az index napi változását háromszorosan lekövető ETF-fel, a TQQQ-val lehet megtenni. Nézzük.
Adatgyűjtés dátuma: 2024. február 29. (csütörtök) kora délután
A két eszköz napi árfolyamváltozásai közti korreláció az utóbbi öt-hat évben 0,3-0,4-es érték körül mozgott, amely statisztikai értelemben vett közepes, illetve inkább gyenge erősségű együttmozgást jelent. Azonban a Pearson-féle korrelációról tudni érdemes, hogy csupán néhány adatpont is jelentősen gyengítheti az értékek közötti együttmozgást. Ennek hátterében általában egyedi események állnak, a bitcoin esetében például egy nagy kriptotőzsde csődje vagy egy „bálna” likvidálása, a Nasdaq-nál pedig egy óriásvállalat jelentése okozta meglepetés.
Adatgyűjtés dátuma: 2024. február 29. (csütörtök) kora délután
Mint a fentebbi ábra mutatja, a bitcoin és a TQQQ ETF nem tökéletesen azonos, de a teljesítménymetrikáik szempontjából nagyon hasonló eszközök. A leginkább szembetűnő különbség a két eszköz hozama között 2018-ban és és 2020-ban volt észlelhető: előbbi évben a bitcoin nagyságrendekkel többet esett, mint a TQQQ, majd 2020-ban sokkal többet emelkedett. 2021-től az eszközök kvázi ugyanazon cikluson mennek keresztül. Öt-hat éves távlatban nézve a napi átlagos változások, a tartományok és az éves szórások is vagy nagyon közel vannak egymáshoz, vagy ugyanolyan nagyságrendben vannak.
Szinte már gyanús, hogy kell lennie egy tényezőnek, amely ugyanúgy mozgatja a kettőt.
A közös nevező vélhetően a globális kockázatvállalási kedv és a dollárlikviditás, bár ezek az absztraktabb fogalmak nehezen számszerűsíthetők.
Mindemellett a Nasdaq oldaláról elvitathatatlan tény a technológiai vállalatok – különösen a Magnificent Seven – rendkívüli profitnövekedése, a bitcoin részéről pedig a kereskedés tekintetében végbement „adaptáció”, amit az észak-amerikai ETF-ek megjelenése is mutat.
Az elmúlt bő félévtized mind a Nasdaq, mind a bitcoin tekintetében rendkívüli hozamokkal zárult, ugyanakkor a medvepiacok és a magas volatilitás rávilágítottak az eszközök kockázatosságára is.
Matematikailag egy 80 százalékos esés után az eredeti tőke visszanyeréséhez az értéknek ötszörösére kell nőnie.
Bár ez a két eszköz képes volt erre – méghozzá rövid idő alatt! –, a tőkepiacokon ez a jelenség rendkívül ritka.
Nem is szükséges messzire visszatekintenünk: a dotcom-lufi kipukkadása után a Nasdaq-nak több mint egy évtizedre volt szüksége ahhoz, hogy új csúcsot érjen el. Ilyen szempontból a TQQQ (önmagában) nem alkalmas hosszú távú befektetésre és megtartásra, mivel előbb-utóbb a befektetés borítékolhatóan egy 80-90 százalékos esést fog elszenvedni. A bitcoin esetében még lehet más a helyzet, bár az utóbbi években inkább a tech részvényekhez hasonlóan viselkedett a digitális arany.
Adatgyűjtés dátuma: 2024. február 29. (csütörtök) kora délután
Ifkovics Ábrahám,
részvényelemző, Hold Alapkezelő
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a Hold Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a Hold Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.
