Akár bevezetik, akár megszüntetik, az árstop eddig csak áremelkedést hozott. Az üzemanyagok hatósági árának kivezetése után a hazai infláció további rekordszinteket dönthet meg. Felkészülhetnek az élelmiszerek is?
Bekövetkezett, amire az elmúlt hetekben, napokban egyre többen számítottak: megszüntette a kormány az üzemanyagok árstopját. A kedden 23 órakor életbe lépett szabályozás értelmében a hatóságilag meghatározott 480 forintról 600 forint fölé emelkedtek az árak. A Molnál a piaci ár a 95-ös benzinnél jelenleg 641, a dízelnél pedig 699 forint.
Az üzemanyagok hatósági árát 2021. november 15-én vezették be, az azóta eltelt 13 hónapban folyton a levegőben lógott a kérdés, hogy mennyire tudja betölteni az intézkedés az eredeti célját: az infláció visszaszorítását.
Méltó a nevére az árstop?
Az év folyamán több becslés is elhangzott a gazdaságpolitikai vezetőktől, hogy az élelmiszer- és üzemanyag-árstopok együttesen mennyivel csökkentik az inflációt:
- Orbán Viktor február elején 2,9 százalékpontra becsülte az inflációmérséklő hatást,
- Nagy Márton, a miniszterelnök akkori tanácsadója (azóta gazdaságfejlesztési miniszter) márciusban 3-4 százalékot mondott be,
- a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői a júniusi Inflációs Jelentésükben pedig 3,2 százalékpontot számítottak.
A becslésekkel szembeállítva ugyanakkor a tényadatok lesújtó képet mutattak:
2021 novemberében, a benzinárstop bevezetésekor még „csak” 7,4 százalék volt az infláció, idén októberben azonban már 21,1 százalékra emelkedett.
Ebben értelemszerűen a benzinpiacon kívül rengeteg más tényező is közrejátszott. Az mindenesetre egy létező kockázat, hogy az árstopon elszenvedett veszteségeiket a kereskedők más termékek áremelésével próbálják kompenzálni. Az árstopok hatásáról Matolcsy György jegybankelnök véleménye sem túl pozitív, aki emlékezetes hétfői beszédében azt mondta, az ársapkák 3-4 százalékos inflációs többletet okoznak.
Mennyi lesz most az infláció?
A novemberi inflációs adatot csütörtök reggel fogja publikálni a Központi Statisztikai Hivatal, ebben még nem lesz érezhető az árstop-kivezetés hatása, hiszen az december 6-án lépett életbe. Hozzávetőleges becslést azonban már most készíthetünk.
- Ha a Mol jelenlegi piaci árait vesszük alapul, akkor a 95-ös benzin 34 százalékkal, a dízel pedig 46 százalékkal drágult decemberben.
- Az üzemanyagok drágulása 6,5 százalékos súlyt képvisel a fogyasztói kosárban, tehát a KSH szerint az emberek a kiadásaiknak átlagosan ekkora részét fordítják üzemanyagokra.
Ez tehát 2,2-2,9 százalékponttal dobhatja meg a decemberi inflációt, ha a hónapban változatlanok maradnak a mostani piaci árak.
Ez az azonnali hatása a benzinárak emelkedésének, ezzel szembesülnek közvetlenül a fogyasztók a kutakon. A közvetett csatorna az üzemanyagot felhasználó vállalatokon keresztül jelentkezik: aki eddig hatósági áras benzint tankolt, annak jelentősen megszaladhatnak a költségei, ezeket pedig a saját termékeinek áremelésével próbálja fedezni.
Ez a kockázat a vállalatok szűkebb körét érinti csak, mivel a kormány szeptemberi döntése óta a céges autók csak piaci áron tankolhatnak. Három kivétel maradt: a magánszemélyek tulajdonában álló járművek, a taxik, illetve a mezőgazdasági munkagépek. Azóta kiderült, hogy a taxisok rendkívüli kormányzati konzultációt kértek Orbán Viktortól, többek között a tarifák sürgős emelését akarják elérni.
Közeledik a 25 százalékos álomhatár
Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője szerint az üzemanyagok hatósági árának eltörlése 2-2,5 százalékponttal növelheti az inflációt, így 25 százalék fölé kerülhet a mutató.
„A lépés felfelé húzza az inflációt, a decemberi mutatót várhatóan 2 százalékponttal, a januárit pedig 2,5-2,6 százalékponttal. Az eltérés részben abból adódik, hogy december első napjaiban még a hatósági ár volt érvényben. A jelenlegi kilátások szerint
decemberben az infláció 25, januárban pedig 25,5 százalék körül lehet a jelenlegi kilátások alapján. Az ársapka eltűnése miatt idén az éves átlagos infláció 14,5, a jövő évi 18 százalék környékén lehet”
– értékelte a lépést Németh Dávid.
Felkészülnek az élelmiszerek?
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi rendkívüli kormányinfón azt mondta, általánosságban nem jó, ha árkorlátozást kell bevezetni, és az árstopokat csak addig érdemes fenntartani, amíg nem alakul ki hiány. A kormány folyamatosan vizsgálja, hogy fennáll-e ilyen helyzet.
A februárban bevezetett, majd novemberben tovább bővített hatósági áras élelmiszerek megmaradtak, ám
a rendszer recseg-ropog, különösen a kristálycukornál találkozhatunk az egyre állandósuló készlethiánnyal a kiskereskedelmi üzletekben.
Nem lehet kétségünk afelől, hogy ebben is a falig fog elmenni a kormány. Bizonyítékként elég felidézni az elmúlt napok benzinkutak előtt kígyózó sorait és a szocialista hiánygazdaságra emlékeztető körülményeket.
