Hiába nézzük ugyanazt az árfolyamgrafikont, nem ugyanazt látjuk rajta. Megvizsgálták, hogy befolyásolja-e a prognózisainkat az, hogy pontosan mire is fókuszálunk egy grafikonon. Az eredmény meglepő, pár dolgot megmagyaráz a tőzsdei jelenségek közül.
(A szerző a Hold Alapkezelő részvényelemzője. Korábban írt vendégírásai itt érhetőek el.)
„Jól csak a szívével lát az ember, ami igazán fontos az a szemnek láthatatlan.” Az érzelmeket távol kell tartani a befektetésektől, tehát a szív helyett most mégis a szemekre kell támaszkodnunk. Amire legjobban figyel a szem, az jut el az agyba, és ez döntően kihathat a jövőbeli cselekvéseinkre is.
De befolyásolja-e a jövőbeli profitvárakozásokat az, hogy egy árfolyamcharton mely adatpontokra fókuszál a tekintet? Ha feltételezzük, hogy mindenki hasonlóan gondolkodik, akkor előfordulhat, hogy ugyanarra a következtetésre is jutnak – de vajon tényleg működik a grafikonalapú technikai kereskedés?
Az árfolyamszint erősebb, mint a hozam
Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Huyesin Gulen és Chan Lim modern pillantáskövetésen alapuló tanulmánya, amiben 175 egyetemista 40 különböző részvényárfolyamot vizsgált véletlenszerű sorrendben. A diagramok anonimizáltak voltak, és 18 havi árfolyamadatot mutattak. Minden egyes vizsgálat után az alanyoknak előrejelzést kellett adniuk a részvény potenciális, jövőbeli hozamáról.
A következő hőtérképek a tanulmányból származnak. A felső sor képein a piros pontok jelzik, hova fókuszálták a tekintetüket hosszabb ideig a résztvevők. Az alsó sor sötét hátterű képein pedig minél világosabb egy pont, annál többször pillantott oda a felmérésben résztvevő diák. A vizuális ábrázolások azt mutatják, mely információk jutottak el az agyukba, és hogyan segítették őket a döntéshozatalban.
Az, hogy az emberek mire fókuszálnak a diagramokon, előre jelzi a jövőbeli hozamokra vonatkozó prognózisaikat. A kísérlet megállapította, hogy a részvényárfolyamok szintje és változása is fontos szerepet játszik az előrejelzésekben.
Meglepő módon azonban az árfolyam szintje erősebb hatást gyakorolt az előrejelzésekre, mint a hozamok (vagy a múltbeli mozgások).
Ez megmagyarázhatja, miért gyakoriak a jelentős kereskedési forgalomnövekedések kerek árfolyamszámok környékén, és miért küzdenek néha a részvényárfolyamok ezek áttörésével. Ilyen helyzet volt például az Amazon részvényeinél 2019-ben a 2000 dolláros ellenállási szint körül, vagy a Tesla esetében 2020-ban az 500 dolláros szinten (mindkét részvény esetében volt azóta részvényaprózás).
Momentum vs. kontrariánus kereskedés
Azonban a fenti hődiagramok két másik dolgot is jeleznek. Először is, hogy egyesek inkább a legfrissebb adatpontokra összpontosítanak, míg mások az egész árfolyamtörténetet figyelembe veszik. Azok, akik a legfrissebb adatpontokra koncentrálnak, hajlamosak a trendkövető, momentumalapú előrejelzésekre, míg azok, akik az egész árfolyamtörténetet vizsgálták, inkább kontrariánus (vagyis a piaci trenddel szembe menő) előrejelzéseket adtak.
Másodszor, a tanulmány arra is rámutatott, hogy a résztvevők általában nagy figyelmet fordítanak a fordulópontokra, valamint a helyi csúcsokra és mélypontokra, miközben a középső pontok vagy az oldalazó mozgások kevesebb figyelmet kapnak. Az emberek ezeket a csúcsokat és mélypontokat használják kiindulópontként, és ezek befolyásolják előrejelzéseiket, ami nehezíti a historikus árak valós eloszlásának pontos észlelését, és nagyobb eltérésekhez vezethet a prognózisaikban.
Ez magyarázza, hogy miért van gyakorlati jelentősége olyan fogalmaknak, mint az 52 hetes csúcsok és mélypontok, valamint a támasz- és ellenállási szintek, mivel ezekre a szintekre összpontosít a legtöbb befektető, és emiatt ezeken a pontokon koncentrálódik a piaci forgalom.
Amikor ezek a figyelmet felkeltő szintek áttörésre kerülnek, a részvények gyakran gyorsan elmozdulnak a következő kiemelkedő árfolyamszintig.
A tanulmány célja annak feltárása volt, hogy mire koncentrálnak a befektetők egy árfolyamdiagram elemzése során, amikor a jövőbeli részvényárfolyamokat próbálják előre jelezni. Kiderült, hogy a befektetők túl nagy súlyt helyeznek a legfrissebb megfigyelésekre és jelentős figyelmet fordítanak a szélsőséges negatív hozamokra, valamint az árfolyamcsúcsokra és -mélypontokra, még akkor is, ha ezek az események régebben történtek. A pillantáskövetéses vizsgálat szerint ezek a viselkedési jellemzők torzított előrejelzésekhez vezettek. A tanulmány bizonyítékai erős alapot adhatnak a modern viselkedési közgazdaságtani modellekhez.
Nemeskéry Gergely,
a Hold Alapkezelő részvényelemzője
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
