Ahhoz, hogy jó befektetéseket válasszunk, jól forgassuk a pénzünket, alapvetően két dolgot kell nagyon jól ismernünk: a piacot és saját magunkat.
Talán nem is olyan könnyű megmondani, melyik az egyszerűbb. Egyáltalán ki vagyok én? Elég pénzem van ahhoz, hogy befektessek, vagy az csak a gazdagok játszótere? De kik a gazdagok? Én hol vagyok ezen a listán, meglepően fent vagy gyászosan lent? Mit jelent egyáltalán az, hogy gazdag?
Forbes Masters
Ez egy rövid összefoglaló a Forbes Masters befektetési workshop-sorozat egyik előadásának részletéről. További részletek itt.
Ki gazdag?
A lakosságot több dimenzió mentén is listázni lehet a vagyon és a jövedelem alapján, és a kettő nagyon nem ugyanazt jelenti, mondta Karagich István, a Blochamps Capital tanácsadó cég alapítója a Forbes Masters rendezvényén.
Más a jövedelem és más a vagyon, és egyáltalán nem biztos, hogy valaki gazdag csak azért, mert magas a jövedelme vagy mert vagyona van.
Ha valaki keres havi pár milliót, de azt az utolsó fillérig elkölti, járulékot pedig csak a minimálbér után fizet, akkor ő a nyugdíjas éveit nagyon szűkösen fogja élni. Ő gazdag? És az, akinek a várnegyedben van egy 80-100 négyzetméteres lakása, de a nyugdíja az átlagot sem éri el?
Az átlagvagyon nem az átlagember vagyona
A gazdagsághoz az kell, hogy legyen befektethető vagyonunk, és azt a vagyont be is fektessük. Ha ez megvan, akkor jó eséllyel emelkedni fog a vagyonunk a jövőben is. Minél vagyonosabbak vagyunk, annál inkább. A leggazdagabb egy százalék majdnem hússzor nagyobb mértékben növelte a vagyonát az elmúlt 25 év alatt, mint a lakosság alsó 50 százaléka. A gazdagabbak vagyongyarapodása intenzívebb – könnyebben hozzáférnek az infrastruktúrához, könnyebben védekezik ki a kockázatokat – ez által pedig a szegények és a gazdagok közti olló fokozatosan nyílik.
Egy társadalomban az átlagvagyon és a mediánvagyon alapján meg lehet mondani, mennyire jómódú a társadalom, és milyen egyenlőtlenségek vannak. Az átlagjövedelem a pénzre, vagyonra vonatkozik, a medián azonban az emberre, vagyis ugyanannyi vagyonosabb és ugyanannyi szegényebb van a mediánnál.
Az átlagvagyon nem az átlagember vagyona. Ha van egy főnök 100 forint vagyonnal, két beosztott 20, egy beosztott pedig 10 forint vagyonnal, akkor az átlagvagyon 37,5 forint, a medián viszont 20. Ha az átlag és a medián között viszonylag kicsi a különbség, akkor az egyenlőtlenség is alacsony. Belgiumban például egészen kicsi a különbség. Persze az is fontos, hogy ez a vagyon kellően magas legyen, hiszen hiába kicsik a vagyoni különbségek, ha mindenki szegény.
A háztartások összesített vagyona alapján a leggazdagabb ország az Egyesült Államok, a globális vagyon 31,5 százalékát birtokolja, a leggazdagabb tíz állam pedig a teljes vagyon háromnegyedét. A húszon túli többi ország pedig együtt 16 százalékot sem. Magyarországon a medián vagyon 26 ezer dollár, az áltagvagyon 59 ezer. A különbség több mint kétszeres, ami kicsivel magasabb, mint a jellemző arány, de az Egyesült Államokban például ötszörös a különbség – 105 ezer és 570 ezer dollár.
Privátbanki és egyéb ügyfelek
2012 és 22 között 28,5 millióról 59,4 millióra nőtt a dollármilliomosok száma. A 10 millió dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkezők száma pedig egymillióról 2,8 millióra nőtt. Mindeközben 2,8 milliárd ember 10 ezer dollárnál kisebb vagyonnal rendelkezik, több mint egymilliárd pedig 10-100 ezer közöttivel.
Magyarországon a felső egy százalék birtokolja az összvagyon 33, a felső tíz százalék pedig a 66 százalékát.
Az adatok alapján a felső tíz százaléknál koncentrálódnak a részvények, kötvények, tőzsdei ügyletek és nagyjából minden befektetés, ami nem ingatlan, bankbetét vagy állampapír. De ennek nem kellene így lennie. Már azért sem, mert egy olyan inflációs cunami, mint amit az elmúlt években átéltünk, a megtakarítások értékét brutális mértékben csökkentette. És a lakosságnak nem volt eszköze ellene – a befektetéseik nem voltak értékállóak.
Ez pedig arra kell sarkalljon mindannyiunkat, hogy igenis, foglalkozzunk a pénzünkkel és a vagyonunkkal. Csak meg kell találnunk ehhez a megfelelő eszközt, platformot és módszert. Húsz éve még a millió dolláros vagyon feletti rétegnek érte meg pénzügyi szolgáltatást igénybe venni, ma már ez a szint is lejjebb ment. A family office megmaradt a legmagasabb vagyoni kategóriának, de az adótervezés, tanácsadás, vagyonkezelés már kisebb vagyonnál is elérhető.
A privátbanki ügyfélkor tízezres, a prémium (affluens) százezres Magyarországon. A prémium banki ügyfelekkel együtt 400 ezer személyről lehet szó, ez a szám nem mutat érdemi növekedést. A privátbanki ügyfélkör értékhatára minden szolgáltatónál más és más. Az affluens ügyfélkör jellemzően 50-80 millió forint befektethető vagyont jelent, a privátbanki pedig a 100 millió forint felettit. Van olyan szolgáltató, ahol ennél is magasabb (egymillió euró) a belépési határ, máshol csak 30 millió forint. Nagyon leegyszerűsítve a privátbanki ügyfél egyedi ügyfél, neki külön alakít ki a bankár portfóliót. Az affluens ezt a szintet nem éri el, de azért bőven-bőven megkülönböztetett, és ha nem is személyre szabott ajánlatot kap, de elég rugalmasat. A prémium ügyfélkör ennél is kevesebb törődést kap.
Kezdd el akár 10 dollárral, de erre figyelj
Nem kell feltétlenül tanácsadót fogadni, bárki megpróbálhatja maga fialtatni a vagyonát és a pénzét, ha nem tartja elég személyre szabottnak az ajánlatokat. Vagy egyszerűen csak izgatja ez a világ és problémakör. Egyáltalán nem ciki kicsiben csinálni vagy kicsiben elkezdeni. Korábban minden ügylet megkötése bonyolult volt és drága, ennek következtében nem volt sok értelme kisebb összegeket forgatni. Az online platformok megjelenéséve már könnyebb volt minden, de még mindig csak drágán lehetett üzletelni. Az online szolgáltatók mára leuralták a piacot, így már egyszerű és egyben olcsó is a befektetés. Akár tíz dollárral el lehet kezdeni játszani, és talán érdemes is tíz dollárral megtapasztalni a buktákat és megismerni a csapdákat.
Érdemes valamelyest tisztában lenni a piacok alapvető működésével akkor is, ha magunk nem szeretnénk kereskedni. Nem kell profinak lenni, de érteni kell, hogy miről van szó. Jó tudni, hogy melyik piacnak mi az előnye és a sajátossága. A bróker, bankár, tanácsadó is akkor kezel bennünket partnerként, ha értjük, mi a helyzet.
Min múlik a befektetés sikere?
- Szerencsefaktor – 30-40 százalék
- Tudás, tapasztalat – 15-20 százalék
- Infrastruktúra – 5-10 százalék
- Kockázatkezelés – 25-30 százalék
- Likviditás – 15-20 százalék.
A hetvenes években az olajra és az aranyra volt érdemes tenni. A nyolcvanas években a Nikkei hozott, a 90-es években inkább a Nasdaq. A tízes évek a techcégeké volt, most viszont a mesterséges intelligenciának áll a zászló. De mi a jó döntés? Váltogatni vagy benne maradni? Lesz olyan időszak, amikor a kötvények hoznak a legtöbbet, máskor a részvények, illetve állampapírok.
Sosem szabad hajszolni a hozamokat.
A kulcs az, hogy miként tudjuk súlyozni az eszközöket, milyen arányokat képviseljenek a portfólión belül. Ha azt gondoljuk, hogy valamit sokkal jobban tudunk, mint a piac, érdemes végig gondolni, mennyi ennek a valószínűsége. Ha valamit nem értünk, hagyjuk. Ha valamit nem ismerünk, hagyjuk. Ha valaki azt mondja, nála van a bölcsek köve, meneküljünk onnan.
