Már így is rendszeresen rekordot dönt a magyarok külföldi eszközökben lévő megtakarítása, jövőre pedig még többen vihetik külföldre a pénzüket.
Mi történt? A tranzakciós illeték már most augusztustól a korábbi másfélszerese lett, az átutalásokat 0,45 százalékos adóval terhelik, októbertől pedig a devizás ügyletekre további 0,45 százalékos kiegészítő sarcot kell fizetni.
Miért fontos ez? Azért, mert a devizakonverziós illeték az olyan ügyletekre is vonatkozik majd, amelyekre a normál tranzakciós illeték nem, vagyis akkor is be kell fizetni, ha az ügyfél a saját számlái között mozgatja a pénzt, például a saját forint számlájáról a devizaszámlájára utal át egy összeget vagy fordítva, hívja fel a figyelmet a Bank 360 szakértője, Herman Bernadett, akinek írását az RTL tette közzé. Mindkét illeték felső határa 20 ezer forint, ezt egy 4 444 444 forintos tranzakcióval lehet elérni.
Kontextus. Ahogyan arról mi is írtunk, a kamatadó elől egyébként is tömegek mentik át megtakarításaikat tartós befektetési számlára vagy nyugdíjszámlára. Háromból két új értékpapírszámla már valamilyen adókedvezményes konstrukció. Ráadásul a magyar pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat az is alááshatja, hogy – ahogy a épp a napokban kiderült – magánszemélyek bankszámláiról is kimutatásokat kérne a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Az MNB az RTL híradójának megkeresésére elmondta, hogy jelenleg még nincs együttműködési megállapodásuk a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, illetve hogy minden együttműködés során kötelesek betartani a magyar és EU-s jogszabályi előírásokat.
Mi következik ebből? Nehéz elképzelni, hogy a korábbi sokszorosára ugró terheket a bankok és más pénzügyi cégek ne hárítanák át az ügyfeleikre. A devizás ügyletek megdrágítása viszont azt eredményezheti, hogy tömegek próbálják majd külföldi bankokba átvinni a devizás megtakarításaikat, a határon túl ugyanis nincsenek ilyen sarcok. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint minden korábbinál több pénzt tartanak a magyarok külföldi fizetőeszközökben. A kormányzati intézkedések könnyen arra ösztönözhetik a pénzügyileg aktív privátbanki és gazdagabb (affluens) ügyfeleket, hogy azok is számlát nyissanak valamelyik külföldi pénzintézetnél, akiknek eddig csak magyar banknál volt számlájuk, és a devizabefektetéseken felül lassan elindulhat a pénzek további földrajzi megosztása is – összegezte a privátbanki szolgáltatók beszámolóiból szerzett tapasztalatait Karagich István, a Blochamps Capital privátbanki tanácsadó cég ügyvezetője. A magyar befektetők tehát már nemcsak a vagyonuk egy részét tartják forint helyett devizában, hanem ezt már nem is Magyarországon teszik.
