Bőven tíz százalék feletti inflációs kilátások, 7,75 százalékos jegybanki alapkamat, havonta emelkedő banki hitelkamatok és… nullához közeli szinten beragadt betéti kamatok. Ez most nem a kamatvadászat ideje, pedig akár az is lehetne.
- Készültek a különadóra.
- Nincsenek rákényszerítve.
- Bőséges likviditással rendelkeznek, nem szorulnak rá.
- A banki ügyfeleket úgysem érdekli, nem éri el az ingerküszöbüket.
- Úgyis majdnem mindenki látra szóló betétben tartja a pénzét.
- Úgysem tudnak versenyezni az állampapírokkal.
- Nem ezzel tudnak új ügyfeleket megnyerni, felesleges itt egymásra licitálni.
Banki szakemberekkel beszélgetve, jegybanki elemzéseket olvasgatva és néhány kulcs mutatóra ránézve nagyjából a fentiekre lehet jutni arra válaszul, hogy 7,75 százalékos – egy éve ütemesen emelkedő – alapkamat, ennek megfelelően durván dráguló banki kölcsönök és a csúcsra járó infláció baljós árnyékában hogy fordulhat elő, hogy a legnagyobb hazai bankok többségénél elérhető kamatok szintje az 1 százalékot, helyenként a 0,1 százalékot sem éri el.
Akkor sem, ha friss (eddig nem ott tartott) pénzt viszünk a bankba, és legalább egyéves lekötést választunk. A Bankmonitor kalkulátorában frissen lefuttatott lekérdezés alapján az Erste, a CIB, az UniCredit, a Raiffeisen, a K&H mind minimális kamatot ígér, mellettük az OTP 2–2,5 százalékos ajánlata már kiugrik a sorból, miközben persze az is eltörpül a 8 százalék körüli lakáshitel-kamatok és az idén 11–12,5 százalékosra várt friss inflációs prognózisokhoz képest.
