2008 óta a legnagyobb amerikai bankcsődhullámot éljük, amelynek közepén kifejezetten kriptobarát bankok állnak. És ugyan a kriptopiac hamar kiheverte az első sokkokat, a tavalyi év botrányai után könnyű ráhúzni a vizes lepedőt a területre: megint a bolondok aranya okoz zűrzavart. Pedig a csődöknek kevés közük van a kriptovalutákhoz, és jól látszik az is, hogy az amerikai szabályozó és a hatóságok épp egészpályás letámadásban vannak a teljes szektor ellen. Vendégszerzőnk írása.
Csak egy kis nyugalomra vágytunk volna, most, a medvepiac végén, a hamis piaci ralikkal járó tavasz hónapjaiban. Azt hittük, kezd lecsengeni a tavalyi év két legnagyobb botránya, a Terra-Luna-ökoszisztéma váratlan összeomlása, és az FTX, a világ egyik legnagyobb kriptotőzsdéjének sokkszerű csődje. És reméltük, hogy kicsit a stigma is eltűnik a centralizált szereplőkről. A tavalyi két nagy csőd egyértelműen az érintett cégek hibája volt, kapzsi menedzsment és a bűncselekményi szintet elérő, felelőtlen üzleti döntések sora okozta a milliókat megkárosító eseménysort. Ennek vége, ugye? A kriptósok is megtanulták a pénzügyi prudenciát.
Vagy mégsem? A hétvége teljesen felforgatta az amerikai piacokat, a 2008-as válság óta a legnagyobb bankcsődhullámot látjuk. Ráadásul a szóban forgó bankok közül kettő, a Silvergate Capital és a Signature Bank a kriptovilág talán legfontosabb bankjai. Ez az a két bank, amely nagy mennyiségben volt hajlandó pénzügyi szolgáltatásokat nyújtani az ágazatnak, igazán nagy cégek bankoltak náluk, mint a Coinbase, de nyújtottak szolgáltatásokat a Binance-nek, és korábban az FTX-nek is. A csődök híre komoly hullámokat vetett a pénzpiacokon, de legalább a kriptó hamar kiheverte az első sokkokat, a vezető valuták árfolyama többhetes csúcsra emelkedett.
A csődhullám ugyan most kezdődtek el, de a folyamat, ami ide vezetett, már tavaly.
2022 novemberében elámulva nézte a világ, hogy egy 30 év alatti, korábban sztárolt srác, Sam Bankman-Fried (SBF) hülyének nézett mindenkit, és gennyesre kereste magát anélkül, hogy a felügyelet bármit sejtett volna. Valahol itt jöhetett el az a pont, amikor az amerikai értékpapír-és tőzsdefelügyelet, a SEC, és annak elnöke, a híresen kriptóellenes Gary Gensler megkapta a casus bellit a háborúra.
Mi történt a bankokkal?
A három bank, amely bajba került az elmúlt másfél hétben (és különösen kettő, a Signature és a Silvergate), ugyan kriptós bankok, de a csődnek nincs köze sem a kriptovalutákhoz, sem az FTX esetében látott felelőtlen gazdálkodáshoz. Sőt, még csak nem is most kezdődtek a bajok. Mindkét bank klasszikus bankroham vagy bankpánik áldozata lett. Az akkori – most már csak egykori – ügyfeleik, legyenek azok kriptotőzsdék vagy tech-startupok, részben a makrogazdasági, részben a pénzügyi körülmények miatt nekiálltak kiszedni a bent tárolt betétjeiket. Ez a betéti állomány csökkenéséhez és a készpénzfelvételek növekedéséhez vezetett, miközben a menedzsmentnek jelentős veszteséggel kellett értékesíteni a főleg értékpapírokból álló fedezeti eszközöket.
Az eredmény: a Silvergate a tavalyi negyedik negyedévben 1 milliárd dolláros veszteséget jelentett be az eszközök értékesítésén, míg a Silicon Valley Bank (amely összességében jóval nagyobb mérleggel rendelkezik) szintén 1,8 milliárd dolláros veszteséget szenvedett el az eszközök likvidálása során. A Silvergate bevallotta, hogy baj van, már másfél hete jelezte, hogy újragondolják a működésüket, egy héttel azt is, hogy önkéntes felszámolásba kezdenek. A SVB-t pedig egyszerűen bezáratták a hatóságok, majd a pánik magával ragadta a Signature Bankot is.
Eddig ez mind tiszta lenne, történt már hasonló a banktörténelemben. Az amerikai jegybank és kormányzat dolga most az, hogy biztosítsa a piacot: elszigetelt eseményekről van szó, senki se számítson csődhullámra. De megint jól rá lehet húzni a vizes lepedőt a kriptóra: megint valami olyan entitás került csődbe, aminek köze volt a területhez. A SEC viszont biztos nem elégszik meg ennyivel.
És a kriptóhoz ennek mi köze?
A kriptós társadalom a hétvégén kihordott lábon egy agyvérzést. Magyar idő szerint péntek este az a piac egyik legstabilabb pontjának tartott USDC nevű stablecoin, amelynek árfolyama az amerikai dollárhoz kötött, elszakadt az egydolláros szinttől és egészen 88 centig süllyedt. Az ok egyértelmű: az USDC-t kibocsátó Circle bő három milliárd dollárral ragadt bent az SVB-ben, így a piacon eluralkodott a pánik.
A stablecoinok
A rendkívül volatilis kriptopiacon a stablecoinok vagy stabilcoinok jelentik a stabilitást és a reálgazdasághoz kötöttséget. A lényegük, hogy árfolyamuk kötött, nem ingadozik úgy, ahogy a Bitcoin által vezérelt kriptopiac. Több megoldás is volt már, hogy mihez kössék az árfolyamot. Az algoritmikus stablecoinok vagy nem működtek igazán jól, vagy megsemmisültek, mint tavaly az UST, az aranyhoz kötöttek pedig nem terjedtek el. Amik viszont igen, az az amerikai dollárhoz kötött kriptovaluták: az USDC, az USDT, a DAI és a BUSD is elvileg mindig egy dollárt ér.
Elvileg mindennek semmi köze sincs a SEC-hez, a szabályozóhoz sem. Viszont a háttérben pontosan látszik az amerikai hatóságok munkája. A SEC kiadta 2023-as direktíváját, amiben prioritássá emeli a terület szabályozását. Jó nagy késéssel: az európai szabályozás, a MiCA már szinte kész van, a tengerentúli jogszabály-alkotásban viszont először csak 2021 novemberében jelent meg a kriptovaluta szó.
Az elmúlt pár hónapban érezhetően bedurvultak az amerikai hatóságok.
A SEC értékpapírként akar kezelni nagyjából minden kriptót, beleértve az NFT formában kiadott kosaraskártyát is, ami egyszerűen nonszensz. Ebbéli vágyában pedig eljárást indít a piac több, nagy szereplője ellen, mintha ki akarná szorítani az országból őket.
Már február elején eljárást indított a Kraken nevű kriptotőzsde ellen, amiért nem regisztrált értékpapírokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtott. Ez a szolgáltatás a staking volt, ami a lekötésnek egy formája, a decentralizált pénzügyek (DeFi) egyik legalapvetőbb szolgáltatása. A stake-elés alatt a lekötött kriptó hozamot termel, így pedig a SEC, mint az értékpapír-felügyelet, megszólítva éri magát. A Kraken 30 millió dolláros büntetésben állapodott meg a SEC-kel, majd meg is szüntette a staking szolgáltatást az Egyesült Államokban. Hasonlóan járt a Nexo is, amely 45 millió dollárt volt kénytelen befizetni büntetésként.
A SEC eltökélt: a staking szolgáltatásokat nyújtó cégek vagy betagózódnak a rugalmatlan szabályozásba, vagy elhagyják az országot. A Coinbase, a világ egyik legnagyobb kriptotőzsdéje már jelezte: addig küzd a SEC kívánalmai ellen, amíg csak lehet.
Akkor értékpapír vagy sem?
És már zajlik egy másik tőzsde, a KuCoin elleni per, aminek egyik fő kérdése, hogy a második legnagyobb és legismertebb kriptovaluta, az Ethereum vajon értékpapír-e. És talán a legnagyobb per, amit a SEC az XRP-t kibocsátó Ripple Labs ellen folytat, ugyanerre a kérdésre irányul. Ha az említett két kriptovaluta értékpapír, akkor a SEC-nek szinte kizárólagos joghatósága lesz a terület fölött.
Aztán jött a Paxos, egy pénzügyi szolgáltató, amely a világ legnagyobb kriptotőzsdéje, a Binance stablecoinját, a BUSD-ot bocsátja ki. Egy amerikai minisztérium osztálya egyszerűen “leszólt” a cégnek, hogy hacsak nem szeretnének valami komolyabb eljárást, függesszék fel a stablecoin kibocsátását. A Paxos ennek eleget is tett, ami vélhetően a BUSD végét jelenti. Már el is kezdett átáramlani a tőke a kevésbé biztonságosnak tartott USDT-be, valamint a BUSD is elvesztette egy időre az egydolláros szintet. És persze kiderült, hogy a SEC áll a dolog mögött, készek lettek volna a Paxos ellen is eljárást indítani, ha nem állítják le a kibocsátást.
Gery Genslertől, a SEC elnökétől többször is megkérdezték: hadat visel-e a kriptó ellen. Ő tagadta, de nyilatkozataiban szokatlan hangnem érezhető. Azt mondta, hogy “a kaszinóknak, amikbe az emberek pénzt fektetnek, meg kell felelniük az előírásoknak”, illetve hogy “a kifutópálya egyre csak rövidül.” És persze az egész nem az FTX-csőd után kezdődött.
Folytáspont hadművelet
A lépések sorát a kriptoközösség már úgy hívja: Operation Choke Point 2.0, a jelenséget Nic Carter, a Castle Island Ventures nevű vc alapító-partnere nevezte el így. Az eredeti, első “hadművelet” 2013-ban indult, amikor az Obama-kormányzat el akarta szigetelni a pénzügyi szektort azoktól a cégektől, amelyeket nem érzett elég prudensnek. Így pedig ezek a cégek, egyes szektorok finanszírozás nélkül maradtak.
Nem nehéz meglátni a párhuzamot. A mostani hadműveletben az amerikai szabályozó el akarja vágni a kriptós cégeket a finanszírozástól. Az elmúlt egy évben ennek számos lépése volt, az amerikai kormányzat és a szabályozó szorítása egyre keményebb a piac nyakán. Az első lépés talán az volt, amikor még kora 2022-ben a JPMorgan felfüggesztette az Uniswap, az egyik legnagyobb decentralizált tőzsde alapítójának bankszámláját. Panaszkodására válaszul azt kapta a határidős tőzsdefelügyelet (CFTC) egykori biztosától: valószínűleg azt látni, ahogy felsőbb utasításra megfosztják a banki finanszírozástól a kriptós cégeket.
Ez még 2022 elején történt, de abban az évben a hatóságok még nem kaptak elég muníciót a kriptó ellen. A nagy csődökben, a Terra-Luna ökoszisztémában kriptovaluták voltak érdekeltek, a Three Arrows Capital egy hedge fund volt, a Celsius pedig egy DeFi-platform. Az FTX-csőd viszont elhozta, amire vártak. Az a botrány ugyanis egy hagyományos bankot is érintett: a Silvergate-et. A bank csak most jutott csődbe, de már decemberben is egyértelmű volt, hogy a horrorveszteségeik vannak. A vállalat hivatalos levelet is kapott a SEC-tő még decemberben, amiben megfeddték, hogy kockázatos, azaz az ő szóhasználatukban: kriptós cégekkel üzletel. Rá egy napra pedig a már szintén említett Signature, a kriptotér egyik legnagyobb finanszírozója is bejelentette: drasztikusan csökkenti a kriptós cégek betétjeit, azaz arra kényszerítette az ügyfeleket, hogy vigyék máshova a pénzüket.
Majd januárban a Fed, a szövetségi betétbiztosítás (Federal Deposit Insurance Corporation) és az Options Clearing Corporation (OCC, egy, a részvényderivatívák elszámolására szakosodott elszámolóház) közös nyilatkozatban hívták fel a bankokat: tartsák magukat távol a kriptótól. Sőt, pár nappal később a Silvergate-et és a Signature-t is leminősítették a kriptós kapcsolatok miatt. A figyelmeztetésre sokan hallgattak: januárban több amerikai nagybank jelentette be, hogy távozik a területről, ami nemcsak a kriptós cégek mindennap operatív működését érintette, de fennakadásokat okozott a szolgáltatásokban is.
És mégis miért?
Mindezt az eseménysort nehéz nem úgy értelmezni, mint hogy a szabályozó megkapta a megfelelő okot, és most pénzt, paripát, fegyvert bevet a kriptó ellen. És hogy miért? Elsősorban azért, mert továbbra sem értik. A Fed, a SEC, az OCC majdnem mindegyik nyilatkozatából kiviláglik: továbbra sincsenek tisztában a decentralizált világ működésével. Másodsorban pedig ha értik is, nagyon nem szeretik. A decentralizált pénzügyi rendszert épp a hagyományos pénzügyi rendszert befolyását csökkenti az állampolgári pénzügyek fölött, ennek közepén pedig a Fed és a SEC-hez hasonló entitások ülnek. Igaz az a vád, hogy akkorára nőtt a piac, hogy egy pánik állampolgári megtakarítások tömegeit tüntetheti el, és a legtöbb piaci szereplő egyetért: rugalmas, de szigorú szabályozás kell, hogy az ágazati cégek prudens módon működjenek. De ez a helyzet évek óta fennáll, az amerikai szabályozás viszont még a kanyarban sincs.
A világ nagy része lépett a szabályozás felé, és a jegybanki kriptó, a CBDC formájában élére igyekszik állni annak a forradalomnak, amit megállítani már nem tud. Az euróövezet döntéshozói sincsenek oda a kriptóért, de megértették, miért kell rugalmasan szabályozni a területet. Az Egyesült Államok viszont továbbra is a „megszoksz vagy megszöksz” elvét alkalmazza, ha akár csak egy kriptóra is ránéz. És a dühöt, amit azért érez, mert az említett 30 éves srác a bolondját járatta vele, most levezeti egy teljes ágazaton.
Topolay Gábor,
tartalomigazgató, Coincash
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
