A HOLD Alapkezelő portfóliókezelője szerint a magyar bankokig is elérhet a „bankpánik”, de a különadók nagyobb problémát jelentenek.
A bizonytalanság és az elővigyázatosság megmaradt a Silicon Valley Bank csődje után, de sokkal „számolhatóbb” a mostani válság a 2008-ashoz képest – mondja Karácsony Tamás, a HOLD Alapkezelő portfóliókezelője a Holdblogon megjelent beszélgetésben.
Megmaradt a bizonytalanság
Karácsony Tamás szerint a bankok problémájának egyik fő oka a gyors és hirtelen kamatemelkedés volt. Úgy fogalmaz:
a közel egy évtizedes alacsony kamatok világa ért véget.”
Azt mondja, hogy a piacokon azonban továbbra is tapasztalható egy általános félelem, megmaradt a bizonytalanság. A folyamatot ahhoz a befektetéspszichológiai jelenséghez hasonlítja, mint amikor egy friss, minket ért tapasztalatot hajlamosak vagyunk kivetíteni a jövőre. „Ha ez a pánik nem lett volna, most senki sem nézegetné a bankokat ilyen szemmel, mert kisebb valószínűségű dolognak látnák a válságok veszélyét.”
A hazai bankokról
Karácsony szerint a nemzetközi bankcsődök miatt a hazai bankok is óvatosabbak lettek. Ezzel párhuzamosan továbbra is alacsony marzson adják a lakáshiteleket.
- A pénzintézeteknek ez azért éri meg, mivel nem egy termékre lebontva, hanem komplexen gondolkodnak.
- Például ha a kedvező feltételek miatt egy adott banknál vesz fel lakáshitelt az ügyfél, nagy eséllyel nyit ott számlát, köt ott biztosítást, választ befektetési terméket.
Viszont régiós összehasonlításban a kivetett különadók miatt nem állnak túl jól a magyar bankok.
„Ha »egyszer csak« elvehetik a profitot, az nem a működés optimalizálására ösztönöz…
Erre általában úgy válaszolnak a bankok, hogy amikor lehet keresni, megpróbálnak nagyon sok profitot elérni, mert tudják, hogy várnak még rájuk olyan évek, amikor ezt el akarják majd venni tőlük. Ha bizonyos régiókban belenyúl az állam a bankok profitabilitásába, annak az lesz az eredménye, hogy más régiókban, ahol piaci alapokon folyik a verseny, szabad szemmel láthatóan is alacsonyabbak lesznek a kamatszintek, a marzsok és a banki költségek.”
