Kisebb zökkenőkkel, de sikeresen elindult e hét hétfőn az azonnali fizetés, vagy átutalás rendszere. Sokan kérdezik, hogy tényleg olyan nagy dolog, hogy nem másfél óra, hanem néhány másodperc alatt érnek át az utalások? Hogy nem csak bankszámlaszámot megadva, hanem e-mail címre, vagy mobiltelefonszámra is tolhatunk pénzt? Érdemes volt ebbe a fejlesztésbe milliárdokat belefeccölni?
A gyors válasz az, hogy a pár másodperc alatti pénzküldés csak a felszín, az alapszolgáltatás. A lényeg az, aminek ez teret nyithat: a készpénzforgalom komolyabb visszaszorításának. És vannak szakemberek, akik hisznek abban, hogy az azonnali utalás akár a bankkártyás fizetés mellett egy második hatékony és népszerű fizetési rendszerré nőheti ki magát.
A rendszer indulása kapcsán főleg a jövőről, az azonnali fizetésben rejlő potenciálról kérdeztük a márciusi magazinban megjelent egyoldalas interjúban Lemák Gábort, a Fintech Group társalapítóját.
Lemák Gábor, a Fintech Group társalapítója. Fotó: Orbital Strangers
Kiderül, hogy svéd példa alapján bőven van olyan terület Magyarországon is, ahol nem éri meg kiépíteni a bankkártya-elfogadó infrastruktúrát, de az azonnali átutalással kiiktatható a készpénzes fizetés. Például egy fodrásznak, vagy vízvezeték-szerelőnek csak a mobiljára és egy arra telepített programra van szüksége, hogy fogadni tudja az elvégzett munkájuk ellenértékét: ügyfél beüti például a telefonszámukat és az összeget, amiről pillanatokon látják a telefonjukon, hogy a számlájukon landolt.
A interjú nyomtatott verziójába nem fért be két kérdés és válasz. Az egyik arról, hogy melyik fizetési rendszernek kedvez az, hogy hamarosan kötelezővé válik az erős ügyfélhitelesítés, ami ügyfélszempontból nézve bonyolítja a fizetést. De arról is beszéltünk, hogy jól hangzik a telefonszám alapján utalás, de kissé lelohaszthatja az ügyfelek kedvét, ha minden banknál máshogy lehet regisztrálni erre a szolgáltatásra.
Teljes interjú a Forbes márciusi számában. A címlapon Borbély Alexandra, Enyedi Ildikó és Gera Marina, benne a legbefolyásosabb nők listájával. Lapozz bele a magazinba!
Idén decemberétől uniós szabályként kötelező lesz az erős ügyfélhitelesítés alkalmazása, minden tranzakciót két faktorral kell jóváhagyni. Ezt már tavaly szeptemberben bevezették ugyan, de nem készült fel a piac, ezért a kötelező alkalmazását eltolták. Ezért ma van, aki alkalmazza, van aki nem, látjuk ügyfélként, milyen macera mobilról, appból vásárolva még pluszban sms-ben kapott kódot átmásolni, beírni. Ez melyik megoldásnak kedvez majd?
Az biztos, hogy drasztikusan átalakítja az ügyfélélményt. Noha érvényes lesz mind a bankkártyás, mind az azonnali fizetésre, inkább utóbbinak kedvez. Például a webshopban csak megadod a telefonszámodat, majd belépsz a mobilbankodba (ezzel megvan a két faktor), ahova a rendszer beküldte a fizetési kérelmet és ott már csak a jóváhagyás gombra kell kattintani a sikeres fizetéshez. Ennél a bankkártyás fizetés csak akkor tud versenyképesebb lenni, ha mentett bankkártyád van, például ha a tranzakciót digitális pénztárcából hajtod végre.
Mintha abban is lenne egy kis katyvasz, hogy miként jelezheti az igényét az ügyfél az azonnali fizetésre, ha mailcímmel, vagy telefonszámmal akarja használni.
Bankonként
más a módszer a regisztrációra, nem kiforrott, hogy például egy ÁSZF-módosítás
nyomán alapból kapja az ügyfél, amit lemondhat, vagy neki kell kérnie. A
másodlagos számlaazonosító elindítása kötelező, de a regisztrációs folyamat
más-más. Van olyan bank, amely azt kéri, menjen be az ügyfél személyesen a
fiókba azért, hogy egy digitális térben egyszerűen validálható szolgáltatást
elindíthasson. Célszerű lenne piaci szinten egységesíteni, hogy hogyan kell regisztrálni,
mert a sikerhez az ügyfelek felé a belépési küszöböt le kell csökkenteni és
most látunk egy nem is kicsi küszöböt.
