A Magyar Nemzeti Bank optimista vízióiról elhíresült elnöke ezúttal borúlátó képet festett fel a gazdaságról: kártékony árstopok, magas infláció, rossz kormánydöntések. Sokat hallottuk már ezeket a kritikákat, de éppen a jegybankelnöktől nem vártuk volna.
„Szembe kell néznünk azzal, hogy a magyar gazdaság válságközeli helyzetben van” – jelentette ki Matolcsy György jegybankelnök az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának mai ülésén az RTL.hu szerint. A testület a Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusban benyújtott, 2021. évi üzleti jelentését tárgyalta, az ügyet Matolcsy vezette elő.
Ezeket mondta a jegybankelnök
Az ülésen a bizottság tagjai (kormánypárti és ellenzéki képviselők) voltak jelen. Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője Facebook-oldalán osztotta meg részleteket a szokatlanul szókimondó Matolcsy-beszédből, úgymint:
- „Magyarország a világ negyedik-ötödik legsérülékenyebb országa”,
- az EU-ban „hátulról a 4. termelékenységi szint”,
- Magyarországon „a második legmagasabb az ikerdeficit Románia után; jövőre a legmagasabb lesz,
- az infláció pedig 2023-ban 15-18 százalék között fog alakulni a jegybankelnök szerint.
Apropó áremelkedés: Matolcsy György szerint az inflációt nem a „szankciós” vagy „háborús” jelzővel kell illetni, mert az 2021 nyarától, az energiaárak miatt szökött fel.
Rossz döntéseket hozott a kormány
Nem csak a borúlátó gazdasági helyzetértékelését osztotta meg a jegybankelnök, hanem a kormánynak is több ízben odaszólt. Az MNB-elnök szerint megbomlott a kormány és a jegybank gazdaságpolitikai összhangja. „A kormány válságkezelési stratégiája helytelen, mivel
az ársapkák 3-4 százalékos inflációs többletet okoznak. Azonnal ki kell vezetni ezeket”
– jelentette ki Matolcsy Tordai Bence szerint. Majd azzal érzékeltette az árstopok hatását Matolcsy, miszerint „Magyarország az egyetlen ország, ami több benzint és gázolajat fogyaszt, mint az energiaválság előtt”. Ez egyébként a ma beérkezett októberi kiskereskedelmi adatokban is látszik.
„2020 után nem hoztuk meg a jó döntéseket, 2021 után rossz döntéseket hozott a kormány.”
Matolcsy az elmaradt jó döntések közé sorolta az energiahatékonysági beruházások elmaradását és a mezőgazdaság klímaválságra való felkészítésének hiányát. A jegybank számításai szerint mindez 20 ezer milliárd forintba kerülne.
Óvatos kritikaként indult
Matolcsy György nem először illeti kritikával a kormány gazdaságpolitikáját, ám eddig ezek főképp óvatosan megfogalmazott javaslatok voltak. A nyílt szembefordulás hiányát az is jelezte, hogy a kritikák jelentős részét 2021-22 folyamán a kormánypárti Magyar Nemzet neki dedikált heti online rovatában publikálta.
- Sokallta a kormány 2022. évre tervezett 5,9 százalékos költségvetési hiánycélját.
- Bírálta, hogy az állami beruházásokon belül túlságosan magas az építési projektek aránya, az okosberuházásoké pedig alacsony.
- A budapesti repülőtér állami átvétele ellen is érvelt.
- A koronavírus-válság kezelésében az egészségügyi reform és a digitális átállás elmaradását fájlalta.
- Több ízben is rámutatott, hogy a magyar gazdasági fejlődés elmarad a régiós versenytársakétól, főleg a csehektől és a lengyelektől.
A versenyképesség hangsúlyozása sem új elem a jegybankelnök programjában (az MNB az utóbbi években több versenyképességi javaslatcsomagot és jelentést is összeállított), ahogyan már azt is korábban hangsúlyozta Matolcsy, hogy Magyarországnak új növekedési modellre van szüksége.
