A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 5 millió forint bírságot szabott ki a Jászai Gellért többségi tulajdonába tartozó 4ig Nyrt. informatikai cégre a bennfentesek jegyzékének jogsértő módon történő összeállítása miatt, s kötelezte a tőzsdei kibocsátót a jogszerű bennfentes jegyzék megküldésére. A Magyar Telekom Nyrt.-vel szemben pedig a bennfentes információ közzétételének késleltetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt hozott intézkedést az MNB.
A Magyar Telekom leánycége és a Jászai Gellért által többségben tulajdonolt társaság korábban bejelentette, hogy a 4ig felvásárolja a T-Systems-t, de év végén közölték: elállnak a Forbes által korábban 50 milliárdosra tett felvásárlástól. Jászai Gellért (képünkön), vezérigazgató akkor ezt azzal indokolta, hogy osztalékot szeretnének fizetni a részvényeseknek. A felek stratégiai partnerségüket ugyanakkor megerősítették, Jászai megjelenése óta a 4ig sorra nyeri az állami megbízásokat, sok olyan munka van, ahol együtt fognak dolgozni a T-Systems-szel. A 4ig-ban továbbra is részvényes Mészáros Lőrinc, de üzletrészei nagyobb részét korábban átadta Jászainak, aki egykori jobbkeze, az Opus Global-Konzum tőzsdei befektetési holdingok összeolvadását is ő vezényelte le.
Az 50 leggazdagabb magyar 2020
Miért büntet a jegybank?
A pénzügyi felügyeletet is ellátó MNB a kibocsátókkal kapcsolatos folyamatos felügyelése során több körben adatokat kért be a 4ig Nyrt.-től (4ig) és a Magyar Telekom Távközlési Nyrt.-től (MTelekom), az utóbbi tulajdonában lévő T-Systems Magyarország Zrt. megvásárlásának meghiúsulása kapcsán, a döntéssel kapcsolatos bennfentes információ keletkezésének pontos időpontjára vonatkozóan.
Az adatok alapján a jegybank megállapította: a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) előírásaihoz képest a 4iG tévesen határozta meg, hogy valójában mikor keletkezett az ügylet lezárására vonatkozó bennfentes információ.
Mindezek nyomán az MNB felszólította a 4iG-t, hogy küldje meg a jegybanknak a T-Systems felvásárlásával kapcsolatos tárgyalások megszüntetése kapcsán készített, a jogszabállyal összhangban lévő bennfentesek jegyzékét, s a jövőben is mindenkor feleljen meg e kötelezettségnek.
A jogsértés miatt az MNB 5 millió forint felügyeleti bírsággal sújtotta a kibocsátót – írja az MNB.
Az üzlet meghiúsulása hatott a tőzsdén jegyzett cégek árfolyamára, és erre számíthatott az, aki hamarabb tudott arról, hogy a felek végül nem egyeznek meg.
Jászai Gellért, a 4ig elnök-vezérigazgatója. Forrás: BÉT
A jegybank közleménye ugyan nem részletezi, de a HVG360 január elsején megjelent cikkéből tudható, hogy a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szervezete bennfentes kereskedelem gyanúja miatt hatósági bejelentést készült tenni, mivel a 4ig részvényei 10 nappal azelőtt esni kezdtek, hogy az óriás üzlet meghiúsulását bejelentették, ami felvetette annak gyanúját, hogy a 4ig részvényesei közül valaki tudhatott arról, milyen bejelentést készül tenni a cég, és emiatt megszabadult a papírjaitól. A HVG360 az érdekvédőktől kapott információk alapján arról írt, hogy a Monavis Holding volt az egyik olyan nagy tulajdonos, amely “pánikszerűen” szabadult részvényeitől, a cég tulajdonosa az a Kertész Balázs, aki sokáig dolgozott Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter mellett, kényes és korrupciógyanús ügyleteiről az Index írt nagy feltáró cikket.
A 4ig árfolyama az elmúlt 3 hónapban. Tavaly december 10-én jelentették be, hogy nem vásárolják fel a T-Systemst. De az árfolyam már előtte szakadni kezdett. Forrás: BÉT, 2020. január 23.
A Telekom is bírságot kapott
Az MNB az MTelekom esetében azt állapította meg, hogy a kibocsátó – bár a bennfentes információ keletkezésének időpontját helyesen határozta meg – a jegybanknak a bennfentes információ közzétételének késleltetésére vonatkozóan megküldött értesítésében nem indokolta meg megfelelően, hogy valóban fennálltak a késleltetés feltételei. Mindezzel az MTelekom megsértette a MAR vonatkozó rendelkezéseit.
A jegybank ezért kötelezte az MTelekomot, hogy a T-Systems tranzakció lezárultához kötődő bennfentes információ közzététele késleltetését jogszabályszerűen indokolja meg és ezt rendkívüli adatszolgáltatás keretében küldje meg a jegybank részére. Egyúttal megtiltotta a kibocsátónak, hogy bármikor ismételten megsértse az ezen információk késleltetésére vonatkozó jogszabályi passzusokat.
A bennfentes kereskedelem és a befektetők félrevezetésének elkerüléséhez alapvető fontosságú – írja a jegybank -, hogy a kibocsátók a bennfentes információkról a lehető leghamarabb tájékoztatást nyújtsanak a nyilvánosságnak.
Az észszerűen eljáró befektetők befektetési döntéseiket a már rendelkezésükre álló információkra alapozzák. A befektetők és a befektetői döntések védelme érdekében így különösen lényeges, hogy egy – főképp a kibocsátó korábbi közzétételeitől lényegesen eltérő tartalmú – bennfentes információt mikor tesznek közzé.
Mi ez a jegyzék?
A bennfentesek jegyzéke olyan, a tőkepiac integritását védő eszköz, mely egyrészt az MNB piaci visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálatainak lefolytatásához elengedhetetlen, másrészt a kibocsátók, illetve a nevükben vagy javukra eljáró személyek által is felhasználható a bennfentes információ áramlásának ellenőrzésére.
Ez segíti a titoktartási kötelezettségnek való megfelelést.
Ezek alapján a bennfentesek jegyzékének összeállítása túlmutat a tőkepiac szereplőinek adminisztratív kötelezettségein – jegyzi meg az MNB közleménye.
A bennfentes információk késleltetett közzététele csak kivételes esetekben, szigorú feltételek teljesülése mellett lehetséges. A témakörnek kiemelt jelentősége van a bennfentes kereskedelem megelőzése, s az MNB hatékony felügyelési tevékenysége kapcsán is. Ha az adott kibocsátó a jogszabályok alapján késlelteti a bennfentes információ közzétételét, nagyon fontos, hogy megfelelően igazolja, alá is támassza az MNB felé történő, a közzétételt követő bejelentésében a vonatkozó feltételek fennállását.
Borítókép: Jászai Gellért, a 4ig elnök-vezérigazgatója. Forrás: BÉT
