A nemzetközi piacokat a geopolitikai események határozzák meg, de érdekes-e valójában, hogy ki lesz a következő amerikai elnök? A forint nagyot gyengült az elmúlt hetekben, de valójában olcsó vagy drága? Hova tegyük az állampapír-pénzünket? Nagyágyúk válaszoltak a Forbes Money Summit színpadán?
Immár harmadik alkalommal rendezzük meg a Forbes Money Summit-ot a budapesti Corinthia Hotelben. Már hagyomány, hogy a napot a Concorde élő podcast-felvétele után a „Nagyágyúk” szekcióval kezdjük, ahol állandó vendégeink voltak most is Varga Zoltán, Zsiday Viktor és Jaksity György (a tavalyi beszélgetésükről itt olvashatsz).
Shortoltam az Nvidiát
„Én inkább veszek, és nem eladok. Maradok és csináljuk a dolgunkat” – Varga Zoltán, a Central Médiacsoport tulajdonosa, milliárdos befektető arra a felvetésre, hogy újra felröppent a pletyka, eladja a 24.hu kiadóját. Továbbra is tartja, hogy itthon a meglévő portfólióján kívül nem fektet be, maximum állampapírba. A régióban az előző években is aktív volt, inkább itt lát jó lehetőségeket.
„Ha megnézed Lengyelországot, érkeznek az EU-s pénzek, jó a befektetői klíma, nekem ott kell növekednem.”
„Beszálltunk ebbe a kalandba” – mondta a 24.hu új, fizetős modelljéről, amit épp a héten indítottak el Extra néven. Azt mondta, a korábbi fizetős tartalmaik nem voltak sikeresek, a női tartalmakért nem lehet a magyar piacon pénzt kérni, a sport valamivel sikeresebb volt, de előfizetőszámban nem tudták hozni, amit elképzeltek. A mostani projekt, az Extra, többéves előkészítő munka után startolt el, és „sok finomhangolás van még előttük”. „Ez az út” – mondta a fizetős média modelljéről.
Ács Gábor, a Forbes főmunkatársa beszélgetett a befektetési nagyágyúkkal. Varga Zoltán (középen) beszélt olyan üzletekről is, amik nem jöttek be. Forbes Money Summit 2024. Fotó: Fekete Csaba
„Spekulálok, mert ébren tart és segít eligazodni a világban.” Ebben az évben nem volt sikeres, mint „kisbefektető”, bár azt mondja, túl sok időt nem foglalkozik ezzel. Az AI-al például nem járt jól, shortolta az Nvidiát, aztán elengedte. „A nagy vízválasztónak november 5-ét tartom” – mondta arról, mit lát az amerikai piacon (ekkor tartják majd az elnökválasztást). Szerinte az amerikai gazdaság sokkal rezisztensebb, mint bárki gondoltam, például jól viselte a magas kamatkörnyezetet is.
Elkényelmesedtek a választók, bárkit megszavaznak
„Nekem mindegy, és szerintem a világnak is, de ez most a legnagyobb cirkusz” – mondta Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítója, az igazgatóság elnöke az amerikai elnökválasztási kampányról. A piacokat most abszolút ez mozgatja, látszik az árfolyamokon is, hogy éppen hogyan áll egyik vagy másik jelölt a felmérésekben.
„Én azért nem tulajdonítok ennek nagy jelentőséget, mert USA demokrácia, ami azt jelenti, hogy ha őrségváltás van, akkor nem rúgnak ki mindenkit. Van egy washingtoni adminisztráció, ami viszi az ügyeket és nem hülyék gyülekezete.” Jaksity szerint nem csak az a kérdés, hogy Donald Trump vagy Kamala Harris lesz-e az elnök, hanem az is, hogy a két nagy párt milyen eredménnyel zár, ez ugyanis alapvetően befolyásolja majd a leendő elnök mozgásterét is.
„Nem hiszek abban sem, hogy Magyarország szempontjából jelentősége van az amerikai elnökválasztásnak.
Magyarország lehúzta magát a külpolitikában. Nézzük meg az amerikai nagykövet X-posztjait, a diplomáciában ez nem megszokott, de mégis csak egy adminisztráció véleményét tükrözi.”
Zsiday Viktor, a Citadella Alap (Hold Alapkezelő) portfóliómenedzsere szerint az amerikai elnökválasztás fej vagy írás, amire nem lehet készülni. „Az sokkal aggasztóbb trend, hogy a II. világháború után az emberek azt szokták meg, hogy a választásuknak van súlya.
Az elmúlt évtizedekben viszont az látni, hogy bárkit meg lehet választani, mert nincs következménye, úgy is minden jó.
Ez hosszú távon aggasztó, mert rossz folyamatokat indítanak el, lejtőre rakják a gazdaságot.”
Zsiday Viktor szerint hosszú távon lesz komoly hatása a ma populista döntéseinek. Fotó: Fekete Csaba
Zsiday szerint a társadalmak elkényelmesedése sok választási eredményben, de például a Brexit népszavazásban is visszaköszön. Varga említett egy Harvard Business Review kutatást – amiben amúgy ő és a Central valamint a kormány konfliktusa is példaként szerepel – ami arra jutott, hogy az autoriter típusú rendszerek mind negatívan hatnak a gazdaságra és az eszközárakra, legyenek azok bal vagy jobboldaliak (a kutatás annak a népszerű teóriának akart utánajárni, hogy inkább a baloldali elnyomó rendszerek bontják le a gazdaságot, de ez nem nyert igazolást).
„A sikertelenség nem bal- vagy jobboldali, hanem rossz intézményrendszer és kultúra függvénye” – idézte Jaksity a friss közgazdasági Nobel-díjas Daron Acemoğlu és társai egyik alaptételét a Miért buknak el nemzetek? című sikerkönyvéből.
A szomszédban háború, a piacokon béke
„Amikor tavaly itt ültünk, épp kitört egy háború – egy teljesen más geopolitikai kontextusra ébredtünk” – mondta Jaksity. Ehhez képest az olajáron meg sem látszódott mindez, nem ehhez vagyunk hozzászokva.
„A Közel-Keleten háború van, tőlünk 1000 kilométerre háború van, ehhez képest alapvetően béke van a piacokon, all-time high-on a részvények. Olyan mintha teljes béke, jólét és szeretet övezné ezt a 8 milliárdos bolygót. Ilyet korábban nem láttunk.”
Jaksity György a Forbes Money Summit-on. Fotó: Fekete Csaba
Szerinte többek mindaz, amit tavaly a piaci várakozásokról mondtak, az elmúlt 100-150 év tapasztalatain alapult. Az látszik, hogy ez már nem mindig mérvadó. Jaksity itt rácsatlakozott Zsidayra, szerinte ennek oka lehet az, hogy az emberek úgy látják, hogy az életük rendbe van, nem akarnak azzal foglalkozni, hogy mi történik a Föld másik felén. „Nem tudjuk, mikor fordul át ez a hangulat, de hogy, mikor, azt nem tudjuk, ha egyáltalán meg fordul.”
Zsiday hozzátette, hogy ma már az Egyesült Államok a világ legnagyobb kőolaj-kitermelője, ehhez alakítja a katonapolitikáját és ezért sem hat már úgy egy közel-keleti válság az árakra, mint korábban. Abban minden befektető egyetértett, hogy a geopolitika most meghatározó lesz abban is, hogyan alakulnak az eszközárak.
Fed vs. piacok
„A piac tartja sakkban a Fed-et.” Jaksity szerint megváltozott az is, ahogy a Fed működik. Mindenki arra vár, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed mit lép, de Jaksity egy ideje már azt figyeli, hogy van egy oda-visszakommunikáció a piac és a Fed között.
Mintha mindig olyan döntést akarnának az amerikai jegybankárok hozni, amit a piac vár, hogy fenntartsák azt a képzetet, hogy még náluk az irányítás. (Jaksity jelezte, hogy ennek nincs szakirodalma, csupán a saját megfigyelése.)
„Kialakult egy olyan helyzet, amiben egymást zsarolják. Hozzászoktunk, hogy minden úgy alakul, ahogy vártuk – de mi lesz, ha egyszer kiesünk ebből a kerékvágásból?”
– tett fel a kérdést Jaksity.
„Szerintem a livkiditás az egyik legfontosabb tényező, ami megváltozott. Elképesztő mennyiségű pénz van a világban. A német gazdaság és az autóipar bajban, a tőzsde még is csúcson. Megszakadt a kettő között a kapcsolat, miért? Mert van likviditás” – mondta Varga annak kapcsán, hogy a hosszú távú trendekre miért nehéz következtetni.
Állampapír-milliárdok, mi lesz veletek?
Állampapír: ingatlan, tőzsde vagy deviza? Fotó: Fekete Csaba
Jönnek az állampapír-milliárdok – várja mindenki a sok pénzt: ingatlanosok, alapkezelők, tőzsdei cégek. Vajon merre folynak majd ezek a pénzek? Varga azt mondta – vállalva, hogy van benne némi lustaság faktor is –, hogy marad az inflációkövető állampapírokban. Ezekkel a magas magyar infláció miatt most, amikorra az áremelkedés szintje visszaesett, nagyokat lehetett kaszálni. Viszont épp az alacsony infláció miatt erre az évre már az egyik legrosszabb hozamú papír lehet. Varga azt mondta, hogy emelkedő inflációt vár, hiszen ez következik a kormány erőltetett növekedést hajszoló gazdaságpolitikai elképzeléséből. Így, ha ha lesz is egy rosszabb éve, marad az állampapírnál. A teljes piacra azt mondta, magas a relatív elszegényedés, így szerinte az ingatlan mellett fogyasztásra is menni fog a felszabaduló állampapírpénzekből. A jelen környezetben mindenki a biztonságot keresi, így szerinte nem részvényekbe fog átforogni ez a pénz.
Jaksity idézte az Államadósságkezelő Központ (ÁKK) felmérését, a felszabaduló pénzek nagyjából negyede megy majd ingatlanra, ugyanennyi fogyasztásra, a többi devizába és majd tőzsdére is.
„Négy-öt százalékos kamatszint mellett a magyar ember ingatlant vesz”
– mondta Jaksity, ezt amúgy a saját portfóliójukban is látják.
Az ingatlanpiaci fellendülésért tenne a kormány is, 5 százalék alatti THM-plafont kértek a bankoktól, a nyugdíjpénzek egy részét a piacra irányítanák. Varga szerint lehet beszélni a keresletről, de a kínálat adott, nagyobb fejlesztések az elmúlt években nem indultak el. „Nincs igazi kínálat, a meglévő állomány értékelődik fel. A megfizethetőség az átlagpolgár számára magasabb lesz, ez tovább löki felfele az árakat.
Értem, hogy az ingatlanpiacara megy a pénz, de mit fognak majd megvásárolni?”
Zsiday ezt azzal egészítette ki, hogy az emelkedést az ingatlanárakban lehet majd látni, a bérleti díjak inkább a fizetéseket követik le. Zsiday korábban jól nyúlt bele a nagy ingatlanpiaci emelkedésbe, nagyot nyert rajta. Most is ott vagyunk a rajtvonalon?
„Az egész gazdaságpolitikai irányítás egy ember kezében van, aki alacsony kamatokat és magas fogyasztást akar. Nem látom, hogy egy nagy szuperciklus kezdődne megint, mégha az árak egyelőre emelkedni is fognak.”
Zsiday szerint a mostani kép inkább “ciklus végi”, még mennek fel az árak, de előbb-utóbb a jegybankok kénytelen lesznek lefojtani a gazdaságot. Hosszú távon inkább szkeptikus az ingatlanpiaccal kapcsolatban.
Mi lesz veled forint és magyar gazdaság?
Vita alakult ki a vendégek között arról, hogy a mostani forintárfolyamot hogyan értékeljük. Zsiday amellett érvelt, hogy az utolsó békeév, 2019, és az akkori 310 forintos euróhoz képest több nemzetközi modell szerint a mostani árfolyam nem számít gyengének. Jaksity szerint ugyanakkor az emberek nem ezeket a modelleket nézik, a realitás az, hogy a 400-as szint mellett már más országokba járnak vásárolni a magyarok.
„Magyarország határmenti ország. A legtöbb pontjáról egy órán belül eléred a határt. A külföldi kereskedők ezt ki is használják. A fogyasztás egy része – és az áfa – ezért esik ki. Nem az online vásárlásokon, hanem itt. Ebből a szempontból túlértékelt a forint.”
Zsiday szerint ugyanakkor aki például az elmúlt 2-3 évben forintban, állampapírban tartotta a megtakarításait, nem járt rosszul. Szerinte a mostani jegyzés mellett sem számít drágának a forint, és még ha ez sok fejfájást is okoz, például az exportőröknek, az árfolyamnál van nagyobb kihívás.
„Asszimetrikusak a kockázatok, ez a nagyobb baj – emiatt érdemes egy kevés devizát tartani.”
Jaksity szerint önmagában lehet, hogy nem nagy probléma az árfolyam, még akkor is, ha a gazdaság sok szereplőjének fáj ez a szint, de a magyar gazdaság többi kihívásával együtt már igenis gond.
Egy kézből irányított, a növekedés erőltetett beindítására fókuszáló gazdaságpolitika, komoly inflációs kockázatok, gyenge forint – kijön-e ebből a magyar gazdaság? Jaksity erre a felvetésre csak annyit mondott: „3–6% lesz a növekedés”. Amit a közönség nevetéssel díjazott. A kormány ugyanis hosszú távon ilyen GDP-bővülést vár.
„3–6% lesz a növekedés.” Fotó: Fekete Csaba
Zsiday Viktor szerint nem látni, hogy milyen tényezők javítják majd fel a magyar munkaerő termelékenységét, márpedig enélkül nehéz elképzelni egy ilyen arányú növekedést.
„Rövid távon fel lehet pörgetni a gazdaságot, Törökország a jó példa, megvan az ára, de meg lehet csinálni. Hosszú távon már erősen kétséges, hogy fenntartható egy ilyen mértékű növekedés.”
