Dömötör Csaba fideszes képviselő próbálta a magyar állam legújabb üzleti húzását gazdaságilag is értelmezhetővé tenni, de egy fontos kérdésről elfelejtett számot vetni: a finanszírozásról.
Mi történt? A Telexen Brückner Gergely reagált Dömötör Csaba Facebook-videójára, amiben rengeteg érvet sorol fel a reptér megvétele mellett. A nemzetgazdasági-stratégiai érdekek mellett a videóban elhangzik, hogy a reptér 30-35 milliárd forintos osztalék termelésére képes, ami sok kérdést vet fel.
Mi ezzel a baj? Alapvetően semmi probléma nem lenne vele, ha ez a szám a finanszírozás és adósságszolgálat utáni osztalék mértékét jelentené. Ahogy Brückner is kiemeli cikkében, a reptér tavalyi eredménye 29 milliárd forint volt, és ha az idei évre várható eredményjavulást feltételezünk, akkor a 30-35 milliárd forintos eredmény/osztalékpotenciál önmagában értelmezhető, viszont a logikából valószínűleg kimarad a vételár finanszírozására felvett hitel, kibocsátott államkötvény adósságszolgálatának nettósítása, mivel az ennél sokkal jelentősebb terhet jelenthet a költségvetés számára.
Mennyi is lehet az annyi? Mivel az ügylet pontos részletei nem ismertek, vázoljunk fel egy szcenáriót: Ha figyelmen kívül hagyjuk Gulyás Gergely kínai hitelekkel kapcsolatos kommentjeit és feltételezzük, hogy a magyar állam a 6,53 százalékos államkötvényhozamon tudta finanszírozni a reptérvásárlást, akkor is a becsült 1200 milliárd forintos vételáron csak a kamatterhek mértéke évi 78 milliárd forintra rúg. A tavalyi 29 milliárdos eredményt is már 30 milliárdnyi hitelkamat megfizetése után érte el a Budapest Airport üzemeltető cége.
Ha feltételezzük továbbá, hogy a vételár részeként kifizetésre került az eddigi adósság, akkor is a 78 milliárdos kamatteher miatt az idénre Dömötör által várt 30-35 milliárdos osztalék inkább 1-6 milliárdra esik vissza. Ha pedig az adósságok is átvállalásra kerültek, akkor a szám könnyen 43-48 milliárdos veszteségbe fordulhat át.
A nagy kép a lényeg. Ha azt is mondjuk, hogy az állam nem vett fel új hitelt és meglévő részesedések eladásával, költségvetési források átcsoportosításával finanszírozta a vételárat, akkor is ugyanez a matek, mert a jelenleg masszívan eladósodott költségvetés hiányának csökkentésére is fordítható lett volna az az 1200 milliárd, amit a reptér megvételére fordítottak. Így most ezt az 1200 milliárdnyi költségvetési lyukat is tovább kell finanszíroznia az államnak a fenti logika mentén évi 78 milliárd forintért. Ez tehát a beruházás alternatíva-költsége.
