Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Amikor egy hét alatt verjük el a havi nettót

Tartósan növekszik a magyarok nyaralási kedve, és a magyarok nagy része ilyenkor legalább 200 ezer forintot pihen el, átlagosan 8 nap alatt. A nyaralás mellett lakásfelújításra költünk még sokat a nyáron.

A Budapest Bank immár negyedik éve vizsgálja, hogy hogyan, mikor és mennyi ideig nyaralnak a magyarok. A nyaralási kedv tavaly óta tapasztalt növekedése tartósnak bizonyult, mivel a kutatásban résztvevők közel kétharmada (60 százalék) legalább egyszer idén is elutazik pihenni. Az elmúlt évvel összehasonlítva a nyaralók életkori összetételében figyelhető meg a legjelentősebb változás: bár a fiatalok még mindig valamivel nagyobb arányban nyaralnak, már nem látható jelentős eltérés a legfiatalabb és a legidősebb korosztály között, hiszen az előbbiek 64, míg az utóbbiak 56 százaléka pihen ebben az évben.

A nyaralók több mint a fele (51 százalék) a nyári főszezonban június és augusztus között, legtöbbjük júliusban vagy augusztusban kapcsolódik ki. Háromnegyedük belföldön is nyaral, elsősorban a Balatonnál, 35 százalékuk pedig külföldre (főleg európai országokba) is eljut. Az utazások időtartama átlagosan nyolc nap. A nyaralók kétharmada két- vagy háromfős, negyedük pedig négyfős vagy annál is nagyobb társaságban kapcsolódik ki. Aki nem megy nyaralni, az elsősorban a pénzhiányra hivatkozott (75 százalék), egyharmaduk pedig szabadidő híján hagyja ki idén a pihenést.

Az elmúlt évhez képest nem változott a nyaralásra szánt összeg sem, háztartásonként továbbra is átlagosan 147 ezer forintos költségkerettel kalkulálnak az utazók (ami nagyjából 8.200 forint/éj/fő kiadást jelent majd számukra). A válaszadók 31 százaléka viszont 200 ezer forintnál is többet fordít erre, elsősorban a külföldön vagy a hosszabb ideig nyaralók.

gram

Egyébként nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset jelenleg 196 900 forint (KSH)

Háromnegyedük az előre spórolt pénzét (76 százalék), harmaduk (35 százalék) pedig az aktuális havi jövedelmét is felhasználja a költségek finanszírozására. Az adóváltozások nyomán a Cafeteria elemek, mint például a SZÉP kártya és az Erzsébet-utalvány aránya azonban jelentősen csökkent a pihenés finanszírozásában. Idén ugyanis a korábbi 26 százalék helyett csak 19 százalék használja fel ezeket ilyen célra, és a kiadások mindössze kilenc százalékát fedezik ebből. A válaszadók hat százaléka hitelt is igényel a szükséges összeg pótlására.

Idén a nyaralás alatt a magyarok döntő többsége (87 százaléka) a tavalyi évhez hasonlósan elsősorban készpénzzel fizet, míg a bankkártyát minden második (57 százalék) utazó veszi elő. Az utazók körében a bankkártya mint fizetési eszköz népszerűsége tovább nőtt. A korábbi 34 helyett idén már 40 százalékuk említette, hogy az utazásért plasztikkal fizet, míg az étkezési számlák kiegyenlítésekor 22 helyett 27 százalékuk preferálja a kártyákat. Valutát a külföldön nyaralók továbbra is itthonról visznek a legszívesebben (81 százalék).

A tavalyi évhez hasonlóan idén is a lakosság fele (53 százalék) használja ki az érintés nélküli fizetés előnyeit, de egyre jobban bíznak a technológiában. 78 százalékuk nyaraláskor is használja ezt a funkciót, sőt, tavaly óta 16-ról 27 százalékra nőtt azok aránya, akik külföldi nyaraláskor is érintés nélkül fizetnek.

A válaszadók több mint felével (56 százalék) előfordult már, hogy többet költött az előre eltervezett keretnél. A plusz költségeket jellemzően az étkezések (57 százalék), a programok és belépőjegyek (52 százalék), valamint a szórakozásra (44 százalék) fordított kiadások okozták. A többletkiadást a válaszadók közel kétharmada (71 százalék) a tartalék készpénzéből fedezte, míg 36 százalékuk a betéti vagy a hitelkártyájáért nyúlt.

Harmaduk másra is költ

A kutatásban megkérdezettek harmada számít a nyaraláson kívül más nagyobb kiadásra is idén nyáron. Többségük (51 százalék) lakásfelújítást és -korszerűsítést, 24 százalékuk pedig valamilyen háztartási gép vagy szórakoztató elektronikai termék vásárlását tervezi. A felmerülő költségeket elsősorban megtakarításaikból, valamint aktuális havi bevételükből fedezik, 17 százalékuk pedig bankhitelt is igénybe vesz ehhez.

gram2

Oszd meg!

"Minden embernek joga van életében egy nagy őrültséghez."