Kiherélték, lebutították – korábbi cikkeinkben ezekkel a szavakkal jellemeztem azt, amit a méltán népszerű inflációkövető állampapírral művelt a kibocsátó. De most itt az újabb változás: jövő héttől már a lefejezték se nagy túlzás. De a lényeg, hogy vége a Prémium Magyar Állampapír egyeduralmának, szinte biztos, hogy nem ezt érdemes venni a következő évekre. A PMÁP-nak nagyjából reszeltek. Ács világa.
Még szinte meg sem száradt a nyomdafesték a februári Forbes magazin lapjain, amikor kis híján értelmét veszti az abban szereplő számolgatás arról, hogy a PMÁP novemberi lebutítása és az azóta bevezetett állampapír-módosítások alapján melyik papír lehet a nyerő a következő néhány évben. Bejelentették ugyanis, hogy az inflációkövető jellegét 2025 áprilisáig szüneteltető PMÁP első bő egy évre vonatkozó fix kamatát is megvágják, 9,9-ről 7,9 százalékra.
A legfontosabb, hogy a szokásoknak megfelelően a bejelentés után még egy hétig kapható a régi sorozat (2032/I), utána, esetünkben február 7-től már az újat (2032/J) lehet megvenni.
Tehát megbízást adni jövő keddig lehet a jobb kamatozású sorozat vételére.
Kérdés, érdemes-e nagyon rohanni. Novemberben triviális volt, hogy meg kell venni az utolsó PEMÁP-ot, amely közel 18 százalékos kamatot fizet az idei év nagy részére, most viszont csak azoknak érdemes sietniük, akik ragaszkodnak a PMÁP-hoz. Már a mostani 9,9 százalékos sorozat is csak azoknak volt tuti nyerő, akik egy-másfél éves időtávon gondolkoznak. Ami azon túl várható, arról már a magazinban megjelent cikkben így fogalmaztam:
nehéz olyan forgatókönyvet találni, amivel a PMÁP 3 éves időtávon is nyerő maradhat.
Akik rávernek az eddigi sikerkötvényre
Nagyon leegyszerűsítve ha az infláció tovább csökken, akkor a Fix veri meg, ha meg emelkedni kezd, akkor a Bónusz.
A mostani változás annyit jelent, hogy egy-másfél évre is megszűnik a PMÁP nyilvánvaló előnye, amit ma még a fix 9,9 százalékos kamata ad neki. Eddig ez az első éves magas kamat adott neki annyi előnyt, hogy 2-3 évre közel maradjon a két versenytársához, a mostani változás után azonban úgy fest, vagy a Fix, vagy a Bónusz mindenképp leveri majd.
Akár már rövid távon is. Egy évre (pontosabban 2025 áprilisáig) tehát a PMÁP évi 7,9 százalékot kamatozik, ha pedig eladjuk, lejön az egy százalékos visszaváltási díjjal, amivel 6,9 százaléknál tartunk. Ez még elég közel van az Egyéves Magyar Állampapír és a Kincstári Takarékjegy 6,5 százalékos kamatához – ezek lejárnak és nincs benne az a minimális kockázat se, hogy esetleg változik a visszaváltás díja. A Fix 3 éves papír itt még nem játszik, mert visszaváltás után valamivel 6 százalék felett van csak a hozama, könnyen nyerő lehet azonban a surranópályán a Bónusz papír.
A három éves sorozat jelenleg 9,31 százalékos kamaton ketyeg, de február 26-án jön a kamatfordulója. Az öt éves papír évi 8,01 százalékot fizet április 26-ig. Ezeknek a papíroknak a kamata negyedévente változik, a három hónapos hátralevő futamidejű diszkontkincstárjegy-aukciók átlaghozamát követi, a kamatforduló előtti utolsó négy aukció számít – ezeket hetente tartják. A prémium 1,5 százalék, ennyivel lesz nagyobb tehát a kamatuk a dkj-aukciós hozamnál.
Az elmúlt három hétben stabilan 6,91-6,93 százalékos volt az aukciókon az átlaghozam, ha e körül marad, a Bónusz papírok a következő kamatperiódusukra 8,4 százalék körüli kamatot kaphatnak. A dkj-átlaghozamnak 6,4 százalék alá kellene esnie, hogy a Bónusz kamata a PMÁP 7,9 százaléka alá kerüljön, de mivel jelenleg még magasabb és a negyedéves kamatfizetés miatt a kamat újrabefektetésével is számolhatunk, durván 6,2 százaléknál van a határ, ami alatt a Bónusz nem veri meg már egy éves időtávon a PMÁP-ot.
A kibocsátó nyilván arra számít, abban érdekelt, hogy a rövid kamatok is csökkenjenek és tudja is az állam befolyásolni a dkj-akukciók eredményét a kínálat meghatározásával. Ezzel együtt a folytatódó jegybanki alapkamat-csökkentések ellenére se számít a piac az idén már komolyabb csökkenésre a dkj-hozamokban.
Egy éves időtávon tehát várhatóan közel lesz egymáshoz a PMÁP és a Bónusz hozama, két-három évnél viszont gyakorlatilag nincs olyan piaci helyzet, ami a PMÁK-nak kedvezne. Ha az infláció az idén 5 százalék lesz és stabilnak látszik, akkor a következő két évre a PMÁP 7,9, majd 5,5 százalékot fizet. A Bónusz jövőre talán valamivel kevesebbet, mert ebben az esetben a diszkontkincstárjegy-aukciókon is csökkenhetnek a hozamok. Viszont belép a Fix, amely 7+7 százalékot fizet, plusz a negyedéves kamatfizetés jóvoltából újrabefektethető a menet közben kifizetett kamat. Persze az egy százalékos visszaváltási díj mindből lejön.
Mi van, ha csökken az infláció?
Ha az infláció jövőre lemegy 4 százalékra, akkor a következő három évre a PMÁP 7,9 és 5,5 után 4,5 százalékos kamatot fizet majd. Ha fennmaradnak a dezinflációs kilátások, a dkj-hozamra másfél százalékot fizető Bónuszt is nehezen verheti meg, a Fixet pedig biztos nem, hiszen annál adott a 7+7+7 százalék és három évnél lejár, nincs visszaváltási díj, van viszont kamat újrabefektetése minden negyedévben. Itt tehát a 3 éves Fix Állampapír látszik győztesnek.
Ha az infláció emelkedni kezd, akkor a Bónusz már 2-3 éves távon is nyerő lehet, 4-5 évre pedig magasan. Eleve gyorsan, negyedévente követi le a piaci kamatok változását, ami emelkedésben kedvező. De 4-5 tovább nő a különbség a PMÁP és a Bónusz prémiuma között is: előbbi csak 0,5 százalékkal fejeli meg az inflációt, a Bónusz viszont 2,5 százalékot tesz rá a dkj-aukciók hozamára. Aki tehát ma 3 évnél hosszabb időtávon tervez, annak inkább a Bónusz legyen a kötelező elem a portfóliójában.
Érdemes tehát szakítani az elmúlt másfél évben kialakult rutinnal, a PMÁP már semmilyen időtávon sem nyerő.
Akinek nincs egyértelmű várakozása az infláció várható mozgását illetően, az jól teszi, ha mostantól a Fix és a Bónusz között osztja meg az állampapír-befektetésre szánt pénzét.
