Tényleg kockázat nélkül csinálhatunk ingyen pénzt a hipernépszerű PMÁP-pal? Nos, ez nem teljesen igaz.
Egy dologgal sokan nem számolnak azok közül, akik inflációkövető állampapírba fektetik be a pénzüket: hogy a Prémium Magyar Állampapír nem tökéletesen likvid – írja elemzésében a Holdblog.
Szinte mindenkit meglepetésként ér
Soós Péter, a HOLD Alapkezelő senior privátbankára a lakosság által egyre inkább felkapott befektetési formáról, a Prémium Magyar Állampapírról (PMÁP, jelenlegi sorozatai szerint PMÁP 2030/J, PMÁP 2027/K) írt elemzést.
- Pontosabban arról a spekulációs konstrukcióról, miszerint ha valaki szabad felhasználású vagy jelzáloghitelt vesz fel jóval alacsonyabb kamattal a PMÁP 16 százalékánál, akkor a megkapott hitelösszeget PMÁP-ba fekteti.
- És jelzálog esetén sem cashből lenne megvásárolva az ingatlan, hanem azt is PMÁP-ba fekteti, és hitelből veszi meg azt.
„Mindkét konstrukciónál elhangzott, hogy hiszen, ha esetleg az infláció egy-két éves távlatban leesne, vagy a hitelkamat felmenne a PMÁP kamata fölé, akkor meg egyszerűen eladja a PMÁP-ot (1 százalékos díj mellett) és visszafizeti a hitelt. Ezzel a megoldással ingyen lehet pénzt csinálni. Kockázat nélkül” – folytatja Soós, aki szerint ebben a két esetben sokan nem számolnak azzal, hogy a PMÁP bizony „nem tökéletesen likvid”.
Soós szerint ugyanis az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) dönthet úgy, hogy
lejárat előtti visszaadásánál végül nem 1 százalékos díjért veszi vissza az inflációkövető papírt, hanem magasabb százalékért. Vagy akár úgy is, hogy vissza se veszi a kötvényt.
„Nem minősülne ez utólagos feltételmódosításnak, nem minősülne államcsődnek sem. Akárhány PMÁP-befektetővel beszélek erről, ez a kijelentés szinte mindenkit meglepetésként ér, mondhatni szíven üt” – írja Soós.
Állampapír-kisokos a Forbes.hu-n
Nemrég szakértők segítségével mi is összeszedtünk mindent, amit ma az állampapírokról tudni érdemes kezdő és (közép)haladó lakossági befektetőknek.
A visszaváltási árfolyamról mi is megírtuk, hogy nincs kőbe vésve, azaz a napi jegyzés miatt bármikor, bármilyen irányba módosulhat. Erre azonban az államcsődhöz hasonlóan szintén nagyon kevés az esély. A kormány elmúlt tizenhárom évének egyik legfontosabb fiskális politikai alappillére, hogy döntő részben magyar lakossági befektetésekből finanszírozná a magyar államadósságot.
„Ha a 99 százalékos visszaváltási árfolyamot 70–80 százalék alá vinnék, az helyrehozhatatlan bizalmi károkat okozna az elmúlt évtizedben felépített folyamatban” – mondta nekünk erről Argyelán József, a Bankmonitor vezető pénzügyi elemzője, aki szerint az egy-két százalékos mozgások elképzelhetőek, „de érdemi összezsugorodástól nem kell tartani, a lakossági állampapíroknál nagyjából egy 1 százalékos kiszállási költséggel lehet szabadulni”.
Egyik napról a másikra megváltoztathatják
A szuperállampapírként is ismert Magyar Állampapír Plusznál (MÁP+) még valóban az szerepelt a kötvény kibocsájtási dokumentációjában, hogy „a kamatfizetéseket követően korlátlan mértékben és mindenféle díj nélkül (névértéken) visszaveszi akár lejárat előtt is ezt a papírt a befektetőktől. Vagyis ez a papír évente egyszer valóban tökéletesen likvid volt. Amint 6 százalék fölé ment az állampapírhozam (ez tavaly következett be) szinte minden a megtakarítására odafigyelő befektető rá is öntötte ezt a papírt az ÁKK-ra, aki vissza is vette ezt.”
Az ÁKK abban a helyzetben először még 0,25-ről 0,5 százalékra emelte az időközi visszaváltási díjat, végül aztán a MÁP+-on kívüli lakossági állampapíroknál nem vállalt ilyesmi idő előtti visszaváltási kötelezettséget. Sőt, így szól a 7 éves PMÁP 2030/J hivatalos ismertetője: „Törlesztés, visszaváltás: A Prémium Magyar Állampapírt a Kibocsátó lejárat előtt nem váltja vissza. A Prémium Magyar Állampapír névértékének visszafizetése a lejáratkor egy összegben esedékes.”
Persze, attól még, hogy az ÁKK nem vállal visszaváltási garanciát, árjegyzőként árat jegyez a korábban kibocsátott lakossági állampapírokra. Így aztán idő előtt is visszaveszi azokat, de fontos, hogy az általa meghatározott feltételekkel. „Ezt úgy kell érteni, hogy az ÁKK minden egyes nap feltölt egy dokumentumot a honlapjára, amelyben leírja, hogy éppen azon a napon mik is ezek a visszaváltási feltételek” – írja Soós.
Jelen esetben a PMÁP-nál és minden más prémium államkötvényre is 1 százalékos (kvázi) visszaváltási díjat alkalmaznak, de Soós szerint
„ezt megváltoztatni mindössze annyi, hogy holnap egy másik számot ad meg a kincstár”,
és akkor már nem a névérték 99, hanem akár egy az alatti értéken is visszaveheti az állampapírokat – mindezt szabályosan.
„Még csak inkorrekt sem lenne, hiszen mindenhol megfelelően tájékoztatják azokat, akik ezeket a papírokat megveszik arról, hogy »a Prémium Magyar Állampapírt a Kibocsátó lejárat előtt nem váltja vissza«, legfeljebb napi áron, az éppen aktuális árjegyzés alapján visszaveszi a kötvényt az ÁKK, ha kedve tartja” – jegyzi meg Soós.
