Utoljára a járvány alatt és a Gyurcsány-kormány idején láttunk olyan rossz államháztartási adatokat, mint amik most érkeztek. Az állami megtakarítások a szokásos év végi kormányzati kiköltekezés miatt romlottak. A háztartások megtakarításai egyelőre jól alakulnak.
Közzétette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az államháztartás és a háztartások legfrissebb (egyelőre előzetes) pénzügyi számláit. Ezek alapján 2022 negyedik negyedévében
az állam pénzügyi helyzete drasztikusan romlott, miközben a háztartásoké enyhén javult.
Számokra lefordítva ez azt jelenti, hogy a nettó finanszírozási képesség (ld. keretes írásunkat) a háztartásoknál pozitív volt, a GDP 3,3 százalékát (641 milliárd forint) tette ki. Az államnál ugyanez negatívan alakult, a hiány a GDP 13,4 százalékára rúgott (2566 milliárd forint).
Mi az a nettó finanszírozási képesség?
A nettó finanszírozási képességet más néven pénzügyi megtakarításnak is nevezi a statisztikai szakzsargon. A pénzügyi eszközök és a kötelezettségek tranzakciójának különbségéről van szó, tehát a pénzügyi vagyon tranzakcióból (a vagyonelemek eladásából és vásárlásából) eredő változásáról. Az államháztartás esetén ez az érték jellemzően negatív. Ilyenkor nettó finanszírozási igényről beszélünk, ami az állami költségvetés tényleges hiányát mutatja meg.
Kiköltekezik az állam
Az állam pénzügyi megtakarításai egyértelműen romlottak: a 13,4 százalékos finanszírozási igény egy negyedév alatt 7,7 százalékponttal ugrott meg. De még a 2021-es év végéhez képest is 2,5 százalékponttal nőtt a hiány.
Ennél rosszabb helyzetben utoljára a koronavírussal sújtott 2020-as év végén volt a magyar államháztartás. A járványt nem számítva pedig legutóbb a szocialista kormányzás idején, 2006-ban szaladt meg még ennél is jobban a hiány.
Forrás: MNB
A mostani bravúrt a kiköltekezés és a hitelfelvétel kettősével érte el a kormányzat.
- A pénzügyi eszközökön belül az állam készpénzállományából és az MNB-nél vezetett betétjeiről több mint 1100 milliárd forintnyi összeg tűnt el.
- Az állam kötelezettségei pedig tovább nőttek: a kincstárjegyeket főképp a háztartások, az államkötvényeket pedig a külföldiek vásárolták fel.
De mit szól ehhez az államadósság?
A 2022-es év egészében a az államháztartás nettó finanszírozási képessége (az Eximbank egyenlegével együtt) a GDP -6,1 százaléka volt (-4093 milliárd forint). Ez megfelel a kormány tavaly ősszel megemelt hiánycéljának. A végleges költségvetési hiányt majd április elején publikálja a statisztikai hivatal, ami eltérő módszertannal készül a ma publikált pénzügyi statisztikához képest.
Az államadósság-ráta a tavalyi év végére a kiköltekezés ellenére is csökkent:
az államháztartás adóssága (szintén az állami hátterú Eximbankot is beleszámítva) a GDP 72,9 százalékát érte el 2022 végén.
A harmadik negyedévben ennél még magasabb, 75,2 százalék volt a ráta.
Az állampapír továbbra is nagy sláger
A háztartások nettó finanszírozási képessége 2022 negyedik negyedévében a GDP 3,3 százalékát tette ki (641 milliárd forintot). A pénzügyi eszközeik közül a negyedik negyedévben kiemelkedően nőttek a befektetési jegyek és a hazai állampapírok, valamint jelentősen növekedtek a devizabetétek és a külföldi értékpapírok. A forint betétek ugyanakkor csökkentek, emelte ki az MNB.
A háztartások kötelezettségeit tekintve jelentősen bővültek az egyéb kötelezettségek, kisebb mértékben a forint fogyasztási és ingatlanhitelek.
