Afgánok millióinak a kriptó az egyetlen eszköze, hogy pénzhez jusson külföldről. Egyre több a kereskedő az országban, de a helyiek szerint csak addig, amíg egy vallási vezető ki nem találja, hogy legyen tiltott a terület. Egy testvérpár, két nő igazán sokat tesz a helyi lányok IT- és kriptotudásáért.
Emlékezetes képsorok maradtak meg tavaly nyárról, amikor az Egyesült Államok hirtelen elhagyta Afganisztán. A Talibán napok alatt szerezte vissza az ország fölötti kontrollt, megrázó volt nézni, ahogy számos afgán mindenáron fel akart jutni a távozó gépekre: volt, aki a szárnyra kapaszkodott fel, volt, aki halálra fagyott a kerekek mellett.
Menekült az államfő, menekült a kormány, menekültek az elmúlt évtizedben betelepült cégek is, köztük olyan fizetési szoláltatók, mint a Western Union vagy a Swift is. Az olyan, könnyű hozzáférést biztosító szolgáltatók, mint a Paypal vagy a Venmo pedig nem is voltak jelen az országban. A Western Union azóta visszatért, de akkor is volt pár hónap, amikor egy-két helyi bankon kívül nem működtek az országban pénzügyi szolgáltatók, nem lehetett hazautalni pénzt külföldről.
Ráadásul a tálib hatalomátvételkor befagyasztották a bankszámlákat, hogy a lakosság ne tudja azonnal kivenni a bankbetéteket. Ekkor sokan csak a boltban sem tudtak élelmiszerhez jutni.
Javítottak a kriptovaluták a helyzeten?
A kriptovaluták térnyerésének viszont alaposan megágyazott a helyzet. A Világbank adatai szerint 2020-ban nagyjából 788 milliárd dollárnyi lakossági utalás érkezett az országba, ami a helyi GDP nagyjából 4 százaléka volt. Ez az az összeg, amit a külföldön élő és dolgozó afgánok hazautalnak a családjuknak. Azzal, hogy nem működtek nemzetközi hálózattal bíró pénzügyi szolgáltatok, a helyi bankok de facto fizetésképtelenek voltak, a kriptovaluta maradt az egyetlen lehetőség, amivel pénzt lehetett hazaküldeni. És ugyan a Western Union már visszatért, de a hálózatuk sokkal lassabb és a drágább, mint egy átlagos kriptovaluta hálózata.
A Cointelegraph hosszú riportban ír a témáról, több helyi kriptokereskedővel és -befektetővel beszéltek, akik mind beszámoltak arról, hogy egyre több helyi használja ki a lehetőséget. A kriptovaluták óriási előnye a hagyományos bankrendszerrel szemben az alacsony belépési küszöb. Kizárólag egy okostelefon/laptop és internethozzáférés kell hozzá. Nem kell helyi iroda, nem kellenek formanyomtatványok, jövedelemigazolások, semmi, amit a hagyományos pénzügy szolgáltatók elvárnak. Az Paypalhoz hasonló új típusú szolgáltatók belépési küszöbe is alacsony, ám ez a cég sosem volt jelent Afganisztánban.
Ali Rahnavard, egy Herátban, az ország egyik legnagyobb városában élő kereskedő úgy nyilatkozott: ügyfeleinek száma megtízszereződött az elmúlt egy évben. Szerinte a kriptó annak is módszere lehetne, hogy a Talibán megtalálja az utat a nemzetközi pénzpiacokhoz.
„Ugyan nem értik a blokklánc-rendszer lényegét, de legalább nem tiltják meg, hogy valutákkal kereskedjünk.”
Hogy vesznek kriptót az afgánok?
A helyi kereskedők jól rálátnak a piacra, az afgánok gyakorlatilag csak rajtuk keresztül tudnak bitcoint és egyéb valutákat venni, amiért a helyi fiat pénzben, afgániban vagy dollárban fizetnek. A Binance ugyanis novemberben bejelentette, hogy nem fogja támogatni a SWIFT utalásokat jó pár országban, köztük Afganisztánban sem, így a helyiek nem igazán tudnak hogyan pénzt utalni a kriptoszámlájukra.
A legtöbb kereskedő pedig külföldről jut kriptovalutához, de mivel nem tudnak érte pénzügyi szolgáltatón át fizetni, az ősrégi Hawala-rendszert használják.
A Hawala az arab világban használatos pénzrendszer, aminek lényege, hogy nem történik valós pénzmozgás.
A Portfolio úgy írta: „Az átutalást indító megkeres egy Hawala-ügynököt, akinek odaadja az elküldendő pénzt, ezért cserébe pedig egy jelszót kap. Ezt a jelszót az átutalást indító személy megadja az utalás címzettjének, az ügynök pedig annak a másik Hawala-ügynöknek, akitől majd a címzett átveszi a pénzt. Miután a címzett megadja a titkos jelszót az ügynöknek, megkapja az elküldött pénzt. A rendszerben tehát tényleg nem történik tényleges pénzmozgás, ezért erős bizalmi kapcsolatokon alapul. A lekövethetetlensége miatt bűnözők is előszeretettel alkalmazzák.”
Ilyen bonyolult, hogy valaki valutához jusson, bár a Hawalát csak a kereskedők használják, a felhasználók pedig a kereskedőtől veszik az eszközöket. Egyelőre a Talibán nem korlátozta a valuták használatát, de egy helyi szerint, ha valamelyik vallási vezető kitalálja, hogy a kriptó ártalmas, azonnal betiltják. Ráadásul a Talibán nemcsak az államot, de a helyi bankokat és cégeket is visszavezetné a muszlim útra, ami az ő esetükben erős vallási kontrollt jelent, az afgánok egyetlen esélye a pénzügyi függetlensége a kriptó lehet. Egy kereskedő úgy fogalmazott: „amit igazán szeretek a decentralizáltságban, hogy visszaadja a pénzügyi hatalmat az emberekhez.”
Ki a két nő, aki segíteni akar?
Afganisztán sok szempontból elmaradott ország, így az írástudók terén is: a lakosság 57 százaléka analfabéta, internethozzáférése nagyjából a lakosság harmadának van. Különösen rossz a nők helyzete az országban, amin a Talibán a szigorú muszlim jog bevezetésével még rosszabbá tett.
Ennek fényében meglepő, hogy az afgánok kriptopiaci ismereteiért és különösen a nők IT-kompetenciáiért két nő tesz a legtöbbet, egy testvérpár: Fereshteh Forough Mahboob és húga, Roya.
A Fereshteh Forough a Code to Inspire alapítója és CEO-ja, ami egy informatikai és kódoló iskola Afganisztánban. Az iskola túlélte a tálib hatalomátvételt, de leginkább online tartanak már órákat. Forough úgy mondta a Cointelegraphnak: 350 lány szerzett végzettséget az iskolájában, legtöbbjük azért, hogy a családjuk egyáltalán tudjon mit enni. Szinte mindegyikük elvesztette azóta az állását a Talibán új szabályai miatt. „Gyakran a család egyetlen kenyérkeresője vált munkanélkülivé” – így Forough. A nő rendszeresen küld segélyt volt tanítványainak, de neki sincs más módja, hogy vagyoni értéket utaljon, mint a kriptó.
Roya Mahboob, az Afghan Citadel Software Company alapítója, az ország egyik első, női IT-CEO-ja volt. A cégénél, ami korlátozottan, de szintén tovább működhetett, a mai napig kriptovalutával fizetik ki az alkalmazottakat. Mindketten úgy gondolják: a helyi fiatalok nem biztos, hogy meg akarják tanulni a valuták használatát, de kénytelenek lesznek.
Ugyanezt emelte ki Rahnavard is.
„Más országokban azért használnak kriptót, mert egy új, izgalmas technológia. Mi, Afganisztánban pedig azért használjuk, mert ha nem tennénk, nem is tudom, milyen katasztrófa várna ránk.”
A borítókép illusztráció: Forrás: Reuters/Szabad Európa
