Az októberi Forbes 4 hőse

Az októberi lapnak legalább 4 hőse van, hármat a címlapon találtok. A Euroventures csapata csendben, a nyilvánosságot egy kicsit sem kergetve végezte a dolgát az elmúlt 25 évben: olyan cégeket […]

A 2017. októberi címlap a magyar Euroventures befektető csapatával.

Bővebben

epitkezes

A pénznél több kell, hogy maradjanak

Oszd meg!

Az építőipar az elmúlt időszakban belendült Magyarországon, de a brutális munkaerő-hiány miatt elbotolhat, mint gátfutó az akadályon. Az újHÁZ Centrum szerint a változáshoz a bérek emelésénél több kell.

Egyes statisztikai adatok szerint jelenleg mintegy 20-30 ezer szakember hiányzik az építőiparból. Logikus lenne ezt a hatalmas munkaerőigényt a szakiskolát elvégző fiatalokkal kielégíteni, azonban a tapasztalat szerint eszük ágában sincs hosszú távon az ágazatban elhelyezkedni, jelentős részük ugyanis már a szakvizsga letételét követően pályát vált. Ennek az oka kettős: egyrészről a szakmák az elmúlt évtizedekben folyamatosan veszítettek presztízsükből, másrészről pedig a jelenlegi szakképzési rendszer nem alkalmas a gyakorlati tudás átadására. Az újHÁZ Centrum szakértői szerint az ösztöndíjak és a biztosnak tűnő elhelyezkedési lehetőségek mellett a szakmákat népszerűsítő rendezvények, így az építőanyag-kereskedelmi hálózat által is támogatott Szakma Sztár Fesztiválhoz hasonló események adhatnak jó alkalmat az ágazat presztízsének emelésére.

Mindez azonban még mindig nem elegendő ahhoz, hogy az ágazatban maradva a fiatalok, később szakmájuk legjobbjaivá válhassanak. Ehhez ugyanis

egy olyan gyakorlati oktatásra lenne szükség, ahol a diákok részt vehetnek a teljes munkafolyamatban, igazi mesteremberek mellett dolgozva sajátíthatják el területük fortélyait.

A duális képzési rendszer egyik legnagyobb gyengesége ma az, hogy a gyakorlati oktatás nem váltja be a hozzá fűzött reményeket és nem nyújt olyan tudást, amit hasznosíthat az intézményt elvégző fiatal.

A 2014-től érvényben lévő duális szakképzés értelmében a 10-11. évfolyamos tanulók hetente két napot töltenek a gyakorlati képzésüket biztosító kivitelezővállalatnál. A legfőbb probléma ezzel az újHÁZ Centrum szakértői szerint az, hogy a rendszer nem teszi lehetővé, hogy a tanulók a teljes munkafolyamatot lekövethessék, hiszen a munkálatok azokon a napokon is zajlanak, amikor ők az intézményben hallgatják óráikat. Ráadásul a kivitelezők sem partnerek a gyakorlati képzés fejlesztésében. Egyes felmérések szerint 95 százalékuk nem köt tanulói szerződést, ennek legfőbb okaként pedig azt jelölték meg, hogy az építőipari kereslet folyamatos változása miatt nincs stabil, hosszú távon is tervezhető munkaellátottságuk, így nem tudják garantálni a diákok gyakorlati képzését.

A pénz nem elég

A jó szakemberek, bár hamar találhatnak biztos munkát az ágazatban rejlő hiány miatt, mégis jelentős részük külföldre megy a jobb megélhetés reményében. A bérezés azonban nem csupán az egyetlen ok, ami a külföldi munkavégzésre sarkallja őket.

A Nyugat-Európában tapasztalható jobb és biztonságosabb munkakörülmények, a fix munkaidő és az egyéb juttatások vonzóvá tesznek más országokat.

A közlemény szerint az utóbbi néhány hónapban a béremeléseknek köszönhetően elkezdtek hazajönni a külföldön dolgozó szakemberek, azonban még mindig jelentős a kivándorlók aránya. A kormány lehetséges megoldásnak tarja a közmunkások ilyen irányú átképzését, azonban az újHÁZ Centrum szakértői szerint stabil munkaerőt csakis azokból nyerhet az ágazat, akik önszántukból, a szakma iránti szeretetből és az általa kínált biztos megélhetés miatt lépnek a pályára, nem pedig kényszerből. Éppen ezért azt szorgalmazzák, hogy központilag induljon el egy összehangolt akció a kétkezi munka presztízsének növelése érdekében.

Nincs elég betanított munkás, se bolti eladó, se programozó – olvasd el a Forbes saját, friss összeállítását a szakmunkáshiányról!

Olvasd el Pénz rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő