F1! Zsír!

Ritkábban csöng a telefonom, mint azt sokan gondolják, de ha hívnak, eléggé kiszámítható, hogy ki mit akar tőlem. A legtöbben be szeretnének kerülni az újságba, néhányan kimondva-kimondatlanul rögtön fel a címlapra. Ritka, de […]

Bővebben

A pénz beszél: Svédország a világ legjobb helye

A svéd jóléti állam kisebb lett, a költségvetési fegyelem nőtt, a piacokat viszont kevésbé fogják vissza: a skandináv ország így a csúcsra ért a Forbes listáján.

Az amerikai Forbes immáron 11. alkalommal készíti el azt az országlistáját, amely a tőkebefektetések számára legkedvezőbb klímájú országokat hivatott rangsorolni. A munka során 139 országot vettek számba 11 mutató alapján. Ezek a tulajdonosi jogok, az innováció, az adók, a technológia, a korrupció, a (személyes, kereskedelmi és monetáris) szabadság, a bürokrácia, a befektetők védelme és a tőzsdei teljesítmény. Az adatok a Freedom House, a Heritage Foundation, a Property Rights Alliance, a Transparency International, A Világbank és a Világgazdasági Fórum nyilvános adatbázisain alapultak.

Egyetlen ország van a listán, amelyik az elmúlt évtizedben folyamatosan araszolt felfelé és 2016-ban a csúcsra ért, nevezetesen Svédország. (2006-ban még a 17. helyen állt!) Az elmúlt két évtizedben az ország gazdasága jelentős változásokon ment keresztül: deregulációt hajtottak végre, a költségvetési fegyelem is nőtt, és a svéd jóléti állam is kisebb lett.

Csökkentették a munkanélküli segélyeket és a rokkantsági ellátás mértékét. Az alacsonyabb kiadást jelentő segélyek pedig adócsökkentést tettek lehetővé. A nyereségadó például 8 százalékkal csökkent. Az országot amúgy jellemző magas adók összességében olyannyira csökkentek, hogy a Világbank ezzel kapcsolatos rangsorában Svédország egy évtized alatt 11 helyet javított addigi pozícióján.

A svédek 493 milliárd dolláros gazdasága 4,2 százalékos növekedést produkált az elmúlt évben. Az európai országok közül itt a legkisebb az államadósság, a szabadkereskedelmi politika szintén rengeteg előnnyel járt. A külkereskedelmi mérleg többlete GDP arányosan 5,2 százalékot tett ki. Az első helyezését amiatt érdemelte ki, mert a listázás során figyelembe vett 11 kategóriából hétben az első tíz hely valamelyikét foglalta el.

Startupország lett az IKEA hazájából 

Svédország jó néhány nagyra tartott és közismert márka, így egyebek mellett az IKEA, a Volvo, az Electrolux, az Ericsson és a H&M hazája. Mindezeken túl a startup-ok számára biztonságos menedéket nyújt. A Skype társalapítója a svéd Niklas Zennstrom volt – az Ebay 2005-ben 2,6 milliárd dollárért szerezte meg a video-chat alkalmazást, amit aztán a Microsoft hat évvel később 8,5 milliárd dolláért vásárolt meg. A Spotify-t szintén svédek, Daniel Ek és Martin Lorentzon hozták létre és ma már 40 millió fizetős ügyféllel rendelkezik, ami az Apple Music-énak több mint kétszerese. A cég 2017-ben nyilvános részvénykibocsátásra (IPO) készül.

Ugyancsak Svédország volt a hazája az elmúlt évtized legfontosabb digitális játékaiból kettőnek: a Candy Crush Saga-nak és a Minecraftnak. Előbbit a 2003-ban indult King Digital Entertainment hozta létre 2012-ben. A cégért aztán a következő évben az Activision Blizzard 5,9 milliárd dollárt fizetett. Az utóbbi játékot pedig az a Markus “Notch” Persson által alapított Mojang fejlesztette ki, amelyet aztán 2014-ben a Microsoft 2,5 milliárd dollárért vásárolt meg.


A top 10

  1. Svédország
  2. Új-Zéland
  3. Hong Kong
  4. Írország
  5. Egyesült Királyság
  6. Dánia
  7. Hollandia
  8. Finnország
  9. Norvégia
  10. Kanada
  11. (…)

A legrosszabb országok 

130. Etiópia
131. Algéria
132. Zimbabwe
133. Kongói Demokratikus Köztársaság
134. Laosz
135. Venezuela
136. Jemen
137. Haiti
138. Gambia
139. Csád


A lista második helyén Új-Zéland végzett. Ez az ország a Top 10-ben a legkisebb méretű a maga 174 milliárd dolláros GDP-jével. Ezüstérme annak köszönhető, hogy az elmúlt években az addig „agyonszabályozott“ gazdaságát igazán dinamikus szabad piaccá alakította át. Több tucat addig állami tulajdonban lévő iparágat privatizáltak, így egyebek mellett a  légiközlekedést, a biztosítási piacot, a bankokat vagy éppen a telekommunikációt. A befektetők védelmét és a bürokratikus akadályok hiányát tekintve Új-Zéland egyaránt az adott kategóriák első helyét érdemelte ki. Az ország GDP-növekedése 2016 második felében 3,6 százalékot tett ki, ez a fejlett gazdaságok között az egyik legjobb adat. A rangsorban Honkong, Írország és Nagy-Britannia követi.

Az idei lista egyik legfontosabb eredménye vagy inkább eredménytelensége Japán helyezése. A világ harmadik legnagyobb gazdasága 13 helyet csúszott vissza, így lett a 36. ebben a rangsorban, leginkább a befektetők védelmét és a monetáris szabadságot jellemző kategóriákban kapott rossz eredményei miatt.

Magyarország a listán a 41. lett, a GDP növekedés 2,9 százalékos volt, az egy főre eső GDP 12300 dollárt tett ki, a GDP arányos külkereskedelmi többlet 4,4 százalék, az GDP arányos államadósság 75, a munkanélküliségi ráta 6,8, az infláció pedig -0,1 százalék volt.

Olvasd el Pénz rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő