Minél erősebb lesz a forint tavasszal, annál nagyobb az esély arra, hogy a jelentős állampapír-csomagot tartó tulajdonosok deviza befektetésbe forgatják át az állampapír hozamokat. Mire számíthatunk a következő hónapokban és mi lesz a vízválasztó?
Mi történt? Pár ezer ultravagyonos magyar ember döntésén múlik, hogy miként alakul majd hazai finanszírozási környezet – hívja fel a figyelmet Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője. A pénzügyi szakember szerint a fő kérdés, hogy a MÁP Plusz új sorozata a maga 6,25 százalék átlagkamatával elég szexi ajánlat-e.
Részletek. Téli rekordcsúcsra erősödött a forint múlt szerdán – a bankközi pénzpiacon 407 forint alá is benézett az euró árfolyam. A prémium állampapírok utáni 250 milliárd forintos lakossági kamatfizetése is megtörtént. Vagyis a hírek kedvezőek, de kialakult helyzet kihívásokat tartogat az állampapír piacon.
A Blochamps Capital elemzése szerint minél erősebb lesz a forint tavasszal, annál nagyobb az esély arra, hogy a jelentős állampapír-csomagot tartó tulajdonosok deviza befektetésbe forgatják át az állampapír hozamokat, sőt a lejáró kötvények mellett további visszaváltásokat is kezdhetnek, és azokat szintén devizaalapú befektetésekbe forgathatják át. A Blochamps prognózisa szerint 400 forint körüli euró árfolyam esetén akár 5000 milliárd forint állampapír hozam, lejárat és visszaváltás is új befektetést kereshet. Ennek a pénznek a tizede érkezhet vissza – döntően kisbefektetőktől – a hosszú állampapír piacra, és nagyjából 100-200 milliárd lesz az, amelyet a befektetők átmeneti jelleggel rövid állampapírba forgatva parkoltatnának. Az állampapír-forrású pénzek viszonylag csekély része, a várakozás szerint 50-200 milliárd forint érkezhet közvetlen részvénybefektetésbe.
Ugyanakkor erős forint esetén nem zárható ki, hogy ebben az esetben a nagy nyertesek, ahová akár 1500-2000 milliárd forint is átvándorolhat, a devizás befektetési alapok, a devizakötvények, illetve a közvetlen deviza befektetések lesznek. Ebben az esetben komoly kérdést jelent majd az, mennyi lesz az az összeg, amelyet külföldre visznek ki a tulajdonosok. Ez pedig azért lesz nagy kihívás az Államadósság Kezelő Központ számára, mert a devizába helyezett megtakarítások alig térnek vissza forintba.
A Blochamps modellszámítása szerint továbbra is erős állampapír-kitettséget a 410-420 forint körüli árfolyam és az extra prémiumot felkínáló állampapír akció együttes hatása hozhat. Ekkor ugyanis a 25 millió forint feletti megtakarítók több rétegére is a kivárás lehet a jellemző, és akár 1000 milliárd forint is vándorolhat majd rövid államkötvényekbe. Ha 420 forint fölé gyengülne a forint, abban az esetben viszont komoly tétel tűnne el az állampapír-piacról, a privátbanki ügyfelek pedig inkább ingatlanvásárlásokba fognának.
Háttér. A Blochamps Capital volt az, amely az elmúlt év elején figyelmeztetett arra, hogy a háztartások pénzügyi vagyonának harmada a lakosság csupán 1 százalékának kezében összpontosul. Ezt igazolta vissza a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által a hétvégén nyilvánosságra hozott adatsor, amely szerint 100 millió forint feltetti állampapír vagyonnal a 822 ezer számlát vezető ügyfélnek mindössze 1,35 százaléka rendelkezik, ám ez a 11 ezer számlabirtokos a lakossági állampapír-állomány közel 24 százaléka felett diszponál. Karagich szerint most pedig pár ezer magyar ultravagyonos ember döntésén múlik, hogy miként alakul majd a hazai finanszírozási környezet.
Forint árfolyama dönt. A Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint 2025-ben a lakossági állampapírok után 1700 milliárd forintnyi kamatfizetés válik esedékessé, valamint több, mint 1500 milliárd forintnyi lakossági állampapír jár le. Az idei államháztartási kvíz egyik fontos kérdése, hogy a nem lejáró, de az idéntől már számottevően kisebb kamatot fizető állampapírokból mekkora részt váltanak vissza tulajdonosaik, csak a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) különböző sorozataiban ugyanis közel 7000 milliárd forint lakossági pénz volt 2025 januárban.
A forint az elemzői vélekedések szerint az idei első negyedévben még bizonyosan gyengélkedik majd – a Blochamps prognózisa szerint az első félévben akár 425 forintos euró árfolyamot is láthatunk. Ha így lesz, akkor az állampapír-lejáratok és a forint árfolyam együttes hatására ugyan elmaradhat az egyes elemzők által prognosztizált drámai állampapír-kivonás, ilyen euró árfolyamnál ugyanis már jobb üzlet lehet megtartani a magyar állampapírokat, bezsebelve az euró-megtakarításokhoz képest még mindig magasabb hozamszintet, de biztosan megnövekszik az ingatlanbefektetések iránti igény.
Ha lesz tehát olyan állampapír akció, ahol az ügyfelek megkapják azt a 2 vagy akár 3 százalék körüli prémiumot, amelyhez az elmúlt években hozzászoktatta őket a nagyvonalú állampapír-árazás, akkor a jelenlegi forintárfolyam mellett egészen biztos, hogy nem kell az államnak komoly tőke visszafizetésben gondolkodnia. Karagich szerint az már más kérdés, hogy megéri-e ezt a hozam-többletet kifizetni akkor, ha a másik oldalon a fogyasztás felpörgetése is cél. Tovább árnyalja a képet, hogy a privátbanki portfóliókban tartott állampapír pénzek hosszútávú funkciójuk miatt egész biztos nem fogják növelni a fogyasztást.
Karagich Istvánnal a közelmúltban készített interjúnk itt olvasható.