Másfél éves tőzsdei életének eddigi legkeményebb kihívásával szembesül ezekben a hetekben a Wizz Air: meg kell mutatnia, hogy képes minimális veszteséggel túljutni a brexiten. Nem kis fegyvertény lenne, lényegében az összes versenytársa kiadott már profitfigyelmeztetést, már csak a Wizznek sikerült megúsznia a nélkül, hogy lefelé módosítsa profitvárakozásait. A piac szkeptikus, a papír forintban mégis már csak annyit ér, mint a bevezetés másnapján.
Három évvel ezelőtt ezekben az októberi napokban végeztük az utolsó simításokat a magyar Forbes első lapszámán. A címlapra Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója került azzal a felirattal, hogy „a magyar, aki letarolja Európát.” Nem túloztunk (olyan sokat), a Wizz Air azóta is az egyik legsikeresebb magyar gyökerű európai vállalat, halasztások után ugyan, de nagy sikerrel ment a londoni tőzsdére és egészen idén júniusig részvényeinek árfolyamalakulása is diadalmenetet jelzett.
Épp újra a 20 font feletti csúcsát közelítette a kurzus (a kibocsátási ár 16 hónappal korábban 11,5 font volt), amikor a derék britek megszavazták a kilépést az unióból. Ez hatalmas megrökönyödést okozott a Cityben, a szavazás előtti árfolyamváltozások alapján lényegében senki se számított ilyen eredményre. Rögtön jöttek is a vészjóslóbbnál vészjóslóbb prognózisok, a légitársaságokat pedig különösen megütötték a befektetők, miközben az brit utasforgalom 5-10 százalékos csökkenéséről kezdtek értekezni elemzők.
A két legnagyobb brit légitársaság hamar jelentkezett is profitfigyelmeztetéssel, a British Airways rögtön a szavazás másnapján és az easyJet is csak kicsit később. A két ultrafapados, a Ryanair és a Wizz Air nem jelentett be várható profitcsökkenést, egészen e hét keddig. Az angol font elmúlt hetekben tapasztalt újabb gyengülési hulláma már a legnagyobb európai fapadosnak is sok volt, a Ryanair azt közölte, hogy az eredménye a korábban tervezett 12 százalék helyett csak 7-tel bővül.
A Wizz Air időközben közzétett profitszámai arról tanúskodtak, hogy a cég 2016 első fél évében kicsivel terv felett teljesített, ebből azonban csak pár nap esett a brexit utáni időszakra. Július végén azonban a fél éves számok mellé közölték, hogy a korábbi várakozások annak ellenére tarthatóak, hogy a brit növekedést a felére vágták vissza, az oda tervezett kapacitásbővítést más bázisokra helyezik át. Utoljára szeptember közepén nyilatkozott Váradi József, s lényegében megerősítette, hogy a tervek továbbra is tarthatóak.
A font azonban az elmúlt hetekben kezdett újabb mélyrepülésbe és a Ryanair is ezzel indokolta a mostani profitwarningot. A két cégben nem csak az közös, hogy a leghatékonyabb ultra low-cost modellben működnek, de könyveiket euróban vezetik és hasonló a brit kitettségük is: bevételeik 20-25 százaléka érkezik fontban. A nagy kérdés tehát, hogy a Wizz ezt az újabb negatív fonthatást is kompenzálni tudta-e hatékonyságnövelő intézkedésekkel, illetve átszervezésekkel. Erről legkésőbb november 9-én kapunk választ, akkor jelentik be a friss negyedéves gazdálkodási adatokat.
Befektetői szempontból azért is érdekes a Wizz, mert árfolyama az elmúlt hetekben a fonttal párhuzamosan újra lefelé tartott, megint 15 font alá bukva. Ez azt jelenti, hogy hiába nem közölt profitfigyelmeztetést, a brexit óta jóval nagyobb mértékben gyengült, mint a Ryanair. Ez persze részben magyarázható a kisebb likviditásból fakadó nagyobb kockázattal, de arra is utal, hogy a piac egy szerényebb warningot már beárazott. Vagyis ha képes a cég átvészelni ezt az évet a profittervek visszafogása nélkül, az nagyon vonzóvá teszi a Wizz-papírokat.
A magyar befektetők számára különösen érdekessé teszi a papírt, hogy a font komoly esése miatt forintban számolva ma lényegében ugyanolyan áron kapható a Wizz-részvény, mint ahol a tőzsdei bevezetés után a kereskedés elkezdődött a papírokkal. Az akkori 12,5 fontos ár forintban egyenlő a mai 15 fontossal, vagyis ha lenne rá budapesti kereskedés, a magyar befektetők ma biztos siránkoznának, mert az elmúlt év nyereségét a részvény a brexit miatt teljesen visszaadta.
