A jegybank adatai alapján idén júliusig 53 milliárd forint hitelt vettek fel a magyarok ingatlan építésére vagy bővítésére, de következő évben életbe lépő energiahatékonysági szigorítások miatt hosszabb folyamatra lehet számítani. A dráguló építési költségek miatt magasabbak lehetnek a hitelösszegek is.
2021. január 1. után már csak olyan új ingatlan kaphat használatbavételi engedélyt, amely „közel nulla energiaigényű”. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan eléri a energiahatékonysága költséghatékonyság szintjét, minimum 25 százalékban a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló energiaforrást használ, és legalább BB energetikai osztályú besorolást kap – derül ki a Duna House közleményéből.
A szigorítások az építési hitelezés folyamatát is érintik, a bankok már most is szigorúbban bírálják el a hiteleket. Egyes bankok különböző befejezési határidőt adnak az építkezésre. Van, ahol szigorúan 1,5 év alatt kell befejeznünk az építkezést és megszerezni a használatbavételi engedélyt, de akad olyan pénzintézet, aki erre kétszer ennyi időt ad.
Hiába lesz kész idén a házunk, ha most szeretnénk hitelt felvenni rá, már a 2021-től érvényes energetikai előírásoknak kell a terveknek megfelelnie, hogy egy esetleges elhúzódó építkezés után jövőre is befejezhető legyen az épület.
Az telekvásárlás és az építkezés folyamatát az önerő, a piaci hitel és kormányzati támogatások hármasából eltérő feltételekkel és aránnyal lehet finanszírozni. Egyes bankok csak 20 százalékos készültség után adnak hitelt, míg mások már az építkezés elejét is szívesen megtámogatják.
A kormányzati támogatásokból csak a hátralévő munkálatokat lehet finanszírozni, 0 százalékos készültségi fokról támogatásból nem lehet építkezést elkezdeni.
Az építési és bővítési hitelek a teljes lakáscélú hitelpiac 10 százalékát teszik ki. Ez az arány valószínűleg jövőre sem változik, de az egyéni hitelösszegek emelkedhetnek a szigorúbb szabályozás miatt megnövekedett építési pluszköltségek miatt.
Fotó: Brandon Griggs / Unsplash
