2025-re azonban a kriptoipar szinte mindent megkapott, amiért évek óta lobbizott: véget ért az agresszív hatósági fellépés, Amerikában megszületett az első jelentős szövetségi kriptotörvény – a stabilcoinokra fókuszáló Genius Act –, létrejött az amerikai Stratégiai Bitcoin Tartalék, amely hivatalosan is elkötelezte az államot a bitcoin tartása mellett, miközben nyíltan kriptobarát vezetők kerültek az amerikai piac legfontosabb szakhatóságai, a SEC és az amerikai határidős és derivatív piacok felügyelő CFTC élére.
A Genius Act
A Genius Act (teljes nevén: Guiding and Establishing National Innovation for U.S. Stablecoins Act) az Egyesült Államok első átfogó, szövetségi szintű kriptotörvénye, amely a dollárhoz kötött stabilcoinok működését szabályozza. A jogszabály egyértelművé teszi, hogy ezek a digitális pénzek nem értékpapírok, hanem fizetési eszközök, és csak szigorúan szabályozott, 100 százalékos fedezettel rendelkező kibocsátók hozhatják őket forgalomba. A cél nem a kripto visszaszorítása, hanem az, hogy a stabilcoinok biztonságosan beépüljenek a hagyományos pénzügyi rendszerbe.
A hangulatváltás egyik leglátványosabb jele Jamie Dimon, a JPMorgan vezérigazgatójának pálfordulása volt. Dimon korábban „csalásnak”, „ostobaságnak” és „értéktelennek” nevezte a bitcoint, 2025-ben azonban már a dohányzáshoz való joghoz hasonlította a birtoklását – és a világ egyik legnagyobb, 4,5 billió dolláros mérlegfőösszeggel rendelkező bankja immár komolyan vizsgálja, hogy kriptokereskedést kínáljon intézményi ügyfeleinek.
Íme az az öt trend, amely meghatározza a kripto jövőjét 2026-ban.
1. További intézményesülés
A 2024 januárjában engedélyezett spot bitcoin ETF-ek elindulása csupán a kezdet volt. Ma már világszerte több mint száz kripto ETF és ETP létezik, amelyek együttes vagyona meghaladja a 200 milliárd dollárt.
„A következő évben tovább folytatódik a fokozatos intézményesülés az ETF-ek révén: megjelennek a bitcoin ETF-ek a modellportfóliókban, a nyugdíjprogramokban, az irányított befektetési mandátumokban – nem csupán az önálló befektetők körében” – mondja Ophelia Snyder, a 21Shares társalapítója. „A legtöbben nem látják, hogy az igazi pénz itt van, és sok intézmény még el sem kezdett érdemben allokálni.”
Ez a változás alapvetően alakítja át a bitcoin befektetői bázisát – és idővel az árfolyam mozgását is. A globális makrogazdasági hangulat egyre inkább meghatározó tényezővé válik, miközben nő az átfedés a kripto- és részvénypiaci befektetők között.
„2026 sokkal inkább a kiforrottságról fog szólni, mint a hype-ról”
– fogalmaz Hoolie Tejwani, a Coinbase Ventures vezetője.
2. Felgyorsuló tokenizáció
A tokenizált eszközök – részvények, kötvények, ingatlanok blokkláncon történő digitális leképezése – jelenleg még a globális részvény- és kötvénypiac mindössze 0,01 százalékát teszik ki. A lendület azonban egyértelműen nő.
Az amerikai SEC 2025 decemberében jóváhagyta, hogy a DTCC – amely évente több mint 3,5 kvadrillió dollár értékű értékpapír-tranzakciót kezel – tokenizációs szolgáltatásokat nyújtson. Ez „egyenesen a hagyományos pénzügyek blokkláncra tereléséhez vezet” – mondja Snyder. Az amerikai DTCC (Depository Trust & Clearing Corporation) a világ egyik legfontosabb pénzügyi piaci háttérintézménye, amely a tőzsdei ügyletek elszámolását, kiegyenlítését és letétkezelését végzi az Egyesült Államokban (és globálisan is).
A Galaxy Digital kutatási vezetője, Alex Thorn szerint 2026 második felében már a hivatalos szabályalkotás első lépései is megindulhatnak, akár egy SEC-féle „innovációs mentesség” keretében. A piac szereplői arra számítanak, hogy egy nagybank vagy brókercég hamarosan teljes értékű fedezetként fogad el tokenizált részvényeket.
3. Stabilcoin-infrastruktúra kiépülése
A stabilcoin-piac 2025-ben 206 milliárd dollárról 300 milliárd dollár fölé nőtt, nagyrészt a már említett Genius Act elfogadásának köszönhetően. A szektorba olyan nagy szereplők léptek be, mint a Stripe, a Fiserv vagy a Klarna.
„Mindenki stabilcoint akar kibocsátani, mert mindenki az áramlást akarja irányítani – és mindenki el akarja fogadni, mert ebből pénzt lehet csinálni”
– mondja Juan Lopez, a VanEck Ventures partnere.
A következő kihívás a fizetések zavartalan összekapcsolása különböző blokkláncok és platformok között, miközben minimálisra csökken a partnerkockázat. Ehhez olyan szabálykönyvekre van szükség, mint amilyenekkel a Visa, az ACH vagy a SWIFT működik.
4. Piac mindenre
A kripto egyik legnagyobb előnye az éjjel-nappal működő, földrajzi korlátoktól mentes kereskedés. 2026-ban ez messze túlmutat a tokeneken.
„Ha valamivel kereskedni lehet, abból piac lesz a blokkláncon” – mondja Tejwani. A kriptoalapú derivatívák, például az örökös határidős kontraktusok már nemcsak digitális eszközökre, hanem olajra, kamatlábakra vagy akár Fed-döntésekre is kiterjednek.
5. A kripto és a mesterséges intelligencia találkozása
Ahogy a szoftverek egyre autonómabbá válnak, nemcsak döntéseket hoznak majd, hanem pénzt is mozgatnak. Megjelenik az úgynevezett „agentic kereskedelem”.
„Hatalmas gép-gép gazdaság jön létre”
– mondja Tejwani. Ezek az AI-ügynökök milliárdnyi mikrofizetést fognak lebonyolítani, amelyeket a hagyományos pénzügyi rendszerek nem tudnak gazdaságosan kezelni.
A Galaxy Digital szerint a Coinbase Base hálózata és a Solana lehetnek a vezető blokkláncok ezen a területen, kiegészülve új, fizetésközpontú láncokkal, mint a Stripe és a Paradigm által támogatott Tempo vagy a Circle Arc hálózata.
