Lassan csordogálnak és tisztázódnak a részletek a januárban induló otthonteremtési programról, most Novák Katalin családokért felelős miniszter interjút adott a portfolio.hu-nak. Elmondta, mekkora keret áll rendelkezésükre a programra a költségvetésből, mit gondol a lakáshoz jutás nehezedéséről, vár-e demográfiai változásokat a kormány a kedvezmények hatására és hogy mégis miért 50-50 százalék az anyagköltség-munkadíj arányának megkötése.
Novák elmondta, hogy az intézkedéssel több célkitűzésük is van. Szeretnék, ha nőne a gyermekvállalási kedv, és hogy a jó irányba mutató demográfiai adatok folytassák a tendenciát.
„2010-ben 5 vágyott gyermekből 3 született meg, most viszont már 4, és jó lenne, ha mindegyikük megszülethetne”
– mondta a miniszter.
A felvetett kérdésre, miszerint a demográfiai célokkal a lakáspiacot is stimulálják, amelynek eredményei egyelőre látványosabbak, Novák azt válaszolta, hogy a két cél jól összehangolható. „Építhetnének plázákat és irodaházakat is, amellyel hasonló gazdaságélénkítő hatást érnének el”, de a járványhelyzetben különösen fontos a családok védelme. Emellett a lakáspiacra is ráfér a lendület, az építőipar pedig képes arra, hogy húzóágazattá váljon.
Novák Katalin, családügyi miniszer. Fotó: Novák Katalin / Facebook
Elismerte, hogy a lakásárak 2019 előtt emelkedtek, a kereslet megelőzte a kínálatot, így sokaknak jóval nehezebb lett saját lakáshoz jutni. „Bizonyára van, aki úgy gondolja, hogy ha nem lett volna CSOK, akkor olcsóbban vehetett volna lakást, de az az ezermilliárd forint, amit otthonteremtésként az elmúlt öt évben odaadtunk az embereknek, alapvetően az ő mozgásterüket tudta bővíteni” – mondta Novák.
Az interjúban kitértek az 5 százalékos lakásáfára, ami a saját építésű ingatlanokra nem vonatkozik és csak meghatározott ideig lesz érvényes. Novák szerint az állam ezzel az intézkedéssel bevételekről mond le, amit felelős módon csak meghatározott ideig képes vállalni. „Nem értek egyet azzal a megközelítéssel, hogy attól, mert valaki kap egy lehetőséget, azt diszkriminálnánk, aki nem tud élni ezzel.” Hozzátette: ha generálkivitelezőt bíznak meg, és tőle vásárolják meg a lakást, ez is megoldható.
Úgy számolnak, hogy az új otthonteremtési program nagyjából 300 milliárd forintot foglal le a 2021-es költségvetésben, amelynek valamivel több, mint a felét felújításra fordítják majd. A költségvetési keret azonban felülről nyitott, így nem kell tartani attól, hogy elfogy az erre fordított pénz. Családtámogatásra a kormány
2010-ben még 960 milliárd forintot fordított, ez 2021-ben 2600 milliárd lesz.
A szabályzás egy furcsa pontjáról, mely szerint a benyújtott számláknak fele-fele arányban kell anyagköltségről és munkadíjról szólniuk, Novák tisztázta, hogy az arány a támogatási összegre vonatkozik. „Ha például valaki 1,5 milliót költött munkadíjra és 3 milliót anyagra, azaz összesen 4,5 millió forint kiadása volt, akkor annak a felét, azaz 2,25 millió forintot tud visszaigényelni” – tételenként 1,125 milliót.
A babaváró hitelen alapvetően nem terveznek módosítani. Azonban azt a diszkriminatív szabályt, amely szerint a 2019. július 1-jét megelőzően született, majd utána örökbefogadott gyerekek után nem jár egyik babaváró kedvezmény sem, mert náluk a születés és nem az örökbefogadás időpontja számít, javítani tervezik, ez a kitétel elkerülte a figyelmüket.
A teljes interjú itt olvasható.
Borítókép: Novák Katalin Facebook-oldala
