A válasz kicsit oroszos: nem biztos, hogy az, csak annak tűnik. A kormány volt tanácsadója szerint olyan eszközökkel védték meg a rubelt, amiknek a súlya később a költségvetésben és a reálgazdaságban csapódik le. Forbes 1×1: elmagyarázzuk, mi a helyzet, gyorsan és egyszerűen.
Nagyon visszaerősödött a rubel, a dollárral szembeni árfolyam már a 78-as szintnél tart, az április eleji, rövid letörést nem számítva ez már a háború előtti szint. Február 24-én, az Ukrajnába való bevonulás napján a dollárral szembeni 85-ös szint környékén volt a keresztárfolyam. Már az is bőven történelmi mélypont volt, akkor a gyengülést főleg a háborús félelmek okozta bizalmatlanság okozta. De a háború kitörése utáni várt rubelösszeomlás végül elmaradt, az orosz deviza szépen visszaerősödött a háború előtti szintre.
Miért erősödik?
Vagy valójában nem is erősödik! És ez a lényeg: az orosz jegybank súlyos tőkekorlátozásokat vezetett be, szigorította a devizakereskedelmet, kötelezte az exportőröket, hogy bevételeik 80 százalékát váltsák át rubelre. Eközben az euroatlanti országok leválasztották az orosz bankok többségét és a jegybankot a nemzetközi pénzügyi rendszerről, a nyugati cégek többsége pedig kivonult az országból, vagy szünetelteti az ottani tevékenységét.
