Depresszív – talán ez a legjobb szó arra, hogy néznek ki a pénzpiacok. Zuhannak a vezető részvényindexek, gyengül a forint, a kriptopiac pedig úgy néz ki, mintha az apokalipszis előtt lennénk egy nappal.
Pedig április elején még úgy tűnt, hogy a világ kiheverte a háború okozta a sokkot, az energiaválság miatti ijedelmet és kicsit magukhoz térnek az árfolyamok. Mi az oka, hogy ennyire elromlott a hangulat? Röviden, érthetően és egyszerűen elmagyarázzuk Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője segítségével.
Érdemes háromfelé választani az érdeklődésre számot tartó eszközosztályokat, amik épp a földbe állak:
- részvénypiacokra,
- kriptopiacra és a
- forintra.
Részvénypiac – Melyik kezébe harapjon?
A vezető amerikai indexek 8-10 százalékot estek egy hét alatt, európai társaik kisebb lemaradással követik őket.
Az egyik vezető amerikai részvényindex alakulása, az Sx&P500 alakulása. Forrás: Investing.com
A világ tőkepiacai árgus szemekkel figyelik az amerikai infláció alakulását, ennek fényében fog ugyanis dönteni a Fed, az amerikai jegybank arról, hogyan alakítja az alapkamatot. Ebben az anyagban jártuk körbe, miért fontos figyelni az amerikai jegybankárok döntését, miért emelik az alapkamatot annak érdekében, hogy letörjék az inflációt. A Fed legutóbb történelmi léptékkel emelte az alapkamatot, hogy fékezze a drágulást.
Viszont úgy tűnik, ez nem lesz elég, az inflációs előrejelzések magasabbak, mint amit a piac látni szeretne. Ráadásul a héten megjött a friss, áprilisi inflációs adat és ugyan csökkent márciushoz képest, de így is magasabb, mint a piaci konszenzus volt.
Emiatt arra gondolnak a befektetők, hogy a Fed még az eddigieknél is agresszívabban emelheti az alapkamatot.
S mivel nőni fog az alapkamat, ezért nőni fog a dollárra adott kamat is, a kereskedők egy része inkább kitáraz a részvénypiacból, hogy kevésbé kockázatos eszközöket, mondjuk államkötvényeket válasszon.
Sőt, már ennél is nagyobb az ijedelem. „A kötvénypiaci árfolyamok alakulásán az látszik, hogy a piac már attól fél: olyan magas lesz a kamatemelés, hogy jelentősen fékezi a gazdasági növekedést” – hangsúlyozza Török Lajos. A gazdasági növekedés egyik legfontosabb alapja ugyanis a hitelezés: ha emelkedik az alapkamat, emelkednek a hitelkamatok is, tehát lassul a hitelkihelyezés üteme.
„A Fednek el kell döntenie, melyik kezébe harapjon: ha fékezni akarja az inflációt, lassítania kell a növekedést.”
Kriptopiac – összeomlott, ami nem omolhat
Tavaly november óta tart a kriptopiaci lejtmenet, akkor jelentette be a Fed, hogy monetáris szigorításba kezd. A kriptovaluták a rendkívül kockázatos eszközök közé tartoznak, a kockázatos eszközök pedig rendszerint esnek, ha az amerikai alapkamat emelkedik és a dollár erősödik.
A Bitcoin a novemberi 67 ezer dollár fölötti szintről 40 ezer dollár környékére esett áprilisra, a teljes piaci kapitalizáció, tehát a piac teljes mérete bő 3000 milliárd dollárról 2000 milliárd alá csökkent. Már ez is súlyos esés volt, a háttérben főleg a Fed kamatemelési ciklusa állt.
A pokol akkor szabadult el, amikor a minap összeomlott a TerraUST nevű, dollárhoz kötött stablecoin árfolyama. A TerraUST volt a kriptopiac harmadik legnagyobb stablecoinja a Tether és az USDCoin után. Árfolyamát egy összetett algoritmus tartotta az egydolláros szinten. A kriptopiaci zuhanás viszont olyan szintű volt, hogy összeomlott a TerraUST, itt van az árfolyam: május 9-ig egy dollár, utána ingadozás.
A TerraUST árfolyama. Egy dolláron kellett volna maradnia. Forrás: Coingecko Felesleges belemenni a technikai részletekbe, a lényeg, hogy összeomlott egy olyan kriptovaluta árfolyama, aminek egy dolga lett volna: hogy ne omoljon össze. A zuhanás magával rántotta a stablecoin nagytestvérét, a Lunát, tegnap estére a teljes blokkláncot leállították. Pár nap alatt két, kapitalizációra top valuta gyakorlatilag megsemmisült, és a többi stablecoinban is alaposan megingott a bizalom: tegnap délután egy kis időre a legnagyobb, dollárhoz kötött stablecoin, a Tether árfolyama is 94 centig esett. „A kriptopiac eddig úgy viselkedett, mint egy kockázatos techcég részvénye” – magyarázza Török. „A Terra összeomlása viszont olyan iparági pánikot indított el, ami rövid távon súlyosan megüti az egész piacot.”
Forint – Virág Barnabás püföli
„A forintot épp Virág Barnabás püföli a Világgazdaság konferenciáján” – kezdi Török a magyarázatot. Virág Barnabás az MNB alelnöke arról magyarázott a konferencián, hogy tartós inflációs időszakkal nézünk szembe, így a jegybank felhagy a proaktív, agresszív kamatemelésekkel és inkább fokozatosan, kisebb léptékben szigorít. A forint euróval szembeni keresztárfolyama válaszul a 383-as szint fölé mászott.
Egy jegybank alapvetően két indokkal emeli az alapkamatot:
- fékezi az inflációt
- erősíti a saját devizáját.
A Magyar Nemzeti Bank tavaly kezdett agresszív kamatemelési ciklusba, hogy letörje az elszabaduló inflációt, illetve védje a forintot az újabb és újabb történelmi mélypontoktól. Most ezt az agresszív ciklust fogja lassítani.
Tehát pont fordított a helyzet, mint az Egyesült Államokban: a tengerentúlon a túl sok kamatemeléstől félnek, itthon a túl kevéstől.
A forintbefektetők azt látják: a jegybank nem fog olyan agresszívan közbelépni, ha esetleg a magyar deviza megint történelmi mélypontja közelébe gyengülne. Ez, illetve a Fed kamatemelésétől való félelem (amely általában rosszat tesz a fejlődő piaci devizáknak) együttesen okozzák azt, hogy a forint csütörtökön élesen gyengülni kezdett.
