Jó így ünnepelni

2040 oldal Forbes kedd reggel. Az íróasztalomra mindig 10 példányt tesz egy kollégám, amikor megérkeznek a magazinok a nyomdából. Most egy kicsit magasabb a stósz: egyenként 204 oldalas a novemberi […]

Bővebben

15 évig élni inaktívan csak a nyugdíjból? Lehetetlen

Ismerik azt a viccet, hogy a 33 éves nyugdíjbiztosítási vállalkozó, a nyugdíj felé közelítő, az ország felkent nyugdíjguruja, és a Magyar Biztosítók Országos Szövetségének elnöke leülnek egy asztalhoz és felboncolják a nyugdíjrendszert?

Ez nem vicc, az áprilisi Forbes magazinban pont ezt csináltuk. Egy asztalhoz tereltük a lehető legszínesebb szakértői gárdát: Pandurics Anettet, a Posta Biztosító elnök-vezérigazgatóját és a MABISZ elnökét, Sebestyén Andrást, a nyugdijbiztositas.com és a Grantis független pénzügyi tanácsadócég fiatal társtulajdonosát, valamint Farkas Andrást, aki önálló márkává formálta a nyugdíjguruságát, és megkérdeztük tőlük:

ők mit tennének a nyugdíjrendszerrel nyugdíjügyi miniszterként?

A válaszuk ott van az áprilisi számban, mint ahogy az is, melyik lesz a kritikus év Magyarországon nyugdíjszempontból, és hogy van-e értelme finomítani a jelenlegi rendszeren, vagy az egészet ki kéne dobni. Most a kerekasztal-beszélgetés kimaradt részleteiből szemezgetünk.

Farkas András, a nyugdíjguru // Fotók: Sebestyén László

Az egyik párt pont azzal kampányolt, hogy a férfiaknak is járjon a negyvenéves kedvezmény. Annak milyen hatása lenne?

Farkas András: Ha megvalósulna, akkor mindenki requiescat in pace! (Nyugodjék békében! – a szerk.)

Sebestyén András: Érdemes felidézni, hogy amikor ezt a nyugdíjrendszert kitalálták (nálunk 1928-tól működik – a szerk.), akkor a 65 éves nyugdíjkorhatárhoz képest 57 év volt a várható élettartam! Ma teljesen más a demográfiai helyzet, és szerintem lehetetlen 15 évig élni inaktívan csak a nyugdíjból. Ez talán igaz volt a szocializmusban, meg igaz volt az amerikai golden ages korában, brutális gazdasági növekedés mellett, de ma már utópia. Menj el mellékállásba, vigyázz az unokákra és te legyél a bébiszitter, vagy bármi ilyesmi. És ez nem csak nálunk van így, érdemes megnézni, mi történik a világgazdaságban. Amerika, az európai országok, Kína, India 2050-ig 400 billió dolláros megtakarítási hézaggal néznek szembe, a nulla kamatok mellett sehol sem tudják finanszírozni a nyugdíjígéreteket.

Pandurics Anett: Szerencsére tovább élünk, a várható élettartam folyamatosan nő. Ugyanakkor óriási a szórás. Egy átlagos nyugdíjas 16-20 év nyugdíjban eltöltött évre számíthat, de van, akinek 30-40 nyugdíjas évre kellene felkészülnie. Az már teljes illúzió, szinte lehetetlen annyi vagyont felhalmozni. Főleg úgy, hogy nálunk kimaradt 40 év polgárosodási időszak, van a múltunkban – a rendszerváltás előtti időszakban – 40 elvesztegetett év.

Pandurics Anett, a Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója, a Mabisz elnöke, nyugdíj kerekasztalunk vendége
Pandurics Anett, a Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója

Zajlott bármilyen szakmai konzultáció a közelmúltban nyugdíjfronton?

Farkas András: Szerintem utoljára 8 éve volt.

Pandurics Anett: Én azt mindenképpen pozitívnak értékelem, hogy az MNB-ben nemrég született egy komoly anyag a biztosítási szektor 10 éves jövőjéről. Abból egyrészt az derül ki, hogy a nyugdíjbiztosításokból lehet érdemi nyugdíjkiegészítés, ha az a cél, hogy az átlagnyugdíj legalább 20 százalékát kitevő nyugdíjkiegészítést kapjak minden hónapban, másrészt az is szerepel az anyagban, hogy 1 millióval több öngondoskodó magyar ügyfélre lenne szükség tízéves időtávon. Ezt én pozitívnak értékelem, mert alátámasztja, amiről beszélünk, hogy szinte mindegy milyen formában, de fontos cél az, hogy kezdjenek el minél többen öngondoskodni. Hogy mi kellene ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, és milyen eszközöket lehet hozzárendelni, az már nehezebb kérdés, erről folyik szakmán belül konzultáció.

Sebestyén András, a Grantis társtulajdonosa

Rajtatok, szakértőkön kívül érdekel ez ma bárkit?

Farkas András: Hozzánk rengeteg kérdés jön. A szorongás, az aggodalom, hogy a nyugdíj az micsoda, hogy hogy kell kiszámolni, hogy kell igényelni, fogalma nincs az embereknek. És nagyon jó, hogy Sebestyén Andrisék megcsinálták, hogy az összes nyugdíjbiztosítás összehasonlítható, mert a legfontosabb, hogy legyen elég információ. Ez most már a netről többé-kevésbé összeszedhető, de mindenképpen kell tanácsadói segítség, mert az érzelmi döntésekhez kell a tanácsadó. A pszichológiai akadályok nagyon erősek. A biztosítások megkötésénél is, a végén meg pláne, mert ott van az aranyborjú az asztalon. Hát nehogy már apránként felszeleteljük, hanem most megesszük az egészet!

Pandurics Anett: Valóban probléma, hogy ma lényegében mindenki egy összegben veszi fel a lejáratkor az összeget, holott a nyugdíjkiegészítésnek akkor van értelme, ha havonta kapsz érdemi kiegészítést. A járadékpiac fejlesztésére még nem találtuk meg a jó megoldást. Ösztönzőket lehetne ide is beépíteni, mert a járadék anélkül nem vonzó. A magyar ember inkább pesszimista, és azt mondja, hogy úgysem él sokáig, a biztosításmatematikus pedig látja a tendenciát, a statisztikákat és az alapján, óvatosan számol. A kettő között óriási különbség jön ki járadékban, így senki sem kéri, egyszerűen nem vonzó a járadékopció.

Sebestyén András: Én azért látok némi fejlődést. 10-12 évvel ezelőtt nem is emlegette senki, hogy nyugdíjbiztosítás, ma már nem így van. Nekünk van 22 éves ügyfelünk is.

Pandurics Anett: Igen, a kutatások is azt bizonyítják, hogy mintha fogékonyabbak lennének a fiatalok az öngondoskodásra, mint korábban.

Mit tennének a szakértőink, ha ők lennének a nyugdíjügyi miniszterek? Mikor dőlne be a jelenlegi nyugdíjrendszer? Van értelme finomítani a rendszeren, vagy úgy, ahogy van, ki kellene dobni? Minderről írtunk! Részletek a Forbes legfrissebb számában!

Olvasd el A magazin rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő