Privátbankároktól és vagyonkezelőktől idézünk, miután egy napra összeültek a Gundelben.
Immár nyolcadik éve minden nyáron összeül a hazai privátbankárok színe-java, hogy megvitassa a szakma legégetőbb kérdéseit. A Blochamps Capital által hagyományosan megrendezett konferencián ezúttal az egyik leghangsúlyosabb kérdés a generációváltás és az utódlástervezés volt, ez ugyanis egyre jobban érinti a rendszerváltás után kialakult hazai vagyonos réteget. Kinek, mikor, milyen módon érdemes továbbadni a családi céget, családon belül vagy kívül kell-e keresni az utódot?
Nem csak erről volt ugyanakkor szó, hanem a mostani alacsony hozamkörnyezetről, a megfelelő befektetési stratégiákról és a jövőbeli kilátásokról is. A legmarkánsabb megállapításokat csokorba szedtük.
A nagy vagyonok örökléséről
Parragi Edina, MPK Ügyvédi Iroda:
„Szemérmes ország vagyunk, sok cégtulajdonos, befektető a saját családja elől is titkolja a vagyonát.”
„Az utódlás-tervezés egyre időszerűbb, de nagyon komplex dolog. Ügyvéd, pénzügyi tanácsadó és pszichológus is kell hozzá.”
„Amerikában a több századik, Japánban a 800. generációváltás zajlik, nálunk most jött el az első.”
Köles Gyöngyvér, UniCredit
„Máshol a világban azt csinálják, hogy miután a milliárdos családfő meghal, a privátbankár leül a fiatal örökössel, és elé tesz egy úgynevezett kijózanító üzleti tervet. Számba veszik, hány ingatlan van, hány jacht, és azt is, hány év alatt herdálja el a vagyont.”
Haás Péter, OTP Bank
„A mi ügyfélkörünk vagyoni adatai és átlagéletkora alapján minél nagyobb vagyona van valakinek, annál tovább él.”
A nullás kamatkörnyezetről
Szabó László, Concorde Alapkezelő:
„Ilyen környezetben nem szabad hibázni. A plusz 0,5 és a mínusz 0,5 között nem egy százalék van, hanem élet és halál.”
A befektetési szokásokról
Konkoly Miklós, Budapest Bank
„Az a tény, hogy a privátbanki portfóliókban csupán 8 százalék a részvények aránya, igen elszomorító. Meg kell próbálni kicsalogatni az ügyfeleket a csigaházukból, ez a mi felelősségünk. Meg kell teremtenünk a részvény eszközök helyét a portfóliójukban.”
Kadocsa Péter, Aegon Alapkezelő:
„Azért szeretik annyira az emberek az ingatlanalapokat, mert a lakásárak emelkedéséből szeretnének profitálni. Csakhogy az ingatlanalapokban nem lakások vannak, ezt nem ártana tudatosítani.”
„Nem kell több kockázatot vállalni csak azért, mert most alacsonyak a hozamok.”
Gáti László, OTP Alapkezelő:
„Látni kell, hogy az ingatlanalapok nem kockázatmentesek, és az árfolyamot nem zsinóron húzzák felfelé.”
Az állam nagyobb szerepvállalásáról
Konkoly Miklós, Budapest Bank:
„A tulajdonos változhat, a szakértelem állandó marad.”
Kállay András, Erste Bank:
„Az állami bankokból való kiáramlás sokkal kisebb volt, mint azt általában várták. Ez főleg azt mutatja, mennyire nehézkesek, lusták a magyar ügyfelek.”
A jövőről
Szabó László, Concorde Alapkezelő:
„A lényeg nem változik, jól kell kezelni a vagyont. A vagyonkezelés mindig arról szól, hogyan gondolkozol a világról. Ha valaki kicsit jobban ráérez a jövőbeli folyamatokra, jobb hozamot fog elérni. Mindegy, mennyit változik a technológia, az legfeljebb a transzparenciát növeli és a salest alakítja át, a vagyonkezelés lényegét nem.”
És ráadásként egy bevallottan nem túl merész jóslat:
„Ez a bull piac közelebb van a végéhez, mint az elejéhez.”
2016 végére egyébként a Blochamps Capital számításai szerint elérte a 3860 milliárd forintot a hazai privátbanki vagyonok állománya, ennek nagyjából 75 százalékát évek óta stabilan a hat legnagyobb privátbanki szereplő kezeli. Karagich István ügyvezető szerint az elmúlt évek friss tendenciája, hogy van egy jól azonosítható szűk kör (200-300 ember), akik néhány éve kezdtek el vagyonosodni, ők első körös, első generációs, nagy vagyonhoz jutó privtábanki ügyfelek.
A Blochamps Capital minden évben több kategóriában díjazza a legjobb szolgáltatókat, idén a legjobb privátbank címet az OTP Bank Private Banking nyerte el. A második helyezést megosztva a Bank Gutmann és a nemrégiben a Citibank prémiumügyfeleit is magába olvasztó Erste Bank Private Banking kapta, a dobogó harmadik fokára pedig a Friedrich Wilhelm Raiffeisen állhatott fel.
A Citi átvétele után az Erste egyébként több mint 20 ezer affluens (jómódú) ügyfelet nyert, közülük 10 ezren a prémium, 10 ezren a kiemelt prémium kategóriába kerültek, további néhány százan pedig a privátbanki ügyfélkörbe. A három ügyfélcsoportban így most 50 ezer ügyfél vagyonát kezeli az Erste, összesen 1000 milliárd forintot. A tranzakció méretét jól mutatja, hogy ilyen gyarapodást organikus módon 5-7 év alatt sem tudna a magyar piacon egyetlen szolgáltató elérni.
