A szakértők szerint régi módszertannal és a tényleges fogyasztással súlyozva lehetetlen lett volna az egy számjegyű infláció. A KSH úgy értékeli, hogy ők transzparensen kommunikáltak, és szerintük a média meg a rivaldafény is tehetett a felháborodásról.
A héten a Népszava több közgazdászt is megszólaltatott, akik abban kételkednek, hogy októberben tényleg 10 százalék alá csökkent volna az infláció. A mutató 9,9 százalékra csökkenését a szakértők kizárólag a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) módszertanának tudják be.
A KSH szerda délelőtt közleményt küldött a Forbes.hu-nak, a Nemzetközi számlák főosztály szakértői által jegyzett cikkben az infláció számításának hátterét veszik végig. Azzal a kezdő felütéssel, hogy gazdaságilag nehéz időszakokban a megélhetéshez kapcsolódó fő statisztikai mutatók, mint ahogy az infláció is, gyakran „rivaldafénybe kerülnek”, és szerintük „lényegében bármi is lesz a hivatalos érték, az emberek egy része úgy fogja érezni, hogy valami nincsen rendjén”. Megjegyzik, hogy az alkalmazott módszertanok „szigorú szakmai sztenderdekhez” alkalmazkodnak, nem „elvárásokhoz vagy gazdasági ciklusokhoz”.
Módszertan-változtatás, energiaárak, „kifogásolható megoldás”
Az írásban többek közt végigmennek azon, hogy az infláció teljesen az európai statisztikai irányelvekkel összhangban kerül kiszámításra, az adatokat pedig az unió statisztikai hivatala, az Eurostat is rendszeresen ellenőrzi.
A módszertan ismertetésekor kitérnek arra is, hogy 2022 nyarán a gáz és az elektromos energia lakossági áráról szóló kormányrendeletek módosítása új módszertan kialakítását tette szükségessé, ez a cikk szerint szintén európai sztenderdek mentén történt.
Ezután a KSH kifejti, hogy „a gáz és az elektromos energia lakossági árának változását a háztartások érintettségének arányában veszik figyelembe a fogyasztóiárindex-számítás során”.
„ Ennek megfelelően a KSH arra vonatkozóan készít becslést, hogy a teljes háztartási szektor által együttesen elfogyasztott gázért, illetve elektromos energiáért összességében mekkora összeget fizet a teljes háztartási szektor a régi (2022. augusztus 1. előtti) és az új árakon – folytatják. –
Azaz olyan árindexről – nem pedig érték- vagy volumenindexről – beszélhetünk, amelyet befolyásol a lakossági fogyasztás mértéke, hiszen az – a jelenlegi szabályozás miatt (rezsicsökkentett ár, valamint a fogyasztási küszöb felett piaci ár) – hatással van az átlagárra.
Mivel az energiafogyasztás által erőteljesen befolyásolt átlagos árakat hasonlítjuk össze, az árindexben még változatlan hatósági szabályozás esetén is lehetnek elmozdulások.”
A számítás során háztartásonkénti becsült energiafogyasztással és a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal gáz- és áramfogyasztási adataival számol. A tavaly augusztus óta változatlan módszertan korábban jelentős áremelkedést (2023 januárjában éves szinten 52,4 százalékos háztartásienergiaár-növekedést), a közelmúltben pedig egy már kisebb ütemű mérséklődést mutatott ki (2023 októberében éves szinten mínusz 16,1 százalékot). A hivatal „a mérési módszernek az erőteljesebb árcsökkenés érdekében történő megváltoztatását szakmailag kifogásolható megoldásnak” gondolja, ami fel sem merült bennük, teszik hozzá.
A továbbiakban szót ejtenek arról, hogy „az infláció erősen csökkenő trendje nem egyedülálló” Európa-szinten. Hogy aztán szót ejtsenek arról is, hogy éves pénzromlási ütemben továbbra is sereghajtó Magyarország az unióban, de szerintük egyre csökken a hátrány. Szerintük a hitelességet erősíti, hogy a piac konszenzustól (10,3 százalék) alig pár tized százakékponttól tért el a KSH-adat. Végül a szerzők külön bekezdést szánnak a lélektani hatásoknak, a gyakran vásárolt javak torzító hatásának, és hogy ezt szerintük miképp tudja felerősíteni a média. A teljes írás itt.
Fogyasztáscsökkenésből árcsökkenés
A fentiekkel szemben több közgazdász is levezette a napokban, hogy ha a KSH a korábbi években használt módszertan alapján számította volna ki az energiaárak változását, akkor az infláció októberben valahol 11–12 százalék között lett volna, erről a Forbes.hu-n is beszámoltunk.
A szakemberek szerint ha a „lakossági piaci áras”, valamint a rezsitámogatott gázárak változását a tényleges felhasználási mennyiséggel súlyozta volna a KSH, akkor a gáz ára októberre valójában csak 3,75 százalékkal csökkent volna egy év alatt. Ily módon Mellár Tamás, a KSH korábbi elnöke, a Párbeszéd országgyűlési képviselője szerint nem sikerült volna 10 százalék alá szorítani az infláció. Róna Péter közgazdász is úgy fogalmazott, hogy
a régi módszertannal októberben 11 százalék felett lett volna a mutató, csakhogy a változtatás miatt a fogyasztás mérséklődését már árcsökkenésnek tekintették.
