Gyorsan növekvő iparág, néhány domináns szereplővel és jelentős veszteségekkel – ezt mutatják a magyar akkumulátorgyártók legfrissebb adatai.
Az elmúlt néhány évben kevés iparág került annyira reflektorfénybe Magyarországon, mint az akkumulátorgyártás. A debreceni gigagyártól a gödi bővítésekig a szektor egyszerre vált gazdaságpolitikai kérdéssé és a közéleti viták egyik központi témájává.
A figyelem nem véletlen: az akkumulátoripar mára kormányzati szinten is kiemelt stratégiai ágazattá vált. A cél világos: Magyarország az európai akkumulátor-értéklánc egyik kulcsszereplője legyen – a gyártástól az újrahasznosításig. (Forrás: Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia 2030). Az európai törekvésekhez képest ugyanakkor a hazai modell sajátos: míg az EU az értéklánc teljes kiépítésére és az ázsiai függőség csökkentésére törekszik, Magyarország elsősorban a nagy volumenű gyártókapacitások bevonzására épít, jellemzően ázsiai – főként kínai és dél-koreai – vállalatokkal.
A beruházási hullám a cégadatokban is látszik. Míg 2020-ban 18 ilyen profilú vállalat működött Magyarországon, addig 2026-ra számuk 36-ra nőtt – vagyis néhány év alatt gyakorlatilag megduplázódott.
A számok mögött azonban nemcsak növekedés, hanem egy összetettebb kérdés is kirajzolódik: milyen szerepet tölt be Magyarország ebben az iparágban.
A teljes iparág utolsó lezárt üzleti évének árbevétele meghaladta a 2 600 milliárd forintot, ugyanakkor a forgalom döntő része néhány nagy szereplőnél koncentrálódik: a három legnagyobb vállalat dél-koreai tulajdonú, önmagában a teljes árbevétel mintegy 94%-át adta. A cégek adózott eredménye ezzel szemben jelentős, több tízmilliárd forintos veszteséget mutat, amelynek döntő része szintén a legnagyobb szereplőkhöz köthető. Ez jól jelzi, hogy a szektor jelentős része még mindig beruházási szakaszban van.
Listánk az – akkumulátor- és szárazelemgyártás főtevékenységű cégek legfrissebb, 2024-es árbevétel szerinti rangsorára épül.
10. Zsoldi és Társa Kft.
Árbevétel (2024): 428 millió Ft | Adózott eredmény: 84 millió Ft | Székhely: Csomád
Az akkumulátoripar nemcsak a több milliárd eurós gigaberuházásokról szól, a kisebb, hazai szereplők is szervesen hozzátartoznak. A 2007-ben alapított, csomádi székhelyű Zsoldi és Társa Kft. is inkább ebbe a csoportba tartozik. Árbevétele 2019 és 2023 között jelentősen, 138 millióról 674 millió forintra nőtt, pénzügyi mutatói alapján inkább egy stabilan működő középvállalat képe rajzolódik ki, mintsem egy gyorsan skálázódó iparági „sztáré”. A cégről a pénzügyi adatokon túl kevés nyilvános információ érhető el.
9. EVE Power Hungary Kft.
Árbevétel (2024): 1,1 milliárd Ft | Adózott eredmény: -2,7 milliárd Ft | Székhely: Debrecen
Az EVE már egy egészen más típusú szereplő. A cég a kínai EVE Energy csoporthoz tartozik és a háttérben egy kifejezetten nagyszabású beruházás áll: a cég Debrecenben mintegy 400 milliárd forintos akkumulátorgyárat épít, amely a BMW beszállítójaként működik majd, és a tervek szerint 2027-ben indítja el a sorozatgyártást. A projekt az anyavállalat első Kínán kívüli gyártóbázisa, és jól illeszkedik abba a trendbe, amelyben a globális akkumulátorgyártók egyre nagyobb kapacitásokat telepítenek Európába. A gyárnál 2024-ben jelent meg először árbevétel, a beruházás több száz munkahelyet hozhat a térségbe, ugyanakkor már a kezdetektől környezetvédelmi kérdések is kísérik.
8. Varga Akku Kft.
Árbevétel (2024): 1,28 milliárd Ft | Adózott eredmény: 16,8 millió Ft | Székhely: Újlengyel
A cég a szektor kevésbé látható szereplői közé tartozik, ugyanakkor a pénzügyi adatok alapján egy stabilan működő hazai vállalat. A 2008-ban alapított, újlengyeli cég az elmúlt években látványosan növelte árbevételét: a 2019-es 646 millió forintról 2024-re már meghaladta az 1,2 milliárd forintot. A növekedést visszafogott jövedelmezőség kíséri.
7. IBG Magyarország Kft.
Árbevétel (2024): 1,88 milliárd Ft | Adózott eredmény: -17,6 millió Ft| Székhely: Isaszeg
A 2003-ban alapított, isaszegi cég egy nemzetközi – cseh és szlovák jelenléttel is rendelkező – csoport része. Árbevétele évek óta 1,5–2 milliárd forint körül alakul, miközben a jövedelmezőség 2024-re negatívba fordult. A pénzügyi adatok alapján a vállalat működése inkább egy stabil ipari beszállítói modellre emlékeztet, mintsem egy gyorsan növekvő gyártó cégére, de túl sok információ a cégadatokon kívül ennél a vállalatnál sem érthető el.
6. Contemporary Amperex Technology Hungary Kft.
Árbevétel (2024): 3,0 milliárd Ft | Adózott eredmény: -11,9 milliárd Ft | Székhely: Debrecen
A világ egyik legnagyobb akkumulátorgyártójának, a CATL-nek a debreceni beruházása az elmúlt évek egyik legnagyobb európai ipari projektje: a mintegy 7,3 milliárd eurós gyár az elektromos autóipar kulcsszereplőit – többek között a BMW-t – szolgálja majd ki, és több ezer munkahelyet is létrehozhat. A gyártás 2026 első hónapjaiban indult el.
A projekt ugyanakkor nemcsak mérete miatt került a figyelem középpontjába. A sajtóban visszatérően jelentek meg hírek a beruházás módosításáról – például a második gyáregység előkészítésének felfüggesztéséről vagy újratervezéséről –, amit részben a piaci bizonytalanságokkal magyaráznak. Emellett munkaerőpiaci kérdések is napirendre kerültek, többek között a létszám alakulása és a külföldi munkavállalók szerepe kapcsán, miközben hatósági vizsgálatok is indultak a gyár működésével összefüggésben, például szabálytalan veszélyesanyag-tárolás miatt.
5. INZI Controls Hungary Kft.
Árbevétel (2024): 18,3 milliárd Ft | Adózott eredmény: -4,9 milliárd Ft | Székhely: Komárom
A 2018-ban alapított INZI Controls Hungary Kft. egy dél-koreai autóipari beszállítói csoport része, amelynek komáromi üzeme az első európai gyártóbázisa. A vállalat elektromos autókhoz akkumulátormodulokat szerel össze, ami fontos különbség a klasszikus cellagyártókhoz képest: a gyártási folyamat itt az értéklánc egy későbbi szakaszára koncentrál. A beruházás mintegy 15 milliárd forintból valósult meg, amelyhez a magyar állam több mint 1,6 millárd forintos támogatást nyújtott. A cég árbevétele néhány év alatt milliárdos szintre nőtt, ugyanakkor 2023 és 2024 után is jelentős veszteséget mutat, ami arra utal, hogy a gyors felfutás költségei egyelőre meghaladják a működésből származó bevételeket.
4. Jász-Plasztik Kft.
Árbevétel (2024): 116,7 milliárd Ft | Adózott eredmény: 13,7 milliárd Ft | Székhely: Jászberény
A cég messze kiemelkedik a mezőnyből, ha a profitot nézzük. A jászberényi központú, 1994-ben alapított vállalatcsoport nem klasszikus akkumulátorgyártó, hanem egy sok lábon álló ipari szereplő, amelynek tevékenysége az autóipari beszállítástól a háztartási gépeken át az akkumulátorgyártásig terjed. Árbevétele stabilan 100 milliárd forint felett alakul. Az alapításától kezdve magyar, családi tulajdonban lévő vállalkozás hírnevét műanyag-feldolgozó tevékenységével alapozta meg, és mára már multik beszállítójaként is ismert.
3. SK Battery Manufacturing Kft.
Árbevétel (2024): 289,6 milliárd Ft | Adózott eredmény: -8,5 milliárd Ft| Székhely: Komárom
A cég a dél-koreai SK csoport magyarországi akkumulátorgyártásának egyik termelési egysége, amely az SK On Hungary Kft.-vel (következő a listánkon) együtt egy integrált rendszert alkot. A komáromi gyárak az elsők között jelentek meg Magyarországon az új generációs akkumulátoripari beruházások hullámában.
A cég árbevétele rövid idő alatt extrém szintre emelkedett, majd 2024-ben jelentősen visszaesett a 2023-as csúcshoz képest. Ezzel párhuzamosan a vállalat veszteségbe fordult, ami jól mutatja, hogy a nagy volumenű akkumulátorgyártás erősen kitett az elektromosautó-piac ingadozásainak.
2. SK On Hungary Kft.
Árbevétel (2024): 387,7 milliárd Ft | Adózott eredmény: -11,2 milliárd Ft | Székhely: Komárom
Az SK On Hungary Kft. ugyanennek az ipari rendszernek a központi szereplője, amely a komáromi üzemek mellett az iváncsai gigaberuházással vált igazán meghatározóvá. Az utóbbi mintegy 600–700 milliárd forintos projekt, amelyhez az Európai Bizottság által is jóváhagyott, több mint 200 millió eurós állami támogatás kapcsolódik. A több ezer főt foglalkoztató vállalat az egyik legnagyobb szereplővé nőtt a hazai akkumulátoriparban, ugyanakkor a pénzügyi adatok itt is a szektor kihívásait tükrözik: a magas árbevétel mellett 2024-ben ismét jelentős veszteséget mutatott. A két SK-cég együtt közel 20 milliárd forintos mínuszt termelt
1. Samsung SDI Magyarország Zrt.
Árbevétel (2024): 1 815,8 milliárd Ft | Adózott eredmény: -24,0 milliárd Ft | Székhely: Göd
Messze a lista élén áll a Samsung SDI gödi gyára, árbevétele 2019 óta tízszeresére nőtt, és 2023-ban még a 2 300 milliárd forintot is meghaladta. A 2024-es adatok ugyanakkor már fordulatot jeleznek: az árbevétel csökkent, a vállalat pedig jelentős, közel 24 milliárd forintos veszteséget könyvelt el. Ezzel párhuzamosan politikai és társadalmi vita is kialakult a gyár működése körül: a beruházás nagysága, az állami támogatások mértéke – amely egyes becslések szerint több száz milliárd forintot is elérhetett – valamint a környezeti hatások mind visszatérő témái lettek a közbeszédnek.
Mit nyer ebből Magyarország?
Az akkumulátoripar munkahelyeket, beszállítói keresletet és technológiát hoz az országba, miközben a szektor jelenleg még nagyrészt beruházási fázisban működik, néhol jelentős veszteségekkel – melyek a globális piaci alkalmazkodásból is fakadnak. Hosszabb távon ugyanakkor a profit és a stratégiai döntések döntő része várhatóan nem Magyarországon marad.
A számok alapján az akkumulátoripar magyarországi felfutása egyértelmű: néhány év alatt hatalmas kapacitások épültek ki, és Magyarország valóban az európai gyártás egyik központjává vált. A kérdés azonban egyre inkább az, hogy ez a szerep hosszú távon mit jelent a hazai gazdaság és a környezet számára.
A szektor legnagyobb szereplői külföldi tulajdonú vállalatok, amelyek a globális értékláncok részeként működnek. A beruházások munkahelyeket, technológiát és jelentős gazdasági aktivitást hoznak az országba, ugyanakkor a megtermelt profit jelentős része és a stratégiai döntések nem Magyarországon születnek
Az akkumulátoripar így egyszerre jelent növekedési lehetőséget és szerkezeti kérdést: Magyarország nemcsak résztvevője, hanem helyszíne is egy globális iparágnak. A kérdés tehát már nem az, hogy jönnek-e akkumulátorgyárak — hanem az, hogy mi marad belőlük Magyarországon.
