Tomáš Čupr a házát is kockára tette élete üzletéért, és bejött neki. Cége, a Rohlik csoport 600 milliárd forintot ér, itthon a Kifli.hu online szupermarkettel pedig már a Tescót is megelőzte. A különc, keménykezű cseh alapító a szeptemberi Forbes címlapján – 13 oldalas nagyinterjú egyenesen Prágából, ebből csemegézünk.
Tomáš Čupr (ejtsd, „tomás csupr”) szerint életének fő műve a Rohlik, az eddigi legsikeresebb cseh startup. Ő nem is jár már boltba – jó, néha de, ha spanyolországi otthonából dolgozik. Tíz év alatt építette fel ötországos internetes bevásárlóbirodalmát 17 ezer termékkel, és olyat is árulnak, amit a hagyományos üzletek nem igazán: időt.
„Nemcsak a szupermarketet spórolod meg, hanem a hentest, a halast, a gyógyszertárat (a szabályok miatt nálunk nem – a szerk.) vagy akár a játékboltot. Konkrétan felszabadítjuk a szombat délelőttöd”
– mondja prágai főhadiszállásukon az alapító-vezérigazgató. Amikor angolul beszél, kicsit magasabb a hangszíne, mint anyanyelvén, az interjú elején a szemkontaktust is nehezebben veszi fel. A végén, a komoly témák után pont, hogy nyitottabb, szóvá is teszi, hogy fura neki, ha újságírók kesztyűs kézzel bánnak vele, kifejezetten örült a nehéz kérdéseknek.
Az e-kereskedelem régiós fellegváráig, Prágáig mentem első kézből kideríteni a Kifli-titkot, és hogy a bázisukon tegyem fel a harmincharmadik leggazdagabb cseh milliárdosnak a kényes kérdéseket is, legyen szó alkoholizmusáról vagy a toxikus munkahelyi környezetről.
Čupr családi befektetőcégét, a TCF Capitalt az egyik bizalmasa, a korábbi Kifli.hu-vezér, Klekner Péter viszi, aki tavaly év elején kimerültségre hivatkozva hagyta ott az online szupermarketet. Vele a Forbes.hu-n jelent meg friss interjúnk.
A magyar piac negyede az övék
A Rohlik hazai webshopja, a Kifli.hu pár év alatt lett a legforgalmasabb online szupermarket Magyarországon, love brand lett a kiflis futárautókból és papírtáskákból. Az anyacég értéke másfél milliárd euró (kb. 590 milliárd forint) felett, igaz, az elmúlt két év óvatos befektetői környezete őket is megizzasztotta, Čupr tulajdonrésze pár év alatt 75-ről 40 százalékra esett a az új befektetők és tőkebevonások után.
A GKID nevű kutatócég 2023-ban 197,9 milliárd forintra becsülte itthon a szupermarketek és gyorsan forgó fogyasztási áruk (FMCG) online piacát. Piaci információnkat Čupr is megerősítette, hogy ebből a Kifli.hu forgalma tavaly körülbelül 50 milliárd forint volt, vagyis a piac durván negyede. A magyar Tesco-webshopot 2022 óta előzik a GKID forgalmi listáin.
„Elkényelmesedhetnénk, de kell, hogy versenyezzünk, hogy fejlesszünk. Kell a továbbnövéshez, például jövő év elején megnyitjuk a második raktárunkat Budapesten”
– mondja Čupr egy sokéves ígéretükről.
Kedves márka, nem túl kedves munkahely?
Igen ám, de a magyar piacon még így is bőven van tér a fejlődésre. Itthon az online szupermarketek összforgalmának súlya a hagyományos élelmiszerboltokhoz képest csupán két százalék, maga a szektor pedig brutális daráló és könnyen kiégeti a benne dolgozókat.
A Forbes háttérbeszélgetései alapján a Rohliknál a rendkívüli eredményekhez embertelen elvárások társulnak, a kommunikáció pedig közel sem olyan baráti, ahogy a Kiflitől tapasztalhatjuk vevőként, a márkának a munkaerőpiacon már vegyes a megítélése.
A környezete, valamint iparági szereplők szerint Tomáš Čupr szupergyors, agilis zseni, nyitott a nagy ötletekre. Kívül-belül ismeri a céget, rögtön kiszúrja, ha valami hibádzik, olyankor felkapja a szuperhősköpenyt, és megmenti a napot.
Más kérdés, milyen stílusban. Volt kollégák szerint kőkemény vezető, hirtelen és türelmetlen természetű, nem tolerálja a töketlenséget. Ő maga is azt vallja,
„átlagos munkával nem fogsz nagy dolgokat elérni”, és hogy „ha a cégnek annyi, senki sem marad boldog a végén”. Viszont ma már kész a változtatásra, mondván, „több a párbeszéd, többet foglalkozunk az embereinkkel”.
Öt idézet Tomáš Čuprtól
Arról, mit tudnak a cseh e-kereskedők, amit mi nem. „Nem csinálunk semmi kirívót, termékeket árulunk bárkinek az interneten. Nem agysebészet! A kereskedelembe nulla tudással is bele lehet rázódni, én is így vágtam bele tíz éve. Nem voltak előttünk követhető példák, de ez szép lassan megváltozott, ahogy mindenhol máshol is. Szerettek alkotni, nagyot álmodni, nagyra nőni. Ami az észteknek a Skype, az nektek a Prezi. Sikersztori erős alapokkal, amiből új ötletek, cégek és sikerek csíráznak ki.”
Alkoholizmusáról a cég nehéz éveiben. „A munka inkább az ok volt. Az elején még senki sem hitt az online bevásárlásban. Akkortájt, 2016-ban kemény időket élt meg a Rohlik, nemcsak a karrieremet tettem kockára, a házamat is fedezetül adtam, hogy a kölcsönből finanszírozni tudjam a céget. Ennyire hittem a küldetésünkben. Ahogy átvészeltük a válságunkat, a stresszt is leküzdöttem, és ez nagyban hozzájárult a gyógyulásomhoz.”
Arról, hogy kész jobb főnökké válni. „Ami az előző hat hónapot illeti, most már békeidős CEO vagyok. 2022–23-ban mintha háborús időket éltünk volna. Úgy érzem, végre vége ennek a korszaknak, és már sokkal békésebb szakaszban vagyunk, már végtelen runwayjel tudunk gazdálkodni (az a működési idő, amire elegendő a legutóbbi fordulóban bevont tőke – a szerk.), és így többet foglalkozhatunk az embereinkkel, alaposabban képezhetjük őket, magunkon is javíthatunk, és biztosabb alapokat kezdhetünk lefektetni.”
A kifacsaró munkakörnyezet vádjáról. „Sokan óriáscégek, vezető kiskereskedések csúcspozícióiból jönnek hozzánk, mégis nekem kell naggyá tennem őket. Pedig azt hinnéd, a Tesco, a Kaufland (német lánc – a szerk.) meg a SPAR szuper embereket termel ki magából. Viszont legtöbben átlagos szakemberekként hagyják ott ezeket a helyeket, mert az előző cégüknek kellett megfelelniük. Abban a világban rengeteg dologról nem kell döntéseket hoznod, így nem igazán tanulsz bele. Aztán eljössz hozzánk, és itt épp ez a feladat: hozz döntéseket, itt van hozzá a büdzsé, hajrá! És ettől beijednek.”
Spanyolországi otthonukról, innen repült át Prágába az interjú kedvéért. „Nyugati part, Marbella és Málaga között van a második családi bázisunk, egy évben összesen három hónapot vagyunk kint. Kedves kis hely, a kerten átsétálva máris a homokos tengerparton vagy, a lányom odavan a tengerért, sokat vízi sportolunk. Nem olyan nagy ház, nem is vagyok oda a luxusért, de mindenünk megvan.”
A teljes, 13 oldalas címlapinterjút keresd a szeptemberi Forbesban, lapozz bele a magazinba: