Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Hét országban szervezik idősek ellátását és a lélegeztetőgépek lelkét is ők gyártják

A Spirocco nevű magyar egészségügyi startup mobilalkalmazása 40 000 idős ember ellátásának szervezését hangolja majd össze hét európai uniós országban egy most induló klinikai kutatás keretében, miután a vállalkozás második lett az EU-s Gatekeeper projekt pályázatán. A Spirocco okos inhalációs eszközök fejlesztésével kezdte, de 2020-ban részt vettek a BME lélegeztetőgépének kifejlesztésében is, amelyhez ők szállították az áramlásmérőket. Most befektetőt keresnek.

„Ittam egy sört este, és írtam a svájci cégnek, hogy nincs-e 2000 ilyen szenzoruk mégis.. De úgy képzeld el, hogy az info@gyarto.com-ra, és legnagyobb megdöbbenésemre másnap csörgött a telefonom, hogy látták a honlapunkat, és tetszik nekik, amit csinálunk” – meséli Kerekes Attila fizikus, a Spirocco Kft. ügyvezetője arról, hogyan kezdődött együttműködésük a svájci Sensirion AG-val. Ez 2020 nyarán volt, amikor a Spirocco részt vett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) lélegeztetőgépének megalkotásában: a géphez szükséges áramlásmérőt (spirométert) ők fejlesztették és gyártották, az eszközhöz szükséges szenzorokat szerezték be a svájci partnertől.

A BME lélegeztetőgépről a Forbes.hu is írt korábban, kiemelve, hogy az oxigénszint szabályozása a piacon levő modern készülékekhez képest sokkal pontosabb – ez a Spirocco áramlásmérőjének köszönhető. Az áramlásmérő a lélegeztetőgépek lelke, ráadásul minden egyes gépben kettő van belőle, hiszen mérni és egyúttal szabályozni kell a belégzést és kilégzést is – mondja dr. Kovács József Gábor, a projekt vezetője, a BME Gépészmérnöki Kar, Polimertechnika Tanszékének helyettes vezetője. Kovács József Gábor szerint a Spirocco által fejlesztett áramlásmérő éppen attól nagyszerű, hogy nem különleges. „Mindig sokkal nehezebb egy letisztult, egyszerűen, de biztosan működő terméket fejleszteni, mint egy különleges, bonyolult, nehezen gyártható készüléket megalkotni. A Spirocconak sikerült egy egyszerű mérési elvet használó, széles mérési tartományban működő és a nagy, jó hírű nyugati gyártók termékeinél pontosabban mérő egységet megalkotnia”.

Okos inhalátorukhoz teljes IT infrastruktúrát fejlesztettek. Fotó: Sebestyén László

Nem ijedtek meg tőle, hogy olyat kell fejleszteni, ami még nincs

A BME mindenképpen magyar beszállítót keresett, és több céggel is felvették a kapcsolatot, de a Spirocco volt az, amely nem a gyors haszonszerzést látta a magyar lélegeztetőgép fejlesztésében, „hanem szakmai kihívást és lehetőséget a fejlesztésre. Hozzáállásukkal, szakmai tudásukkal és közvetlen stílusukkal gyorsan a legjobbak közé kerültek, de igazán azzal nyertek, hogy ők voltak azok, akik nem ijedtek meg attól, hogy olyan terméket kell fejleszteni, ami még nincs a piacon”. A Spirocco egy meglévő áramlásmérőjét fejlesztette tovább egy egyetemi és prototípusgyártó cég bevonásával, és olyan pontosságot és széles mérési tartományt tudtak elérni, amire szükségünk volt. Ezt egyébként a legnagyobb nyugati gyártók sem tudták. Sikerükhöz az is hozzájárult, hogy szakmai hozzáállásuk mellett árképzésük is a legkorrektebb volt – mondja Kovács József Gábor.

A Spirocco 2016-ban, projektcégként alakult, 2018-ban nyertek el egy uniós pályázatot, amelynek keretében okos inhalációs eszközöket fejlesztettek asztmás és COPD-s (krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedő) betegek számára. A vállalkozás tulajdonos-ügyvezetője, Kerekes Attila korábban a Wigner Fizikai Kutatóintézetben dolgozott és inhalációs részecskék légúti kiülepedését kutatta kísérleti infrastruktúrával (lézeres doppler sebességmérőkkel és sebességmérőkkel). Egy átlagos okos inhalátor tetején van egy gomb, amivel rögzítik, hogy mikor használja a beteg, az adatot pedig mobilra továbbítják. „Mi tudtuk, hogy ez hasznos információ, de ennél jóval többet is lehet csinálni”, így egy komplexebb rendszer fejlesztésére adtak be pályázatot, amelyen 47 millió forint támogatást támogatást nyertek el.  

Az ő okos inhalátorukban az a plusz, hogy egy áramlásmérőt építettek bele, míg a többiben (de ott sem mindben) csak áramlásérzékelő van. A pontos áramlásmérésnek köszönhetően nem csupán az inhalálás tényét, de a légutakba kiülepedett hatóanyag mennyiségét is meg tudják mondani.

A nyolc mérőeszközös terminál. Fotó: Sebestyén László

A pályázat csak a prototípus kifejlesztéséhez szükséges forrásokat fedezte, a tanúsítás költségeit nem (az Európai Unió területén orvostechnikai eszközt csak CE tanúsítással lehet forgalomba hozni), így megpróbáltak befektetőt keresni, de 2020 tavaszán beütött a Covid. A világpiacon eleinte a lélegeztetőgépek és az azokhoz szükséges alkatrészek is hiánycikknek számítottak, a Spiroccot is ekkor keresték meg a lélegeztetőgépekhez szükséges áramlásmérő gyártásával. Az eszközbe épített szenzort a fentebb említett svájci cégtől tudták beszerezni, pedig akkoriban hiánycikk volt a piacon. „Megtetszett nekik, amit csinálunk, és hirtelen lett a polcról 1500 mintadarab, nekünk egy startupnak, pedig korábban már a legmagasabb szinteken próbáltak beszerezni az államok ilyen alkatrészeket” – mondja Attila.

Az áramlásmérőt nemcsak lélegeztetőgépekhez lehet használni, hanem például maszkok tanúsítására, de számos más területen is: keresték már őket üzemanyagcella-gyártók, jó lehet vitorlásokhoz szélműszerként,

és terveznek egy ergo spirometer terméket is, amibe nemcsak áramlásmérőt, hanem szén-dioxid és oxigénszint szenzort is építenek, így alkalmas lesz sportolók mozgás közbeni teljesítménymérésére. Kerekes Attila azt mondja, az Egyesült Államokban már készült néhány tanulmány okos inhalátorokról, ezek alapján lehet körvonalazni a fejlesztési irányokat.

A Spirocco az okos inhalátorukhoz teljes IT infrastruktúrát és alkalmazást is fejlesztett, majd amikor bejött a covid, a poszt covid szindróma tünetei, illetve a számos társbetegség miatt többen megkeresték őket, hogy az alkalmazáshoz más eszközöket is lehessen társítani. Megalkottak egy nyolceszközös terminált például vérnyomás-, vércukormérővel, illetve EKG-val, pulzoximéterrel és spirométerrel. A terminálhoz bármely bluetooth-képes eszköz csatlakoztatható, és vállalati egészségprogramokban is alkalmazható a munkavállalók egészségi állapotának monitorozására.

Ha finanszírozni tudnák a CE tanúsítást és a szintén költséges klinikai vizsgálatokat (ezek ára Németországban több 100 000-től egymillió euróig terjedhet, Magyarországon 100 000-200 000 euró), akkor a biztosítók által finanszírozott egészségügyi applikációk közé is bekerülhetnek. Németországban ezek gyűjtőhelye a DiGA, az itt szereplő appok havi előfizetési díja átlagosan 200 euró körül van.

A piacra kerülés költséges a klinikai vizsgálatok miatt, de utána évtizedekig termelhet a befektetés – összegzi Attila. Úgy látja, a fizikai eszköz viszonteladókhoz való beépítése egyszerűbb, a kérdés inkább a digitális eszköz elterjesztése, mert az orvostechnikai eszközöket értékesítők sincsenek nagyon felkészülve arra a modellre, „hogy itt nem az van, hogy eladunk 50-et, hanem eladunk egyet és majd az előfizetésből jön a jutalék”. Az áramlásmérőik iránt elég nagy érdeklődés mutatkozott, tesztelésként feltették a Medical Expo B2B egészségügyi piactérre, és rövid időn belül 50 országból érdeklődtek a termék iránt, kereskedők és kórházak egyaránt.

Hét ország, 40 000 ember

Április végén a Spirocco fentebb említett mobilalkalmazása az Európai Unió által finanszírozott Gatekeeper (Kapuőr) projekt nyílt pályázati kiírásán a 23 országból érkezett 114 pályázat közül a 2. helyen végzett 26 független külső szakértő értékelése alapján. Az alkalmazás megalkotása során abból indultak ki, hogy a krónikus betegek kezelésében nem professzionális segítők, családtagok, önkéntesek, szociális intézmények is részt vesznek, ezek munkáját szeretnék szervezni és mérhetővé tenni egy betegirányító rendszer segítségével.

A segítőt kereső igényeit egyszerű formában vizualizálja és az ellátásban résztvevő szakorvosok, gondozók és családtagok felé irányítja, akik kompetenciájuknak megfelelően kizárólag a nekik címzett kéréseket kapják meg. A rendszer folyamatosan elemzi a beérkezett igényeket, méri a teljesítések hatékonyságát és javaslatokat tesz az erőforrások optimalizálására.

Az alkalmazáshoz számos orvostechnikai eszköz is csatlakoztatható, amelyek segítségével a szakemberek folyamatos kontroll alatt tudják tartani a felhasználó egészségügyi állapotát. A személyre szabott betegfelügyeleti rendszer a mérést követően automatikusan e-mail értesítést küld a mérés eredményéről a gondozott hozzátartozójának, igény esetén a kezelőorvosának. A mérési eredmények értékelése után a szakorvosok a platformba épített videóhívás segítségével beszélhetnek a gondozottal.

 

A piacra kerülésen dolgoznak. Fotó: Sebestyén László.

Az idős emberek egészségügyi ellátásának és életminőségének a biztosítása egyre nagyobb terhet ró az európai országok ellátórendszereire. Az öregedő társadalmak egészségügyi rendszerei a hagyományos eszközökkel csak nehezen tudják biztosítani a szükséges erőforrásokat, így nem csoda, hogy egyre több ország a digitalizációban látja a megoldást egészségügyi és szociális kihívásainak kezelésére. Attila szerint Európában elsősorban a német és a brit piac perspektivikus ebből a szempontból.

A Gatekeeper projekt fő célja, hogy 7 országban, 40 000 idős polgár bevonásával indított klinikai kutatással bizonyítsa, hogy az EU a különböző digitális megoldások összekapcsolásával egy egészségesebb, független életet képes biztosítani idősödő népessége számára.

A digitális megoldások használatát a covid csak felgyorsította, a Gatekeeper projektnek köszönhetően a Spirocco fejlesztése ez első sorból vághat neki az újraformálódó egészségügyi szektor meghódítására induló versenynek – mondja Attila.

Jelenleg befektetőkeresésben vannak, most 5-8 fős a csapat, tulajdonostársa Koleszár Gergely közgazdász, aki a tanúsítást követően a kereskedelmi vezető lesz, a fejlesztést pedig Attila viszi.

A személyre szabott gyógyászat vonalán maradva asztmás és COPD-s betegek számára is készülnek egy fejlesztéssel: CT-felvételről digitalizálva felépítenék a betegek légútjait, és egy speciális modellel szimulálni tudják majd, hogy adott légzéssel mennyi hatóanyag kerül be a légúti célterületre az inhalátorból a receptorsejtekhez. Merthogy hiába hívják kimért dózisú inhalátoroknak, akár tízszeres hatóanyagkülönbség is lehet két különböző inhaláció között. “Amikor meg van adva, hogy napi 8-szor puffogtathatod, nem tudni, hogy az 8 hatásos, vagy 8 nem hatásos volt, egy inhalációs szteroidnál pedig végképp nem mindegy, hogy a megfelelő helyre jutott-e be, például a gyereknek adjunk-e még vagy várjunk.“ Reményeik szerint ezzel antibiotikumot, inzulint vagy nagyon gyorsan ható fájdalomcsillapítót is lehet nagy pontossággal adagolni, ami világszerte egyedülálló lenne.

Borítókép: Sebestyén László

 

Oszd meg!