Baráti sörözésnek indult, hobbi lett belőle, ma már a leghallgatottabb üzleti podcast a Biznisz Boyz. A három alapítóban közlésvágy dolgozik, bátorságot adnának másoknak a vállalkozóvá váláshoz. A podcastpiac még kicsi, nem lehet belőle megélni, viszont jó kapcsolatokat ad és a srácok vállalkozói szemléletét is formálta. Sebestyén Balázst bármikor szívesen látják, Gattyán György pedig bárhol is legyen épp a világon, odamennének egy interjúra.
Évtizedes whiskyk, brandyk és rumok közül válogatunk épp, az 55 Café & Bar pultja még a lezárások idején is rogyásig van pakolva minőségi szesszel. Négyen dőlünk rá egyszerre a pultra: mellettem a Biznisz Boyz podcast három alapítója válogat az italok közül.
A bárt a podcast egyik alapítója, Virág Attila egyik cége bérli és tartja fent, ahogy az üllői úti irodaház, a Hub55 coworking és rendezvényterét is. „Csak bérlők vagyunk itt. Én a vendéglátásból érkeztem, a lenti bárt vettük át, utána jött a coworking hub ötlete” – mondja gyorsan, lendületesen, ahogy a ledobott whisky után hátrafelé megyünk.
Sándorfy Adrián (b), Mester Tomi és Virág Attila, a Biznisz Boyz legénysége. Fotó: Sebestyén László
Körülöttünk maszkos emberek dolgoznak, az egész hely egy tipikus startup hubnak tűnik.
„Direkt hátul rendeztük be a podcaststúdiót is, átgyalogoltatjuk az embereket az egész helyen, hogy lássák”
– mondja vigyorogva Attila. Hármójuk közül első látásra is Attila a leghangosabb, röhögős figura, imádja a magas kockázatú tevékenységeket: pókerezik, motorozik és mindig nagyon gyorsan eldönti, belevág-e egy üzletbe.
A szoftver megjegyzi a lapokat
A stúdió praktikusan felszerelt, talán kicsit minimalista, az asztalon komolynak látszó audiótechnika. „Hobbiból kezdtük az egészet, de annyira megszerettem a műfajt, hogy céget alapítottam rá, jó pár podcast már ebben a stúdióban készül” – mondja Sándorfy Adrián, a trió legmegfontoltabb, legóvatosabb tagja. Adrián gyakorlatilag a podcast hatására lett főállású vállalkozó, előtte is voltak projektjei, de alkalmazotti státuszban volt. Mentalitásban kettejük közt helyezkedik el a harmadik alapító, Mester Tomi. Óvatos, de kísérletező alkat, mondott már fel főállásból kevés megtakarítással, hogy saját vállalkozásba kezdjen, ami szerinte „nem szuperfelelőtlen dolog, de azért nem is biztonsági játék.”
Ők hárman alkotják a Biznisz Boyz podcastet, Magyarország leghallgatottabb tisztán üzleti podcastjét. Nehéz belőni a Spotify listáján a pontos rangsort, hétről hétre változik, de a Biznisz Boyz előtt nincs más, ami vállalkozásról, üzletekről, pénzről vagy épp startupokról szólna.
A podcast hobbiból született, nem volt konkrét célja, van viszont jól megfogható karaktere, stabil hallgatósága és mondanivalója.
A srácok munka kapcsán találkoztak és barátkoztak össze. Attila a 2010-es évek elején online kártyázott, emiatt kereste meg egy ismerősét, hogy írjon neki olyan programot, ami megjegyzi a lapokat. Ebből végül nem lett semmi, megalapították viszont a Foosio nevű startupot, valós idejű futball fantasy focis játékot feljesztettek. A projektet finanszírozandó Attila Londonba költözött vendéglátózni, az ottani fizetését küldte haza a projektre, ám végül találtak befektetőt és hazajöhetett.
Már több podcast is ebben a stúdióban készül. Fotó: Sebestyén László
Focitól a söröskorsóig
A Foosióhoz érkezett meg marketingtanácsadóként Adrián. Ő korábban a Butlersnél dolgozott marketingvezetőként, épp tanácsadóként bontogatta a szárnyait. Adrián ajánlotta be a céghez Tomit, akivel még egy butlerses projekt kapcsán ismerték meg egymást, majd egy meditációs alkalmazás, a Meditable fejlesztésén dolgoztak együtt (a Meditable projekt azóta leállt, Adrián idei terve, hogy folytatja). Tomi adatelemző, a Prezinél kezdte a pályáját, majd több munkahely után vágott bele saját vállalkozásába, a Data36-ba: data science oktatást, mentorálást folytat angol nyelven, főleg az amerikai piacon.
A közös munkából barátság és sörözések lettek, ahol rengeteget beszélgettek üzletről, vállalkozásfejlesztésről és új projektekről. A társaság el is szakadt a Foosiótól (eladták egy osztrák befektetői csapatnak, az exit után alakult meg Attila fő cége, az Ormo Kft.), de a barátság megmaradt, az egyik közös sörözés közben Tomi vetette fel a podcast ötletét.
„Mikrofonra cseréltük a söröskorsót” – jön a magyarázat: a podcast tematizálva és kicsit szkriptelve van, de pont arról szól, mint a baráti beszélgetések.
A Facebook Ads itt nem működik
„Elég naivan álltunk hozzá, nem volt semmi célja a dolognak, felvettünk négy adást és vártunk, milyenek lesznek a reakciók” – magyarázza a 2018-as indulásról Adrián. A visszajelzések jók voltak, úgyhogy rendszeresítették a felvételeket. Két évig mindig egyiküknél, otthon vették fel az adásokat, tavaly nyáron költöztették be a műsort először a király utcai Hubhubba, majd az üllői úti 55 Hubba.
A műsor hallgatósága gyakorlatilag organikusan nőtt, próbálkoztak hirdetéssel a Facebookon, de nem hozott új hallgatókat.
„A podcastek híre legtöbbször szájról szájra terjed, sok podcastet hallgatok, de egyiket sem hirdetésből találtam. Azzal lehet újakat bevonzani, ha az iTunes vagy a Spotify kiemeli az adásunkat, vagy ha érdekes, hiteles emberek jönnek be hozzánk.”
Ma kéthetente jelentkeznek egy adással, havi nagyjából 20 ezer letöltésük van, ami 5-10 ezer egyedi felhasználót jelent. Azonban ez csak hozzávetőleges szám, Adrián sokat mesél, milyen nehéz követni a felhasználói bázist a podcastek esetében. Az egyedi szoftverek nem annyira megbízhatóak, a szolgáltatók belső adatbázisait pedig nem használhatják mérésekre.
Mester Tomi data science kurzusokat tart angolul, főleg az amerikai piacon. Fotó: Sebestyén László
Miattuk kezdenek vállalkozni
A műsor viszont fut, lassan 80 adásnál járnak. „Öngerjesztő folyamat volt az egész: vállalkozók vagyunk, ebből élünk meg, a podcast hobbiból indult, de ma már visszahat a munkánkra” – mondja Tomi és rögtön mesélik is a példákat.
„Az egyik Data 36-os kurzusom nem futott jól, beszélgettünk róla az adásban. A hallgatóktól érkeztek visszajelzések, mit kéne máshogy csinálnom, megfogadtam a tanácsokat, szépen fel is futott a kurzus.”
Attila egy nemsokára beinduló üzletről beszél, amit a műsorba korábban behívott vállalkozókkal együtt indít – a részletek még üzleti titoknak minősülnek. Adrián is hosszan ecseteli, mennyire formálta a vállalkozó személetét a podcast, úgy fogalmaz: ma már önmegvalósításként és szabadságként gondol a vállalkozói létre.
Az önmegvalósítás és önkifejezés szavak sokszor feljönnek a beszélgetés alatt, mindhármuknál központi szerepet játszanak a felvételek során. Közlésvágy dolgozik bennük, szeretnek másokat inspirálni,
„hetente kapunk visszajelzéseket, hogy miattunk kezdett el vállalkozni valaki.”
Szeretnének hozzájárulni, hogy a hazai vállalkozói és startupper kultúra fejlődjön, erősíteni akarják a pénzügyi tudatosságot és „erőt adni azoknak, akik még gyűjtik az energiát, hogy belevágjanak valami sajátba”. És persze szeretnek beszélgetni az üzleti témákról, meghallgatni más sikeres figurák tapasztalatait.
Nem ebből fogsz megélni
Saját bevallása szerint Attila tesz bele legkevesebbet a közös projektbe, de semmiképp sem hagyná abba, elgondolkodtatónak és megnyugtatónak tartja a felvételeket és a közös munkát. Adrián idén vállalkozást is indított a témában, a Brocasterz Podcast Kft-t, több podcast elkészítését segíti profi stábbal. Mint mondja: annyira megszerette a műfajt, hogy sokkal többet akar vele foglalkozni, akár heti 3-4 napot is eltöltene a felvételek körül.
Ám hiába fejlődik a magyar podcastpiac, ez egyelőre nem az az iparág, amiből meg lehetne élni, Tomiék is mind az egyéb projektjeikből keresnek pénzt.
Egy adás nagyjából nullára jön ki, ugyan költségvonzata nincs sok a műfajnak, de a bevételi oldal is szerény.
Egy órányi nettó adás nagyjából 8-10 óra munkát jelent, különösen a vágás hosszú idő. „Nem lehet kihallani, de egy adásban kétszáz-háromszáz vágás van, sok apróság, őzéseket, szóismétléseket, felesleges szüneteket szedünk ki”. Az elején még maguk csinálták a vágást, most már Adrián cége végzi a munkát. Egy adás nagyjából 50-60 ezer forintos kiadás.
Sándorfy Adrián a podcast hatására lett főállású vállalkozó. Fotó: Sebestyén László
A bevételt a szponzoráció jelenti. A srácoknak állandó szponzori szerződésük van a Voizzal, a magyar hangoskönyv-appal, ám a szerződés részleteit üzleti titokként kezelik. Egyedi szponzoráció csak egyszer volt eddig, egy tematikus adás egyes blokkjait adták el a Budapest Banknak. Rendszeresek a megkeresések a marketing és pr-ügynökségektől, az interjú idején épp tárgyaltak két másik szponzorral is, de elég „válogatósak vagyunk szponzorokban, ahol nem látjuk, hogy egy-egy kreativ megoldással hogyan lesz jó tartalom a szponzorált tartalomból.”
A podcast műfaj sajátosságai azonban hoznak érdekességet: a stúdió az audiótechnikáját például ingyen kapták egy cégtől, amelyik még azt sem várta el cserébe, hogy mondják be az adásban nevét. Annyi elég nekik, hogyha bemegy valaki a stúdióba, látja, hogy kié a technika.
Rádiós mentor, beszédtanár
„Sokat gondolkodtunk, kell-e monetizálnunk a Biznisz Boyzt. Kedvtelésből csináljuk, de ahhoz, hogy növekedni tudjunk, pénz kell” – véli Tomi. Attila nyersebben fogalmazza meg a dilemmát:
„pár év múlva el fog kurvulni ez az iparág is, de mi nem ebből akarunk élni, szponzor nélkül meg tudjuk őrizni a függetlenséget.”
Ahhoz képest, hogy hobbiból induló, érdemi bevétellel nem járó tevékenységről van szó, komolyan veszik a fejlődést. Tavaly elhívtak egy profi rádióst, hogy mentorálja őket. Juhász Bálint, a Next FM, korábban a Class FM, a Petőfi Rádió és a Music FM műsorvezetője nézte át az adásokat. „Többször összeültünk, átbeszéltük hogyan lehetne nyitni a közönség felé” – magyarázza kérdésünkre Bálint. Szerinte a podcastek alaptézise, hogy elsősorban a közönségnek kell őket készíteni.
„Ha csak az a cél, hogy a podcaster jól érezze magát, akkor nem lesz sikeres. Meg kell találni az egyensúlyt a személyes történetek és a közönségnek szóló válaszok között, a hallgatók így fognak elköteleződni a műsor mellett. Üzleti témában nem lehet felesleges locsogás.”
Bálint külön kiemelte, mennyire pozitív volt, hogy a srácok nem megsértődtek a kritikákon, hanem komolyan vették azokat.
Sőt, annyira komolyan veszik, hogy nemsokára érkezik hozzájuk egy beszédtanár is, pedig mindhárman tisztán, szinte nyomdakészen beszélnek. „Bő két éve fejlődünk, de azért van még hova. Lehet, hogy a hallgatóknak nem jön át, de minket idegesít a sok szóismétlés, a töltelékszavak használata vagy a sok őzés. Nézd meg Sebestyén Balázsékat: óriási rutinjuk van, nagyon szépen beszélnek adásban.” Sebestyén Balázs abból a szempontból is példa a srácok előtt, hogyan lehet felépíteni egy márkát az iparágban.
„Elindult a tahó Balázstól, most meg az ország egyik legerősebb médiabrandje, inspiráló történet.”
Virág Attila: kártya, motor, gyors döntések. Fotó: Sebestyén László
Nem akarok képernyőn lenni
Sok terv van még a jövőre nézve, először is, hogy havi kettőnél több adást vegyenek fel. Felmerült, hogy készítenek a podcast mellé tematikus minisorozatokat, a Biznisz Boyz pedig egyfajta gyűjtőbrand lehet az üzleti podcast tartalmakra.
„Olyan, mint az üzleti podcastok Netflixe” – magyarázza Adrián és felvázolja, hogy el tudja képzelni a Biznisz Boyzt mint az üzleti önfejlesztés csatornáját.
A legérdekesebb a videós tartalmakhoz való hozzáállás, ettől mindhárman ódzkodnak. Attila a rá jellemző éllel, röhögve mondja, hogy „kopaszodom, pocakom van, elmúltam harminc, nem akarok képernyőn lenni.” Adrián és Tomi megfontoltabban fejtik ki: a podcastet tartják a témájuk natív formájának, minden más megjelenési formához olyan többlettartalmat kellene adni. „Videónál a szemnek is kell adni valamit, megvan a veszélye, hogy nem csinálnánk jól.”
Többször élőztek már a Facebookon, saját közönségük között elég nagy sikere volt.
„Egyszer kiültünk egy pubba a Margit szigetre, a Facebookon élőben beszélgettünk és odahívtuk a hallgatókat. Sokan jöttek, söröztünk és beszélgettünk velük, nekünk ez ünnep volt.”
Mesélnek egy visegrádi alkalomról is, amikor épp nem volt bekészített adástematikájuk, ad hoc jelleggel kezdtek élőzni és reagálni a hallgatók kérdéseire. „Ez a szintű kapcsolatépítés sokkal jobb, mint bármilyen hirdetés.”
Bárhol is van Gattyán, odamegyünk
Az adások tematikája egyelőre az inspiratív vállalkozó történetek, startupok, igyekeznek örökzöld témákat választani, a felvétel és az közzététel között hetek telnek el. Nagyjából egy évre van meg előre a tematika, de ha úgy alakul szívesen rögtönöznek. Egyelőre a kis- és középvállalkozói réteget hívják beszélgetni, „a Biznisz Boyzt azért hallgatják, mert kézzelfoghatóak vagyunk: a hallgatóságunk pont olyan üzleti problémákkal küzd, mint mi vagy a beszélgetőpartnereink. Egy milliárdos már nem ezen a szinten mozog.” Persze tudják azt is, hogy egyelőre kicsik ahhoz, hogy a nagyvállalkozói réteg is szívesen bemenjen.
Egy milliárdost azonban szívesen látnak, sőt, egyfajta célként lebeg a szemük előtt: a Forbes listáján hatodik leggazdagabb magyar, Gattyán György. Őt tartják a hazai nagyvállalkozói réteg egyik leginspiratívabb figurájának, aki ráadásul ritkán ad interjút. Már a terv is megvan, hogyan cserkésznék be. „Fel akarunk építeni egy olyan vendéglistát, amin ő is szívesen látná magát.
Ezután pedig megüzenjük: bárhol is van épp a világon, odamegyünk hozzá egy húszperces beszélgetésre.”
Borítókép: Sebestyén László
