Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]


Bővebben

Tyagi Pallava_fotó: Sebestyén László_forbes

Magyarországon élő indiai rendező forgatna filmet a magyar–indiai Frida Kahlóról

Ha összejön a 2,6 millió euró, Tyagi Pallava rendező az év végén elkezdheti forgatni háromnyelvű filmjét, amit a Narcos című többnyelvű televíziós sorozat óta működőképes koncepciónak tart. A főszereplőt a félig magyar, félig gazdag szikh származású, tragikusan fiatalon elhunyt Amrita Sher-Gil festőnőről mintázták, a történet két szálon fut majd párhuzamosan.

Az indiai Frida Kahlóként emlegetett Amrita művészete fontos szerepet töltött be a nyugati és indiai művészetek összekötésében. „Felnőtt életének alig hat éve alatt lenyűgöző festői életművet hozott létre, mely ma Indiában nemzeti kincs.

Az 1930-as években ő teremtette meg az európai értelemben vett művészetet Indiában, s India képét az egyetemes művészetben”

– írja róla Keserü Katalin 2007-ben megjelent, Amrita Sher-Gil című könyvének fülszövegében. Amrita eddigi legdrágább festménye egy 1933-as önarckép, ami 2015-ban a Sotheby’s aukcióján 2,9 millió dollárért kelt el. Míg Magyarországon a szélesebb közönség kevésbé ismeri munkáit, Indiában neve jóval híresebb, életműve nagy részét a delhi Modern Művészetek Galériája őrzi.

„Pedig sokkal magyarabb volt, mint indiai, azok alapján, amiket megismertem róla” – mondja Amritáról Tyagi Pallava. A rendező Új-Delhiben töltötte gyerekkorát, majd Amritához hasonlóan, fiatal kora óta rengeteget utazott. Olajipari mérnök édesapja munkája miatt már kiskorában India legkülönbözőbb részein élt. Tyagi tizennégy éves korától Londonban tanult, majd Glasgowba költözött, évek óta pedig Budapesten lakik. Itt végezte el a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező mesterképzését is.

Tyagi Pallava_fotó: Sebestyén László_forbes

Tyagi Pallava a padon, ahol eldöntötte, filmet forgat Amritáról // fotó: Sebestyén László

Jelek a Himalájától a Szilágyi Dezső térig

A már évek óta Budapesten élő rendező, ha teheti, hazalátogat szülővárosába, Új-Delhibe. Tíz éve is így tett, mikor könyvén dolgozott. Mivel a városban elviselhetetlen volt a hőség, három hónapra a Himalája lábához költözött, hogy ott fejezze be az írást. „A könyvvel nagyon keveset haladtam, ám felfedeztem, hogy pár kilométerrel arrébb kiállítást rendeztek egy korábban ott élő művész replikáiból. Ekkor találkoztam először Amrita munkájával.”

Új-Delhibe visszatérve felfedezte, hogy közeli ismerősei között is vannak, akik rokonságban álltak Amritával. Nyomozni kezdett és felkutatta azokat a helyszíneket, ahol egykor a festő is megfordult. Indián kívül Párizsba is eljutott, ahol a festőnő tizenhat éves korában az École des Beaux-Arts növendéke lett.

A kezdeti lelkesedés ellenére Tyagi egy időre félretette a festőnővel kapcsolatos kutatásait, és inkább rendezői tanulmányaira fókuszált. Sorsa azonban nem kerülhette el. „Miután lediplomáztam, egy padon ücsörögtem a Szilágyi Dezső téren, és azon gondolkoztam, hogyan tovább. Aztán jött a megvilágosodás, és kiszúrtam a következő jelet.

Az egyik épületen ott állt a tábla, ami szerint Amrita egykor a házban élt. Eldöntöttem, el kell mesélnem a történetét.”

Tyagi Pallava_fotó: Sebestyén László_forbes

Tyagi Pallava // fotó: Sebestyén László

Elolvasott minden Amritáról szóló cikket, felkutatta a nő még élő rokonait, megnézte a fellelhető festményeit, és beszélt Sára Sándor rendezővel is, aki korábban már készített egy dokumentumfilmet a témában. (Sára egyébként szeretett volna egy életrajzi filmet is forgatni, de végül támogatás híján ez elmaradt.) Tyagi forgatókönyve összeállt, a film olyan történelmi tényeken alapuló fikciós film lesz, ami egyszerre játszódik a múltban és a jelenben.

A produkció az előkészületeknél jár, ha minden jól megy, a forgatást év végén elkezdhetik. A legnagyobb kihívást a finanszírozás jelenti, a koprodukciós filmet indiai és magyar tőkéből valósítják meg, de sok indiai magánszemély jelezte már, hogy szívesen beszállnának a költségekbe. A 2,6 millió eurós költségvetésűre tervezett film büdzséjéből eddig a 15 százalék jött össze. Tervezik, hogy pályáznak a magyar Nemzeti Filmintézetnél és az Indiai Kereskedelmi és Iparkamara (FICCI) pályázatain is. A stáb magyar lesz és 5–6 színész lesz a főszereplő.

A produkció körül még sok a bizonytalanság – jó kérdés például, hogy az indiai forgatásokat a koronavírus-járvány hogyan befolyásolja majd. „A film háromnyelvű lesz, angol, hindu és magyar nyelven fognak benne beszélni. A Narcos óta tudom, hogy ez egy működő koncepció.”

Indiában érezte leginkább otthon magát

Az indiai Frida Kahlóként is emlegetett Amrita élete rövid, mindössze huszonnyolc éve alatt sűrű életet élt. 1913-ban Budapesten született, magyar keresztnévként a Dalma nevet kapta. Édesapja, Umrao Singh Sher-Gil Majithia gazdag szikh arisztokrata család tagja volt, édesanyja, a csapodár hírében álló Gottesmann Mária Antónia Baktay Ervin festőművész testvére volt. Amrita életében korán megjelent a művészet, édesapja leginkább a fotózás iránt érdeklődött. Labilis idegzetű édesanyja biztatására Amrita már ötéves korában akvarell festményeket készített.

Amrita festményeivel  // forrás: Eoibudapest

Családjával nyolc évig éltek Magyarországon, kezdetben a Szilágyi Dezső téri rezidenciában. Az első zsidótörvények miatt a család Dunaharasztiba költözött, Amrita húgával itt tanult meg magyarul írni és olvasni, és ebben az időben szívta magába a magyar népi kultúrát is. 1921-ben Indiába, a Himalája lábánál található Szimlába tették át székhelyüket.

Művészetére nagy hatással volt, hogy gyerekkora óta nemzetközi légkörben élt, ugyanakkor korán kialakult depressziójának pont a gyökértelenség és az állandó magány lehetett az oka.

Indiából egy időre a család Firenzébe költözött, hogy Amrita az ottani festőiskolában fejlessze magát, de lázadó természetével nem tudott megfelelni a szabályoknak. Miután elbocsátották az intézményből, visszaköltöztek Indiába. Ekkor látogatta meg őket anyai nagybátyjuk, Baktay Ervin, akinek javaslatára Amrita élő modellekkel kezdett dolgozni, és ez sorsdöntő volt egyedi stílusa kialakulásában. 1929-ben Párizsba költöztek, és Amirta tizenhat évesen az École des Beaux-Arts növendéke lett. Ekkor kezdődött szexuális kalandozása is, amibe a nők és a férfiak egyaránt beletartoztak.

Amrita Sher-Gil. Forrás: Wikipedia

Amrita Sher-Gil // Forrás: Wikipedia

1933-ban Fiatal lányok című képével egyedüli ázsiai művészként bekerült a Párizsi Szalonba, és elnyerte az aranyérmet. Az ezért járó díjazást és érmet később visszaadta, mondván sokat kritizálták technikáját és művészetét. Sokszor ellátogatott Magyarországra, ilyenkor többnyire Zebegényben és Verőcén tartózkodott Baktay Ervinnél. Mégis Indiában érezte legjobban magát.

„Csak Indiában tudok festeni. Máshol nem vagyok természetes, nincs kellő önbizalmam. Európa Picassóé, Matisse-é, Braque-é és másoké. India csak az enyém.”

A szegények és az elnyomottak festője

A szigorú indiai kasztrendszer nem fogadta jól művészetét, női aktjai óriási felháborodást keltettek. Százhetvenkét darabos életművének hatvan százaléka nőalakot ábrázol, ezeken sok az erotikus töltetű, meztelen kép. Szerette megfesteni a kasztrendszeren kívülieket is, és sokat tett a nők emancipációjáért: festményein gyakran megjelent az asszonyok kiszolgáltatott helyzete és társadalmi kirekesztettségük. A kritikák ellenére mégis új irányzatot teremtett, 1944-ben az ő hatására alakult meg a Progresszív festők egyesülete.

Amrita festményeinek hála egyre több indiai nő mert belevágni az önmegvalósításba és a művészetek gyakorlásába.

Amrita Sher-Gil: Tahiti önarckép (1934)

Amrita Sher-Gil: Tahiti önarckép (1934)

1936-ban édesapjával Dél-Indiába utazott, ahol ideje nagy részét barlangtemplomok tanulmányozásával töltötte. A gazdag és művelt nőt ledöbbentette az itt tapasztalt szegénység, festményein megjelentek a mindennapi nehézségekkel küzdő, legyengült emberek. A tanulmányút után visszatért Magyarországra, és férjhez ment unokatestvéréhez, Egan Viktor orvostanhallgatóhoz. Mivel szülei ellenezték a vérfertőző frigyet, a friss házasok először Kiskunhalasra, majd az indiai Gorakhpurba, végül Lahórba költöztek. Képein az indiai táj és az urbánus környezet egyre inkább hangsúlyos lett.

Első saját kiállítása előtt a huszonnyolc éves Amrita váratlanul rosszul lett, majd kómába esett, december 5-én pedig elhunyt.

Testét az indiai hagyományoknak megfelelően elégették, majd hamvait a folyóba szórták, ezért a halál okáról a mai napig csak teóriák keringenek. Egyes információk szerint a férje által elvégzett abortusz komplikációiba halt bele. Édesapja mély depresszióba zuhant, édesanyja pedig öngyilkos lett.

Munkáit igazán halála után ismerték el, jelenlegi árrekordját egy 1933-as önarckép tartja, ami a 2015-ben a Sotheby’s-nél 2,9 millió dollárért kelt el. 2018-ban, a Sotheby’s első, Mumbaiban tartott árverésén egy lánykaportréja 2,7 millió dollárért cserélt gazdát.

Frissítés: cikkünkben eredetileg rosszul írtuk a helyszínt, ahol Tyagi meglátta Amrita tábláját. Az égi jel a Szilágyi Dezső téren érte a rendezőt. Elnézést kérünk a tévedésért.

A kiemelt képen Tyagi Pallava // fotó: Sebestyén László

 


Oszd meg!