A Lightyear olcsón kínálna mindenkinek befektetéseket, új termékük már AI-t használva készít portfólióra szabott elemzési összesítést. Már a cégeknek is kínálnak olyan befektetési lehetőséget, ahol a nem használt forrásaikra adnak szemmel látható kamatot. A magyar piac stratégiailag is fontos nekik. Martin Sokk társalapító története is jól mutatja, egy nagy startupsiker hogyan csatornázza be a tudást egy ország technológiai piacára.
„Állítólag Einstein mondta, hogy a kamatos kamat a világ nyolcadik csodája, de tényleg egy lenyűgöző folyamat. Közel egy éve született gyerekem, ha csak 2000 eurót félrerakok neki és befektetem egy S&P 500 ETF-be, akkor mire nyugdíjba vonul akár 1 millió eurója is lehet abból az eredeti kétezerből anélkül, hogy valaha is hozzáadott volna. Nagyon-nagyon hosszú idő amíg a kamatos kamat hatása beindul, viszont amint átlépi a kritikus tömeget, onnantól a megtakarítások exponenciálisan növekednek.” Alapvetően így gondolkozik a pénzről és a megtakarításokról azt észt Martin Sokk, a Lightyear befektetési platform társalapítója. Új termékük kapcsán érkezett ismét Budapestre, leült velünk is egy interjúra.
Martin karrierjét a Swedbanknál kezdte, a cég nagy játékos a skandináv és a balti piacokon is. A nagybanknál az internetbankolás alapjait fektették le. Itt figyelt fel először arra, mennyire nem hatékony a banki működés, legyen szó utalásokról, számla-nyilvántartásokról vagy befektetésekről. A belső folyamatok meglepően sok manuális munkával jártak – és járnak a mai napig.
„Merem állítani, hogy a bankok még mindig nem használják ki kellőképpen a digitalizáció adta lehetőségeket. Ha, tegyük fel, egy bank már kínál online számlanyitási lehetőséget, a mögött még mindig több tíz, de akár százas nagyságrendű háttérember munkája áll.”
Szerinte ez a hatékonyság probléma az oka annak is, hogy a bankok nem tudtak széleskörű befektetési szolgáltatást nyújtani a kevésbé tehetős ügyfeleknek.
„Képzeld el, hogy egy bank vagy. Ha a célod, hogy maximalizáld az ügyfeleiden a díjbevételeidet, akkor a mechanikus folyamatok magas költsége és a bevételi potenciál miatt a legtöbb idődet és energiádat a leggazdagabb ügyfelek kiszolgálására fordítod, míg az átlagos ügyfelek átlagos – vagy azon aluli – szolgáltatásban részesülnek.”
Martin felismerte, hogy ennek nem feltétlenül kell így lennie. A digitalizációval ugyanis a banki folyamatok költségoldala minimalizálható, így a pénzügyi szolgáltatások kiajánlása már üzletileg értelmezhetővé válik az eddig elhanyagolt tömegek számára. Ez az, ami hatalmas piaci potenciált jelent, főleg ha globálisan vesszük az így elérhető piacméretet.
A bankrendszer másik hatalmas problémája a lokalizált működés. Az amerikai és angol „globális” bankok is csak tizenöt-húsz piacon vannak igazán jelen, ezért a nemzetközi utalások folyamata is töredezett, több szereplős, emiatt szintén nagyon drága. A fent vázolt két problémára megoldás a költségeket leszorító digitalizáció. Erre a felismerésre alapszik a hagyományos bankokat kihívó fintech szektor, ahol a digitalizáció nem transzformáció eredménye, hanem a működés alapja. Innen indul minden. Martin ugyanakkor azt mondja, ők így sem a klasszikus playbook-ból játszanak.
Skálázható kisbefektetői kultúra – így indult a Lightyear
Martin viszonylag korán csatlakozott a mára meghatározó pénzügyi szolgáltató, a szintén észt Wise-hoz – akkoriban még TransferWise –, ami kezdetben a drága nemzetközi utalások problémájára kínált olcsó megoldást, majd ebből épített egy szélesebb körű bankolási megoldást.
„Amikor elkezdtük építeni a Wise nemzetközi átutalási termékét, kezdetben nem sok mindenünk volt, csak egy hipotézisünk, hogy »ezt lehet olcsóbban is csinálni«. Igazából az ok, amiért drága volt a nemzetközi utalás, az a többszereplős modell és a technológia hiánya. Plusz a bankok általában elég mohók” – fűzi hozzá nevetve. A termék fejlesztésénél fontos szempont volt már a kezdetektől az is, hogy a lehető legnagyobb piacot fedjék le, így egész Európán volt a fókusz. Itt hamar felismerték, hogy hiába az Európai Unió adta szabályozói és pénzügyi keretrendszerek, amik relatíve homogén piaccá teszik a régiót, az egyes tagországok között fontos kulturális különbségek vannak, amik hatnak a pénzügyi tudatosságra és bankolási szokásokra. Ezt a felismerést Martin magával vitte további karrierje során is.
Martint a Wise-nál töltött munkája során teljesen magával ragadta a kulturális különbségek és technológiai termékek skálázhatóságának kérdésköre. „Már a Wise-nál is látszottak a megtakarítási és befektetési szokások közötti különbségek. Például Európában átlagosan a lakosság 20 százaléka fektet be rendszeresen, de jelentős az eltérés egyes EU-s országok között is. Magyarországon körülbelül a lakosság 11 százaléka fektet be rendszeresen. Az USA-ban ez az arány inkább 60 százalék.”
Mivel Martin fiatal kora óta elkötelezett híve a rendszeres megtakarításoknak, így alapítótársával saját problémáját próbálta megoldani: a befektetések világában próbáltak meg ötletelni, amely során lefektették a fenti kulturális különbségek ellenére is skálázható megoldás alapjait.
Ez lett a Lightyear, ami 2020-ban rajtolt el. A platform célja a kisbefektetők számára elérhető, hosszú távú befektetési megoldásokat nyújtani, hogy elősegítsék a pénzügyi függetlenséget és az öngondoskodást.
Martin Sokk és Mihkel Aamer, a Lightyear társalapítói. Fotó: Tom Harrison
Budapestre szinte hazajárnak
A Lightyear célja a megtakarítási eszközöket minél olcsóbban, minél jobb felhasználói élmény mellett nyújtani, miközben az adózási szempontokat is szem előtt tartja, a kulturális különbözőségekkel, helyi adottságokkal egyetemben. Utóbbi ponthoz fontos az idei év fejleménye, a magyar-amerikai adóegyezményt ugyanis felfüggesztették. Ez keserű hír az amerikai piacokat kedvelő hazai kisbefektetőknek, azonban a Lightyear kínálatában továbbra is vehetnek olyan ETF-eket, amik az amerikai piaci indexeket követik, de Európában kerültek kibocsátásra, ezzel megoldva az adóegyezmény felrúgásából fakadó adózási problémát.
Először az Egyesült Királyságban indultak, majd a Brexit miatt következett az EU-s licenc megszerzése is, így indulhattak az eurózónában, majd jött Magyarország is.
Martin szerint a magyar az egyik legdinamikusabban növekvő piacuk, amihez szükség volt a hazai kulturális különbségek megismerésére és ezekre nyújtott megoldásokra. Például a magyar volt az egyik első lokalizált nyelv az appon belül, valamint magyar nyelven beszélő ügyfélszolgálatos kollégákat is foglalkoztatnak. Sőt az appon belül már lehet TBSZ-t is nyitni, ami öt év után adómentes. Ez egy direkt a magyar piacra szabott fejlesztés volt.
„A Lightyear csapatának 10 százaléka magyar”
– mondja Martin, és bár Budapesten nincs irodájuk, mert a magyarok a tallini és londoni irodákban ülnek, Budapestre szinte hazajárnak a magyar piac kiemelt stratégiai szerepe miatt. A már említett 11 százalékos megtakarítási arány relatív alacsony, de más makro tényezők is abba az irányba mutatnak, hogy a hazai piacon hatalmas a növekedési potenciál a befektetési területen, ezt a trendet szeretné kihasználni a Lightyear.
Kamat számlapénzre, akár lekötés nélkül?
Ehhez kapcsolódik a cég legújabb itthon is elindított terméke, a kisvállalkozói befektetési forma is. A szolgáltatás célja, hogy a vállalkozásokban felhalmozódott, a mindennapi működéshez belátható időn belül nem szükséges pénzt biztonságos, de mégis jól fialó termékekben tudják tartani és növelni, anélkül hogy fix időre lekötnék azt.
A Lightyear a náluk tartott be nem fektetett forint, euró, dollár és font alapú pénzeszközökre is tud kamatot adni, de van egy befektetési megoldásuk is, ami mögött olyan AAA-besorolású font, dollár és euró alapú pénzpiaci alapok állnak, amiket a világ legnagyobb alapkezelője, a Blackrock kezel, és amik normális esetben csak intézményeknek érhetőek el, 500 millió dollár/euró minimális limitekkel.
„Az elmúlt években megváltozott kamatkörnyezetben újra értelmezhető kamatszinteket lehet kapni a pénzünkért, bár sokszor ezt a bankok nem »hárítják át« az ügyfelekre, akik megszokták a nullaközeli kamatokat. Mi, a Lightyearnél ezt a jelenséget szeretnénk kihasználni és biztonságos, kamatozó megoldásokat nyújtani a vállalkozások számára.”
Jelenleg az eurós pénzpiaci alapokban tartott pénzre 3,75 százalékot fizetnek éves szinten, míg a dollárosra 5,5 százalék körül. Fontos, hogy ehhez nem kell lekötni a pénzt, a megvásárolt pénzpiaci alapok elég likvidek, aznapi átfutási idővel lehet őket adni-venni, bár érdemes hosszabb távon tartani őket a tranzakciós díjak miatt.
Amikor a beszélgetés során felhoztam, hogy előző munkáltatója, a Wise is nemrég indította el itthon az eurós-dolláros pénzpiaci alapos megoldásokat, Martin visszakérdezett:
„Jó, de bármilyen forintban tartott pénzere adnak értelmezhető kamatot?”
Megnéztem, a kamat nulla. „Pontosan, mi forintban álló, be nem fektetett pénzekre is tudunk kamatot adni”. Jelenleg a forintban tartott számlapénzre a Lightyear 5 százalék kamatot ad.
Kiemelt piac révén Magyarországon az elsők között indul a céges számla Észtország és az Egyesült Királyság után.
A magyar startot követően jön Hollandia és már készítik elő a spanyol piacra lépést is. „Fontos hogy itt sem egy nagyvállalati treasury megoldást építünk, hanem egy kkv-knak, egyéni vállalkozóknak jól használható platformot.” A Lightyear ezzel is közel marad eredeti krédójához, hogy mindenki számára elérhető befektetési megoldásokat fejlesztenek. Nemcsak magánszemélyeknek, de cégeknek is, amivel tovább növelik a piacukat is.
Kidobják a fintech kézikönyvet
A tipikus fintech taktika az, hogy a pénzügyi szolgáltatások egyik aspektusának megragadásán keresztül (Wise: nemzetközi utalások; Revolut: nemzetközi kártyás fizetések) gyűjtenek maguknak felhasználókat, majd ha már elég júzer van, a tradicionális bankok bizonyos szolgáltatásainak helyettesítő termékein keresztül növekedhetnek tovább, például bankkártyás fizetések, befektetési szolgáltatások nyújtásán keresztül.
A beszélgetés ezen pontján felmerült a kérdés, hogy mi a következő nagy dolog a Lightyear életében: ők is a klasszikus bankok ajánlataival szeretnének versenyezni?
Martin továbbra is kitart amellett, hogy nekik nem kell a klasszikus bankolás irányába menniük, a befektetések piaca kellően nagy.
Csak Európában nagyjából 19 ezer milliárd eurónyi befektetett eszköz van, klasszikus példával élve, ha a Lightyear ennek csak egy töredékét meg tudja szerezni, akkor megvannak. Nem beszélve arról, hogy időközben ez a torta tovább fog nőni, ahogy a lakosság várhatóan felzárkózik az USA-ban tapasztalt, hatvan százalék körüli aktív megtakarítói-befektetői szintekig.
Emiatt arra a kérdésre is kategorikusan nem a válasz, hogy a Revolut-e itthon a legnagyobb versenytársuk.
„Klasszikus értelemben semmiképpen, de az emberek percepciója alapján biztosan, mert mindketten fintech megoldást kínálunk, kiváló UX-el és hasonló a célközönségünk. Viszont a Revolut a klasszikus fintech playbookot követi és a nemzetközi kártyás fizetési megoldásuk köré raktak még szolgáltatásokat, amiből csak egy a befektetés, amit ráadásul nem is házon belül csinálnak, hanem egy harmadik fél megoldását integrálták.”
Martin ezzel szemben kiemeli, hogy a Lightyear minden egyes terméke és szolgáltatása saját fejlesztés, infrastrukturális szinten vannak beágyazva az európai fizetési hálózatokba és az adott ország helyi elszámolóházaihoz. Anno a Lightyear volt a második befektetési szolgáltató, akik az Európia Központi Banknál (EKB) számlát nyithattak.
Adódik a kérdés, ha nem a klasszikus fintech irány a cél, és ennyit fektettetek infrastrukturális szintű fejlesztésekbe, akkor biztosan a whitelabel – amikor a Lightyear adja a megoldást, de az a partnere márkája alatt fut – lesz a következő nagy dobás. Martin azt mondja, gondolkoznak ezen az opción. Tényleg rengeteget invesztáltak az alaprendszereikbe, amiből nem csak a saját felhasználóik, hanem más szolgáltatók is profitálhatnának, azonban egyelőre még nem húzták meg a ravaszt a termékfejlesztés oldalon.
„Mi mindent a végfelhasználó szemszögéből közelítünk meg. Számunkra is nyilvánvaló, hogy a harmadik nagy vásárlói rétegünk a magán- és céges kisbefektetők mellett az API-hozzáférésen alapuló partnerek lesznek, viszont ha most elindulnánk a más szolgáltatókkal kialakított partnerségek és integrációk útján, akkor a cég fókuszt vesztene. Az ilyen, »programozható« vásárlók teljesen más értékesítési- és onboarding képességeket kívánnak, amire a Lightyear egyelőre nincs felkészülve szervezeti szinten.”
Az AI készíti az elemzést, hogy jó ötlet volt-e AI-ba fektetni
A Lightyear adataiból is jól kirajzolódik, hogy az idei év sztárpapírja a hazai kisbefektetők körében is az Nvidia (igen, az adóegyezmény felmondása ellenére is). „Amíg az elmúlt években a Tesla, idén egyértelműen az Nvidia és más AI-papírok voltak a sztárok.” Amikor arról kérdeztem, hogy szerinte hogyan érinti az AI-őrület a befektetői világot, Martin kissé optimista, bár óvatosságra int.
„Az látszik, hogy az AI technológia felfutása nagyon jól követi le a Gartner-görbét. Láthatunk egy nagy hájpot az AI-megoldások körül, mindenki elhiszi, hogy innentől az AI lesz a megoldás mindenre is. Aztán ahogy telik az idő, rájövünk, hogy azért nem mindenre tud jó megoldással szolgálni jelen állapotban, így a lelkesedés is alábbhagy. Ez igaz a befektetők és a felhasználók részéről is. Azonban az is látszik, hogy hosszabb távon tényleg paradigmaváltó megoldás lehet az, amit a mostani AI előretörés megalapozott. Ehhez idő kell. Rengeteg fejlesztés és folyamat zajlik a háttérben, főleg a nagyvállalati oldalon, amiről egyelőre keveset tudni. Én nem ismerek olyan céget, aki ne gondolkozna valamilyen módon az AI-implementáción. Akár ügyfelszolgálati munkában, ügyféladatok elemzésére, akár más belső folyamatokra.”
Martin ekkor elővette telefonját és a saját Lightyear alkalmazásában mutatta új AI-fejlesztésüket, ami napi tőzsdei híreket foglalja össze a felhasználó portfóliója alapján.
„Ez még csak egy első változat, a cél az, hogy akár napi szinten komplex elemzéseket tegyünk a felhasználók elé, összefoglaljuk a negyedéves-éves jelentéseket, amik alapján majd jobban informált befektetési döntéseket tudnak hozni.”
Mi van az észt csapvízben, és élete befektetése
„Skype, Wise, Bolt és most a Lightyear. Miért megy ekkorát a tech-szektor Észtországban és miért nem lehet ezt replikálni?” Martin szerint az észt modell legfontosabb eleme a Skype-exit volt, ami katalizálta a helyi startup ökoszisztémát.
„A Skype eladásával rengeteg pénz, és ami még fontosabb, rengeteg tudással rendelkező, relatíve fiatal mérnök és termékfejlesztő került az észt ökoszisztémába. A legnagyobbat kaszáló ex-Skype vezetők befektetőként és tanácsadóként segítették a másod-harmadvonalból kikerülő új cégeket alapító volt kollégákat. Aztán ott volt Taavet Hinrikus, aki a Skype stratégiai vezetőjéből a Wise alapító-CEO-ja lett, majd jött a Wise termékfejlesztési vezetője és megcsinálta a Lightyeart, ő volt Martin Sokk, vagyis én.” És felnevet.
Taavet angyalbefektető volt a Lightyearben és Martin a mai napig számíthat a tanácsaira. Közben ő maga is elkezdett angyalkodni, néhány éve korai befektetője volt az azóta unikornis szintre növő – KYC (azaz Know Your Customer, egyszerűsítve ügyfél-felismerő) megoldásokat fejlesztő – Veriffnek.
„Kaarel, a Veriff alapítója, a csapatomba akart jönni dolgozni még a Wise-nál, végül úgy alakult, hogy nem vettük fel, de a folyamat során jó barátok lettünk. Az elutasításon feldühödve megcsinálta a Veriff-et, amihez az elsők között adtam neki pénzt.”
A Veriff útja alapján Martin belenyúlt. De vajon mi volt élete eddigi legjobb befektetése? „Ha minden tényezőt figyelembe veszünk, akkor egyértelműen a gyermekvállalás. Ha pusztán monetáris szempontokat nézünk, akkor a Wise-nál töltött idő és ott felhalmozott szaktudás tette lehetővé, például, a legjobb megtérülésű egyszeri befektetésemet, ami a Veriff angyalcsekk volt, illetve azt is, hogy elindítottam a Lightyear-t.
Ám, ami ezeknél is fontosabb, hogy 19 éve folyamatosan és tudatosan befektetem a megtakarításaimat, szóval nem csak a cégem miatt hittérítek, tényleg ebben élek közel húsz éve.”
