Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

A munkánkat is átalakítja a klímaváltozás, a home office sem biztos menedék

Nem nagy tudomány: 30 fok feletti hőmérsékletben nem lehet tartósan munkát végezni, az emberi szervezet nem alkalmas erre. A klímaváltozás kihatással lesz az életminőségünkre, a munkakörnyezetünkre, a munkavégzés idejére, illetve soha nem látott munkavédelmi és munkajogi változásokra lehet felkészülni – ezeket jártuk körül szakértők segítségével.

  • Néhány évtized múlva az egész nyár egybefüggő hőhullámmá válhat
  • A szabadtéri munkavégzés egyes formái ellehetetlenülnek a ma megszokott formában
  • Új munkarendet kell kialakítani
  • A home office vita tárgya, megoldás és klímaváltozást súlyosító körülmény is lehet
  • Az irodai és a városi infrastruktúrát fel kell készíteni a hőségre
  • A munkajog szociális jog is, az embereket védeni kell a káros folyamatoktól
  • A munkavédelmi és munkajogi szabályokat meg kell változtatni az új állapotok szerint

Milyen lesz az élet 2050 után?

Röviden: a szélsőséges jelenségek (szélvihar, eső, extrém fagy, stb.) megszaporodása, a tavaszi-őszi átmenetek eltűnése, nyáron extrém hőség várható a klímamodellek szerint – melyekben a változásokat úgy tűnik, alábecsülték a tudósok is, az ENSZ legújabb jelentése szerint pedig tényleg nagy a baj. Minden egyes időjárási jelenség változása önálló cikket is érdemelhetne, azonban a felsorolt kihívások közül a hőségre lehet a legnagyobb feladat alkalmazkodni.

Eddigi legsürgetőbb jelentését adta ki az ENSZ a klímaváltozásról

Míg Budapesten az előző évszázadban tízévente volt egy komoly hőhullám (amikor a napi középhőmérséklet 27°C felett marad legalább három napig), viszont az elmúlt két évtizedben már majdnem egy-egy hónapnyi hőhullámos napot mértek a kutatók – hívta fel a figyelmünket a változás ütemére Ürge-Vorsatz Diána, a CEU kutatója.

A hőség nem játék, komolyan megterheli a szervezetet, ennek megfelelően szabályozzák a kültéri és beltéri munkavédelmi körülményeket (pihenőidő növelése, védőital biztosítása, stb.), ugyanis még az egészséges emberekre is káros hatással van a hosszan tartó meleg. A kevésbé egészséges lakosság számára intő: számos magyar és nemzetközi kutatás (többek között ez és ez) is hasonló következtetésre jutott, hogy

a hőhullámos időszakban az átlagoshoz képest megnő a kórházi ápolásra szoruló betegek, illetve a halálozások száma is.

Hőségsziget-világ

Amennyiben nem változik az épített környezetünk, illetve az új kihívásokra nem teszik alkalmassá, még az irodai munkavégzés is komoly teherré válhat – véli Ürge-Vorsatz. Mivel a legtöbb épület a fűtésre, nem pedig a hőség elleni védekezésre van optimalizálva – különösen a közintézmények –, ezért az előttünk álló évtizedekben komoly energiát kell fordítani az épületek hűtésére, illetve hűvösen tartására. A kutató szerint két utat járhatunk:

  • az amerikai modell szerint mindent légkondicionálással oldunk meg;
  • körbeányékoljuk, zöldítjük az épületeket, valamint az építési szabályok megváltoztatásával nagyobb szinkront teremtünk a közterületek és a magántulajdonú épületek között, felkészülve a hőség elleni védekezésre.

 Az amerikai modell bár kényelmesebb megoldásnak tűnik, komoly hátulütője, hogy a klímák működtetése hatalmas energiaigénnyel jár. Bár folyamatosan bővül a megújuló energiaforrások bevonása az energiatermelésbe, ennek üteme pedig gyorsabb egyelőre, mint az energiaigényünk növekedése, Ürge-Vorsatz szerint ez nem fog így maradni.

Máthé Zoltán, MTI
Egész nyáron tartó hőhullámok várnak ránk a következő évtizedekben. Forrás: Máthé Zoltán, MTI

„Nem csak a klímák terjedése növeli az energiafelhasználást, hanem a teljes közlekedésünk elektromos üzeműre állítása is. Nagyon fontos lenne a fűtésben, illetve a hőtermelésben a fosszilis energiahordozók kivezetése, ami tovább terhelné a villamoshálózatot. A hálózat ilyen mértékű terhelése pedig további fejlesztéseket igényel. Nem tudunk ilyen mértékben kapacitásokat bővíteni”

– fogalmazott a klímakutató.

Mindaddig nincs más megoldás Ürge-Vorsatz szerint, mint csökkenteni az energiaigényünket. A munkavégzés körülményeinek ilyen célú apró, de hatékony megváltoztatásaként említette, hogy Japánban a közszférában nyáron tilos a zakó és a nyakkendő viselete, mert így az épületekben nem szükséges jelentősen alacsonyabbra állítani a hőmérsékletet. Hosszú távon érdemes az üzleti dress code szabályain is változtatni. Bár kulturális eltérések vannak, de a közel-keleti országokban a leggazdagabb, dollármilliárdos cégvezetők is szandálban és papucsban mennek tárgyalásra – hozott további példát.

Eltűnhetnek az üvegezett irodaépületek

A klímaváltozásnak leginkább kitett városokban hatalmas számban dolgoznak irodaépületekben, amik nagyban hozzájárulnak a hőségszigetek kialakulásához. Hőségszigetnek nevezik a szakemberek, hogy a városi környezetben éjjel sem hűl le a levegő a burkolt, felforrósodott felületek kiterjedtsége miatt, tovább rontva a hőhullámos időszakok elviselhetőségét. Ürge-Vorsatz szerint lehetséges úgy javítani a városi körülményeket, hogy irodaépületek is lényegesen kisebb hűtést igényeljenek.

Ürge-Vorsatz Diána – Forrás: The Orbital Strangers

„Sorra tiltják be az üvegezett irodaépületek építését a világ nagyvárosaiban, hasonló szabályra Magyarországon is szükség lenne” – mondta. A városkép átalakulhat, és a munkahelyek ma még elterjedt építési megoldásai eltűnhetnek a jövőben, amennyiben a környezeti szempontokat figyelembe véve előírnák a jogalkotók a megfelelő épülettájolást, az üvegfelületek nagyságát, az anyaghasználatot és a körbeárnyékolást – véli a szakértő.

A home office-vita

Jelenleg is vizsgálják, hogy mi a jobb megoldás az életminőség és a környezetterhelés szempontjából: többet bejárni a munkahelyre és egy helyre koncentrálni az energiaigényeket, vagy megosztani azt az otthoni munkavégzéssel. De hol elviselhetőbb a hőség?

Ürge-Vorsatz szerint a koronavírus egyik pozitív hozadéka volt, hogy sok munkáltató felismerte az otthoni, illetve távoli munkavégzés előnyeit. Sokat javíthat az életminőségen, ha a meleg napoknak megfelelően alakíthatja valaki a munkaidejét, illetve ha nem szükséges beutaznia a munkahelyére, ami egyébként is növeli a környezeti terhelést.

„Egy ötezer fős irodaház sokkal hatékonyabb energetikai szempontból, mint ahogy ezt lakásokban a munkavállalók meg tudnák oldani.”

– érvelt Varga M. Péter munkajogász ügyvéd. A jogász szkeptikusan felveti azt is, hogy a kialakulóban lévő hibrid rendszerű három nap irodai, két nap otthoni munkavégzés miatt a közlekedési dugók is keddi, szerdai és csütörtöki napokra koncentrálódnak, mert általában ezeket a napokat választják a munkavállalók, hogy beautózzanak a munkahelyükre. Az úgynevezett „szuperszerdák” környezeti hatása is vizsgálat tárgya még.

Érdemes megjegyezni, hogy a távoli munkavégzésben egyelőre Magyarország távolról sem trendkövető, Ürge-Vorsatz egy tanulmányt idézve azt mondta,

hazánkban a munkák nagyjából 6 százaléka volt áttehető home office-ba a járvány alatt, ami régiós szinten is alacsony. 

A klíma mellett a munkaadók gondolkodása is változik

Varga M. Péter szerint mégiscsak körvonalazódik egy fontos változás. A munkaadók gondolkodása elindult abba az irányba, hogy el tudják hinni: az eredmény a fontos, a munkavállaló pedig dolgozzon, ahogy akar. Egyelőre a munkavállalók is érvelhetnek a cég felé, hogy produktívak, ezért hagyják őket otthonról dolgozni. Vizsgálat tárgya még, hogy a munkaórára lebontott produktivitás csökkent-e, de Varga szerint ez a tendencia, miközben az eredményességen nem esett csorba.

Fotó: Andrew Neel, Unsplash
Még nem eldöntött, hogy a távmunkában dolgozók összeadott energiaigénye nagyobb-e, mint egy átlagos irodáé. Fotó: Andrew Neel, Unsplash

Bár a home office lehetősége Varga szerint a rugalmasság felé tolja el a munkaerőpiacot és ebből következően a munkajogot, ami segíthet a klímaváltozás miatt új állapotokhoz való alkalmazkodásban is, azonban már láthatók hátulütői a változásnak. A munkajogász szerint

„erősödő trend, hogy kevésbé van elválasztva a magánélet és munkahely, ez hatással van a morálra, a jóllétre, folyamatos készenlétben vannak munkavállalók, és érdekes kérdés, hogy ennek milyen éllettani hatásai lesznek és kell-e majd ezt szabályozni.”

Munka a sötétben és a szieszta határai

„Értelemszerűen a kültéri munkavégzésnél nem lehetséges a klimatizálás, – illetve valamilyen klimatizált hely biztosítása is elvétve lehetséges pihenőidőre –, ezért érdemes hosszú távon változtatni az életmódunkon Ürge-Vorsatz szerint. Több ágazatban, például a mezőgazdaságban vagy az építőiparban jöhet a hajnali és esti munkarend, illetve a szieszta bevezetése.

„Hogy egyértelmű legyek: egy ponton nem is lesz más megoldás” – mondta a klímakutató.

Varga M .Péter egy tanulmányt idézett, miszerint a következő húsz évben a mezőgazdasági munkaórák 60 százaléka, az építőiparban 20 százaléka hőhullámos időszakokra fog tolódni. Bár megvannak jelenleg is a munkavédelmi előírások, de az csak keret, ugyanis a melegben való munkavégzésnek igazából emberi korlátai vannak, 30 fok felett nem lehet tartósan dolgozni a munkajogász szerint. Hangsúlyozta, hogy az előttünk álló változásoknak egyelőre csak problématérképét lehet felrajzolni, a konkrét munkajogi változtatásoknak ezekre kell választ, illetve védelmet adnia.

Kelj korán, dolgozz későn

Elképzelhető a jogász szerint is, hogy a hajnali-esti órákra oszlik a termelés, azonban ez mindenképp más jogszabályokkal fog találkozni, gondolhatunk például a 22 óra utáni zajos munkavégzés tilalmára. Egy példát is hoz:

„A Balaton-felvidéken a kertek között egyre gyakoribb konfliktus, hogy az esti-hajnali órákban dolgoznak a szőlőföldeken, gépekkel, nagy megvilágítással, zavarva mások pihenését. Ez kiéleződhet akár a városokban is, amennyiben az építkezéseken eltolódik a munkaidő erre az időszakra” – mondta Varga.

Lassan elfeledhetjük a nappali mezőgazdasági munka nagy részét. Forrás: Pixabay/stux

Azonban a kettéosztott munkanapok másképp is szülhetnek problémákat. A magyar lakosság döntően nem ilyen munkarendre van szocializálva, a sziesztának a mediterrán országokon kívül nincs társadalmi kultúrája. A munkajog most is engedi az osztott idejű munkanapokat, de Varga szerint ahol a cégek próbálkoztak ilyennel, a legtöbb esetben megszüntették.

„Képzeljük el azt a munkanapot, amikor már dolgoztunk néhány órát, elvileg pihenhetünk, de azzal a tudattal, hogy aznap még kell majd dolgoznunk. Ez állandó készenlétet jelent, nem lehet lazítani, játszani a gyerekünkkel, társaságba menni vagy akár egy fröccsöt meginni.”

Varga hozzátette, hogy az osztott munkanap megduplázhatja sokak utazási idejét is, ami ugyancsak környezetterheléssel jár.

Változások a munkajogban

A munkajog Európában nem kizárólag gazdasági jog, hanem szociális jog is – hangsúlyozza Varga M. Péter. A törvény bizonyos garanciákat csak az egyik félnek, a munkavállalóknak ad, ugyanakkor ez a védelem nem érheti el azt a szintet, amely az európai gazdaságot még az eddiginél is nagyobb versenyhátrányba kényszeríti.

A home office esetében már érzékelhető volt a változás a koronavírus-járvány kitörése után, a magyar jogalkotó is – rendeleti jogalkotással – lefektetett kereteket, de Varga szerint a home office kérdéskörét ez nem tudta világosan szabályozni. A döntés lényegében az volt, hogy az átmeneti időszakban a munkavállaló és a munkáltató közötti szabad megállapodásra hagyták, hogyan történjék a foglalkoztatás, ugyanakkor tartós megoldás a hazai jogban nem született.

“A Munka Törvénykönyvének az ilyen szemléletű módosítása már közép távon is elkerülhetetlen„ – véli Varga. Meglátása szerint a legutóbbi, 2012-ben „született” Mt. a korábbiaknál jóval versenycentrikusabb ugyan, de az otthoni és készenléti munkavégzés szabályait, az elszámolási-rendszerekhez kapcsolódó szabályokat, valamint a „rendessé vált rendkívüli helyzetekben” való munkavégzési szabályokat muszáj lesz a megváltozott feltételekhez hangolni.

30 fok felett tanulni sem lehet

Varga szerint érdemes lenne a jelenleg is elérhető atipikus munkavégzési formákat még inkább bevonni a foglalkoztatásba, vagy akár új munkavégzési formákat teremteni, mint ahogy azt a jogalkotó például az – az állandó munkaerő-hiánnyal küzdő – egészségügyben megtette.

“Állapodj meg kedved szerint, a munkáltató garantálja az alapjogaidat. Dolgozz úgy, ahogy akarsz.”

– véli a helyes irányt a munkajogász. A változó környezetben szerinte evidencia, hogy a munkaidő és a pihenőidő szabályai változhatnak. Minden bizonnyal szabályozni kell majd különleges helyzeteket is, például ha az iskolákban is hőségszünetet rendelnének el. Varga szerint a heat stress (hőnyomás, hőség stressz) közepette, vagyis 30 fok feletti hőmérsékleten a felnőttek munkavégzéséhez hasonlóan a gyerekek sem tudnak tanulni a tanteremben, ez elsősorban a májusi-júniusi és a szeptemberi időszakban lehet probléma. Ez a nem klimatizált iskolákban plusz iskolai szüneteket eredményezhet, a szülőknek pedig meg kell oldaniuk a gyerekfelügyeletet, amihez szintén – a munkajog oldaláról is közelítve – lehetőséget kell számukra biztosítani.

Borítókép: Bethany Legg / Unsplash

Oszd meg!