A huszonéves magyar mérnökök egy ötletversenyből indultak el termékükkel, egy diagnosztikai karpereccel, ami egészségügyi intézményekben automatikusan monitorozza a betegek paramétereit. Már a piloton is túlvannak, év végére jöhet a piaci bevezetés is. A második körös forrásbevonásról tárgyalnak, külföldi intézmények is érdeklődnek az okosórára hasonlító termék iránt.
„Ki volt közületek stréber?” – teszem fel a kérdést az interjú egy pontján, a színes, hangulatos tárgyalóban a körülöttem ülő 25 éves mérnököknek. Nevetve néznek egymásra: „Egyikünk sem, távol áll tőlünk.” „Azért kevés volt műegyetemista próbálja eladni magáról, hogy suli alatt nem bulizott végig, hanem tanult és képezte magát…” „Lehet, de aztán kevesen jutnak el oda egy év alatt, ahol most vagyunk.”
Az EIT Digital (az Európai Innovációs és Technológiai Intézet nonprofit tudásbázisa) Bogdánfy utcai épülete kívülről egyáltalán nem úgy néz ki, mint amiben egy nagy reményű, orvosdiagnosztikai felszerelést fejlesztő startup irodáját képzelné az ember. Szürke, szocreál tömb, előtte ódivatú parkoló, csak a csúnyácska épület körül végighúzott futócsík és az ingatlan mögötti teniszpálya emlékeztet arra, hogy az ELTE és a BME sporttelepének közelében vagyunk.
Belépve azonban már teljesen más hangulata van a helynek. Színes folyosók, nagy terek, babzsákok, hangulatos tárgyalók, irkatáblák, kivetítők, halomban álló kávé és üdítő – az EIT Digital Co-Location Centre épülete gyakorlatilag egy közösségi iroda, ahova a szervezet ernyője alatt lévő projektek kaphatnak irodákat, tárgyalókat, kezdő infrastruktúrát. Először decemberben jártam ott, a járvány miatt ugyanis alaposan megcsúszott az egészségügyi termékük fejlesztése.
Az Entremo csapata balról jobbra: Dános Péter, Mitnyik Levente, Lakatos Péter, Nagy Kristóf és Knébel Miklós.
„Most, az év vége és a járvány miatt szinte mindig üres az épület, nyugodtan tudunk dolgozni. Egész nap bent vagyunk, napi 14-16 órákat akár, de van, hogy bent is alszunk” – magyarázta akkor, decemberben Lakatos Péter, az Entremo társalapítója és CEO-ja, ahogy a vidám hangulatú, de kihalt épületben sétáltunk. Az épület ugyan kongott, az Entremo irodáján már akkor is látszott a folyamatos munka.
Hat íróasztal tömve felszereléssel, mindegyiken több monitor, elektronikai kütyük, tervrajzok, jegyzetek, huszonéves mérnökök állandó munkájával járó összevisszaság.
Az egy éve alakult, céges formát csak december közepén öltő Entremo első terméke egy diagnosztikai karperec, a hozzá tartozó adattovábbítók, valamint egy interfész, ahol a beérkező adatokat látja a kezelő.
A karperec, ami időt spórol az orvosoknak
A betegek csuklójára csatolható karperec négy dolgot mér: testhőmérsékletet, pulzust, légzésfrekvenciát és oxigénszaturációt, majd az adatokat valós időben továbbítja a nővérpultban lévő interfészhez. Az orvosok és ápolók így egyszerre látják az összes beteg mért paramétereit, megspórolva az időt, amit az egészségügyi személyzet a paraméterek felvételével töltene.
|
Az Entremo csapata (és szerepük):
Lakatos Péter, CEO: a projekt üzleti koordinálása.
Knébel Miklós, CTO: a projekt szakmai-technológiai koordinálása.
Mitnyik Levente, Engineering Lead: a karperec hardveres és szoftveres fejlesztése.
Nagy Kristóf, Design/Electrical Engineer, a szoftver UI (felhasználói felület) és UX (felhasználói élmény) megoldásai, a karperec hardveres és szoftveres fejlesztése.
Dános Péter, Head of 3D design 3D-tervezés és nyomtatás, az eszköz burkolatának és alkatrészeinek tervezése, prototizálása.
Sléber Botond, Signal Processing, szenzorika, jelfeldolgozás és a beágyazott szoftver architektúra fejlesztése (nem volt jelen a fotózáson, nem szerepel a képeken).
|
A fiatal szakemberek régóta ismerik egymást, már gimnáziumba is együtt jártak, az iskolai sítáborokban csiszolódtak össze. „Lakival születésünk óta ismerjük egymást, sokat nyaraltunk együtt gyerekkorunkban”, „Mikivel hétéves korunkban már síeltünk együtt”, „Botival együtt jártunk Helsinkibe egyetemre” – röpködnek a történetek, ki mit csinált együtt a csapatból. Mind műszaki vonalon tanultak tovább, az évek alatt több műszaki, tudományos versenyen indultak együtt. Különböző felállásokban már több mint tíz tudományos versenyt nyertek, kiemelkedik közülük, hogy
a csapat Team Discover néven egymás után háromszor nyerte meg kategóriáját a Junction-ön, Európa legnagyobb hackathonján.
A hackathon egy többnapos informatikai ötletverseny, amely egy központi téma köré épül: a részt vevő egyetemistákból álló csapatoknak vázolják a megoldandó problémát, majd két napjuk van, hogy bemutassák megoldásaikat.
A Team Discover és az új ötlet két, tavalyi hackathonon robbant be. Az áprilisi hackathon, a „Hack the Crisis” témája az volt, hogy a csapatok találjanak megoldást a vírus adta problémákra olyan területeken, mint az egészségügy, digitális oktatás vagy épp a céges home office.
A termék töltés közben.
A Team Discover az egészségügyet választotta, majd egyből konzultálni kezdtek orvosokkal, ápolókkal, mire lehet szükség a járvány helyzetben, amire egy kezdő startup megoldást tud találni. És nemcsak magyarokkal, a megkérdezett orvosok közt voltak hollandok, spanyolok, latin-amerikaiak is.
„A konzultációkból azt láttuk, hogy az alapparaméterek monitorozása komoly probléma, de megoldható. Egyszerűen nincs olyan elterjedt, piacvezető eszköz, ami az intenzív osztályon kívüli betegeket folyamatosan monitorozná és megfizethető lenne.
Az ápolók a paramétereket egyenként mérik a betegeken, 5-10 percet minimum elvisz egy ember, plusz a fertőtlenítés, a ruhacsere. Az alapból lassú eljárást ez még lassabbá teszi.”
Így született meg a diagnosztikai eszköz ötlete. Kezdetben a készülék egy homlokra erősíthető szemüvegszerűség volt, de rájöttek, hogy praktikusabb lenne egy csuklóra illeszthető karperec. Működése egyszerű: rögzítik a betegekre a karpereceket, folyamatosan mérik a négy paramétert, az adatokat a betegszobában lévő jeladó elküldi a központi egységnek, amely a nővérpultban van, ott pedig egy szoftveren a személyzet folyamatosan figyelheti a betegek állapotát. „Mindez nem rakétatechnológia, az eszközünk a már létező szolgáltatásokat kapcsolja össze okosan és megfizethető módon.”
A második hackathon az EUvsVirus névre hallgatott, itt jött az igazi nagy dobás: a csapat a karpereccel megnyerte a verseny egészségügyi kategóriáját, 900 csapat közül győztek.
„Nagy durranás volt, elnyertük a több mint 100 ezer eurós összdíjazás pontosan nulla százalékát”
– mesélik nevetve, a szponzorok ugyanis maguk válogattak, kiket támogatnak, a legtöbben pedig a digitális oktatás megoldásait részesítették jutalomban. A győzelem komoly médiavisszhanggal járt, újságok, szakportálok keresték őket, még a japán állami televízió is csinált velük riportot, pedig a sztori java még hátra volt. Az ötlet remek volt ugyanis, de a kidolgozás még váratott magára, ahogy a tesztelés, a prototipizálás vagy a piaci bevezetés is.
Kórházak: mennyit tudtok hozni belőle és mikor?
A csapat ekkor már Entremo néven működött. Leültek az EIT Digitallal tárgyalni egy frissen induló, járványkezelő pályázati forrással kapcsolatban. Ugyan mindannyian hallgatók voltak az EIT Digital képzésein, mégsem volt egyértelmű, hogy beférnek az ernyő alá. „A tárgyalások után egy hetünk volt partnereket találni, hogy startupot alapíthassunk, mi négyet is szereztünk.” A négy partner az ELTE, az Elte-Soft, a Moha-net Zrt. és az Innotraktor.
Az ELTE és annak szoftvertechnológia oktató-fejlesztő centruma, az Elte-Soft Nonprofit Kft. alkalmazásában állnak a fejlesztők, ők fogják össze pályázatot. A Moha-net Zrt. elektronikai eszközgyártásban és IoT-eszközök fejlesztésében utazik, míg a holland Innotraktor IoT szoftverekben jártasként, a kezelőfelület szoftveres megoldásában segédkezett. „A négy cég mind hozta a saját kompetenciáját, know how-ját, így állt össze az új startup, az Entremo.” A pályázati időszakban a partnerek segítségével hozták létre a terméket és technológiát, akik részesültek a pályázati forrásokból, de a startup ma már a partnerek nélkül is önjáró, a Moha-net és az Innotraktor már ki is szállt a projektből.
A huszonéves mérnökök állandó munkájával járó összevisszaság.
A projekt első körös támogatási összege 500 ezer euró volt, amely 65 százalékát az EIT Digital biztosította a Horizon 2020 büdzséjén belül, a maradék a tagok önrésze volt.
Az Entremo tagjai ugyan az üzleti terv egyes részeit tekintve, a projekt korai fázisában még nem véglegesítettek mindent, de az alapokat már tudják. „Nem engedjük ki a kezünkből a szakmai döntéseket. A partnerek közül lesz, aki kap tulajdonrészt a cégből. Az viszont biztos, hogy az alapító tagok részesedését jóval 50 százalék felett tartjuk.”
A pályázatból fedezett, elsőkörös forrásbevonásból érkező összeget a csapat eszközfejlesztésre költötte, ami most már készen áll a pilotprogramra.
„Az elmúlt fél évben sok hazai kórházigazgatóval, orvossal, ápolóval beszéltünk, mindenhol az volt a reakció: mennyit tudtok hozni az eszközből és mikor?”
A kórházakat viszont a járvány miatt letiltották a nyilatkozatokról, így sok szakemberrel csak úgy beszélhettek, hogy nem hozhatják nyilvánosságra a nevüket, intézményüket.
A járvány harmadik hulláma miatt alaposan megcsúszott a pilot, csak júniusban kerítettek rá sort, és végül nem is kórházban, hanem egy idősek otthonában zajlott a kéthetes teszt.
„Meglepően könnyen lehetett integrálni az eszközt a napi működésünkbe. A fiúk felszerelték a jelátvivőket, minden, a tesztre jelentkező lakóval egyenként elbeszélgettek, elmagyarázták, hogy a teszt alatt mire kell figyelni”
– magyarázza a Forbes.hu-nak Horváth Karolina, a Gaudiopolis Békásmegyeri Evangélikus Szeretetház intézményvezetője. „Aggódtam kicsit én is, hogy a kánikulában hogyan fogják viselni az idős lakóink a karpereceket, de semmi probléma nem volt.” Nem kapott mindenki eszközt, összesen tíz órát vittek be, melyek között voltak készenléti darabok is, melyek mindig feltöltve álltak készen a bevetésre. A teszt GDPR-kompatibilis volt, vagyis adatvédelmi szempontból is megfelelő: az Entremo csak az adatokat látta, azokat nem tudták személyhez párosítani.
„Minket hosszútávon is érdekel ez az eszköz, különösen, ha sikerül azt a funkciót is beépíteni, ami jelzi, ha valaki elesik” – mondja Karolina. Egy idősek otthonában ez az egyik legfőbb aggodalom: a lakó elesik a szobájában és nem éri el a nővérhívót. A csapat azóta már be is építette az eszközbe a giroszkópos elven működő funkciót, már csak a szoftvert kell hozzáigazítani. A pilot alatt pedig az is hangsúlyos, hogy a lakók mennyire örültek a huszonéves srácoknak, akik életet vittek az otthonba. „A Gaudiopolisban minden újdonságot nagyon szívesen fogadnak lakóink, ami kizökkent a hétköznapokból.”
A pilot alatt nem mértek testhőmérsékletet, az otthonban nem volt rá szükség. Nagy tapasztalat volt viszont, hogy az elesést érzékelő funkció, illetve vérnyomásmérés is kell az eszközbe. A jelenlegi négy mérhető paramétert ugyanis kifejezetten a covid miatt állították be, a járványkórházakban ezek a legfontosabb mutatók.
Ugyanakkor a piaci bevezetésre már igény szerint állíthatók lesznek a paraméterek, a szenzorrész moduláris, tehát minden osztálynak ki tudnak alakítani saját karperecet.
Az elképzelések szerint 15 ezer euróba (5,4 millió forint) kerül 50 karperec, a hozzájuk tartozó hardverek és szoftver, a rendszer telepítése és a betanítás. „Még a prototípus fázisában vagyunk, az árazási modellt nagyban befolyásolja a további tesztek eredménye, és hogy milyen disztribúcióval dolgozhatunk.” A szoftver gond nélkül skálázható, csak a szerver kapacitásától függ, hány karperec adatait képes feldolgozni.
Sok a versenytárs – de nem a kórházakban
Az első, érdemi bevételekről nehéz a srácokból egy szót is kihúzni. „Függ a pilot eredményétől és az engedélyeztetéstől is, ami legalább egy év.
Nem orvosdiagnosztikai eszközként, idősek otthonába hamarabb megérkezhet, akár év végére reális lehet a piaci bevezetés. A megtérülésre a következő 3-4 évben számítanak.
Már tárgyalnak a következő körös tőkebevonásról, több alappal is kapcsolatban állnak, 500 ezer és egymillió euró közti összeget szeretnének bevonni a folytatásra.
Érdeklődöm arról is, miért lehetne sikeres az eszköz, amikor bőven van piaci versenytárs. A „diagnostic devices” szóra a Google-ben rákeresve számos versenytársat találunk, akik pár tízezertől pár százezer forintig árulják termékeiket. „Formadesign szerint többféle verzió is létezik, karperecek, ujjra csíptethető eszközök, nagy dobozok az ágy mellett. Azonban ezeket rendszerint nem kórházi, hanem otthoni ápolási körülmények közötti céllal fejlesztik és azok, amelyek nagy méretekben is használhatóak, nagyon drágák. Nincs olyan eszköz, amivel egész osztályokat lehetne monitorozni megfizethető áron.”
Az Entremo csapat hat tagja láthatóan élvezi az interjút, folyamatos a poénkodás, a röhögés, egy pillanatig nem akarják magukat halálosan komoly üzletembernek eladni. Meg is fogalmazódott bennem a kérdés: fejben felkészültetek? Érzitek már a felelősséget? Lakatos Péter válaszol a csapat nevében: „Felkészültünk. Már egyetemen sem olyanok voltunk, akik csak beülnek a padba, akkor is hozzátettünk az életünkhöz minden pluszt, amit tudtunk.” Mint meséli, az elmúlt pár hónapot lenyűgözőnek tartja. Egy év alatt jutottak el egy hackathontól oda, hogy túlvannak a piloton, partnercégekkel dolgoznak, jogi, pénzügyi folyamatokért felelnek, miközben fejlesztőmunkát végeznek. A minőségi váltást Nagy Kristóf fogalmazta meg a legjobban.
„Kijöttünk az egyetemi légkörből és belecsöppentünk a valóságba. Fel kellett fogni, hogy itt már nem csak egy garázsprojektről van szó.”
Képek és borítókép: Sebestyén László
