Squid Game, Money Heist, Lupin – mi a közös bennük? Mind a három nagy sikerű széria a Netflix 10 legnézettebb produktuma között van, sőt, a nemrég megjelent Squid Game közel 150 millió megtekintésével jelenleg az első helyen regnál. Azon kívül viszont, hogy mind rendkívüli nézettséget elérő sorozatok, még egy fontos dolog összeköti őket: egyik sem az Egyesült Államokban és nem angol nyelven készült. Vendégszerzőnk az alábbiakban a Netflix hihetetlenül tudatos globális törekvéseit mutatja be, néhány szemléletes példán keresztül.
A Squid Game dél-koreai, a Money Heist spanyol, a Lupin pedig egy francia gyártású sorozat. Az elsőre talán meglepő állítás mögött egy jól kidolgozott stratégia áll, melyen a Netflix már évek óta dolgozik: a vállalat 2015 óta egyre több pénzt öl bele, hogy igazi globális, multikulturális tartalomgyártóvá váljon. Érdekességképp:
a Netflix csak koreai készítésű programokba több, mint egy milliárd dollárt fektetett már be.
Ahogy az az alábbi ábrákon is látszik, a nemzetközi előfizetők egyre nagyobb arányt képviselnek, azonban a dolgok még csak most kezdenek igazán felgyorsulni. A Netflix hatalmas összegeket fektet tehetséges tartalomgyártók felkutatásába és stúdiók felállításába világszerte, a globális nézőközönségnek pedig – ahogy az az elmúlt két hónap során a Squid Game-mel is bebizonyosodott – óriási éhsége van ezekre a produktumokra. A Netflix megmutatta, hogy egy nagyszerű történet bárhonnan, illetve bármilyen nyelven érkezhet és a világ minden táján szerethető lesz.
Az ábráról jól látszik, hogy az egyesült államokbeli nézők aránya jelentősen csökkent, miközben az ázsiai előfizetőkben nagy növekedés volt. Mindez amellett, hogy a globális előfizetői szám 167-ről 222 millióra nőtt közben.
Már nem otthon próbálnak növekedni
Habár a Netflix hatalmas előnye a hazai, amerikai piacon szépen lassan elveszik, a nemzetközi piacon még mindig magasan a legnagyobb szereplőnek számít. A Netflix már most 45 országban készít tartalmakat a globális piacra, míg versenytársainak nincs igazi tapasztalata külföldi sikerszériák készítésében, legtöbbjüknek pedig az alapvető infrastruktúra sem áll rendelkezésre.
Az Apple csak most kezd nemzetközileg terjeszkedni, az HBO Max pedig nem is elérhető Európa nagy részén. A Disney valamelyest továbbra is kivétel marad a világszintű ismertségének köszönhetően, azonban erősen kétséges, hogy a Marvel- és a Star Wars-szériák önmagukban képesek lesznek populárisabbá tenni a rengeteg tartalmat gyártó Netflixnél.
A Netflix jövőbeni növekedése szempontjából elengedhetetlen lesz a globális terjeszkedés, hiszen a legnagyobb kihasználatlan lehetőség nem az amerikai piacon van. A menedzsment tudja is ezt, ezért megpróbál mindent megtenni, hogy növelje a streaming óriás népszerűségét ezeken a területeken.
Nemrég például elindított egy programot Kenyában, melynek keretében a helyi felhasználók ingyen nézhetnek tartalmakat mobiljukon. A vállalat abban bízik, hogy idővel kötődni kezdenek a szolgáltatáshoz és rendes előfizetőkké tudja konvertálni őket.
A befektetőknek is tetszett a Squid Game
A dél-koreai készítésű Squid Game-mel óriásit kaszált a Netflix, a körülbelül 21 millió dolláros büdzsével gyártott sorozat közel 900 millió dollárt hozott a cégnek „impact value” formájában. A hatalmas sikert követő befektetői reakció azonban valószínűleg nem csak ennek volt betudható.
Ahogy az az árfolyamon is látszik, a Netflix az év során jelentős befektetői aggályokkal küzdött, sokan kétségbe vonták, hogy a már így is hatalmasra nőtt streaming-vállalat még tovább tud növekedni. A részvények egészen augusztus végéig nem voltak képesek érdemi emelkedést felmutatni, sokkal inkább lefelé mutatott a trend.
Bár a részvény körüli rossz hangulat már augusztus végén fordulni látszott, az igazi löketet a szeptember 17-én megjelent Squid Game óriási sikere adta, mely egészen elképesztően,
közel 40 milliárd dollárral növelte a vállalat értékét az elmúlt két hónapban.
Az extrém árfolyamreakció mögött viszont kétséges, hogy a sorozatból származó „mindössze” 900 millió dolláros bevétel áll, sokkal valószínűbb, hogy – ahogy az a tőzsdéken mindig – a piaci szereplők a vállalat jövőbeli növekedési lehetőségeit árazták át.
Mivel a Netflix igazi növekedési lehetősége nem a videójátékokban és merch termékek eladásában, hanem abban a nagyrészt kihasználatlan potenciális előfizetői bázisban van, mellyel az Egyesült Államokon és Európán kívüli térségek – mint például Ázsia és Dél-Amerika – kecsegtetnek.
És itt lép a képbe a Netflix zsenialitása: olyan minőségi tartalmakat gyárt külföldön helyi stúdiókkal amerikai büdzséből, melyekkel utána nem csak az adott országban nyer előfizetőket magának, hanem a világ minden táján eladható és szerethető sztorikat készít. Sőt, talán valami újat is tud mutatni a világ másik pontján élő előfizetőinek. Mondhatni két legyet egy csapásra.
Egy dolog biztos: még mindig a korai szakaszában vagyunk a prémium tartalomgyártás globalizációjának, így rengeteg tér van még nőni. A jelenlegi állás szerint pedig egyelőre a Netflix vezet az élen, a vállalat sikeressége szempontjából viszont elengedhetetlenek lesznek a Squid Game-hez és a Money Heist-hez hasonló sikerszériák, mert a versenytársak sem fogják tétlenül nézni, ahogy elhúz mellettük a Netflix az előfizetőkért folytatott harcban.
Horváth Dávid
a Concorde Értékpapír Zrt. munkatársa
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a szerkesztőség tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
A borítókép: Netflix
