Kompromisszummentes, nem tűri a hülyeséget. És most már van státusza ahhoz, hogy ne kelljen csendben elfogadnia semmit, amit hülyeségnek tart – mondják gyermekei Csányi Vilmosról. Habár a tudóst elsősorban a kutyákkal kapcsolatos kutatásairól ismerjük, a Forbes Next különszámban most megjelent portréjából kiderül, hogy annál jóval sokoldalúbb, megannyi tudományterületen kalandozik, összesen majdnem ötven könyvet jegyez (köztük szépirodalmiakat is), és megvan a véleménye a jelenünkről és a jövőnkről. Ízelítő a lapból!
Mint a cikkből kiderül, nála a hülyeségek tárgykörébe tartoznak például azok az elméletek, amelyek azt jósolják, hogy a mesterséges intelligencia egyszer csak átveszi a hatalmat az emberek fölött.
„A mesterséges intelligencia nem ébredhet tudatára, mert nem rendelkezik az embernek egy csomó olyan tulajdonságával, amelyeknek az intelligenciához nem sok közük van, mint például a hatalomvágy vagy a birtoklási vágy. Ezt is nekünk kellene beleültetnünk, méghozzá úgy, hogy az egész rendszerben elterjedjen, ami aligha lehetséges.”
A tudós szerint az emberiséget a technológiai fejlődés más aspektusai inkább veszélyeztethetik:
„Yuval Noah Harari írja Homo Deus című könyvében, hogy az algoritmusok egyre gyorsabbak lesznek, mert mindig a gyorsabbak szelektálódnak ki. Szerintem az a kérdés, hogy mi lesz ennek a folyamatos gyorsulásnak a következménye 50-100 év múlva?”
Novemberben megjelent A globális elme című esszékötetének címadó írásában ugyan optimista jövőképet fogalmaz meg az emberiség egyre növekvő, összeadódó tudásáról, de ez nem jelenti azt, hogy ne látna aggasztó tendenciákat is.
„Százezer évvel ezelőtt 100-150 ember fogadta vagy utasította el egy ember hiedelmeit, és volt rá alkalom, hogy a károsak kiessenek. A mai technológiai eszközök miatt a gondolatátvitel tömege hihetetlen mértékben megnőtt, mindenhonnan ömlenek a hiedelmek, és az egyénnek nagyon kicsi lehetősége van az ellenőrzésükre. Sokan minden baromságot elhisznek, ez a mai társadalom problémája a fake news-zal.”
Amikor arról kérdezzük, hogy bizonyos típusú hiedelmek makacsabban tartják-e magukat, mint mások, a vallást említi.
„Vallások nélkül nem fejlődött volna normálisan az emberiség, mert ezeken keresztül lehetett olyan társadalmi szabályokat bevezetni, hogy ne ölj és ne lopj. Aki a vallásoknak ezt a pozitív szerepét nem ismeri el, annak fogalma sincs az emberi természetről. Ma ugyan már kisebb az ilyen szerepük, de a hit egy tisztelendő hiedelem, ami egy egyszerű választ kínál azoknak, akik szeretnék elhelyezni magukat a világban, segíthet megnyugvást találni, így nincs vele semmi baj. Az agresszív vallásokat viszont, mint az iszlám bizonyos fajtái, nem szeretem. A kereszténységnek is voltak olyan periódusai, amikor agresszívan terjeszkedett, és ennek nem lett túlságosan nagy sikere. Szerintem mindenki törődjön csak a saját híveivel.”
A természettudomány feladatának tartja, hogy logikai ellenőrzés alatt tartsa az elfogadott hiedelmeket. Csányi, nem túl meglepő módon a homeopátiát is a téves hiedelmek közé sorolja, hiszen természettudományos módszerekkel nem igazolható a hatása, és a veganizmusról sincs túl jó véleménnyel.
„Az embernek szüksége van rá, hogy sok növényt egyen és bőséges rostanyaggal lássa el a szervezetét, de mindenevők vagyunk, és semmi nem igazolja, hogy jobb, ha nem eszünk se tejet, se tojást, ez sem egy alátámasztható hiedelem. Nem ítélem el, de az extrém viselkedésektől távol tartom magam, nem az esetem az ilyesmi.”
A teljes portrét megtalálod a Forbes Nextben! Lapozz bele itt, keresd az újságárusoknál vagy rendeld meg online!
Muti, mit eszel! És mit fogsz 20 év múlva? Portré Farkas Bertalanról, az egyetlen magyar űrhajósról és Csányi Vilmosról, a kutyák legjobb ismerőjéről – megjelent a Forbes Next!
