A valaha volt legmagasabbra jutó magyar csúcsvezető a multivilágban. 500 000 ember főnöke volt, amikor leköszönt a Shell globális alelnöki pozíciójáról. Hazaköltözött Londonból, de legkedvesebb címét egy életen át őrzi: Kapitány István CHO, azaz Chief Hugging Officer. Emberszeretetről, motiválásról könyvet tudna írni, de inkább sokakat mentorál. Ezt a tíz tanácsot minden vezetőnek jó szívvel ajánlja.
- Az erősségekre kell alapozni. Amikor a vezetők a beosztottak gyengeségeit próbálják javítani, és ezt fejlődési lehetőségként tálalják, ott megy el az egész.
- Lehetsz globális főnök egy magyar főiskoláról is, nem csak Oxfordból. Egy átlagos magyar vezető multi környezetben legalább olyan színvonalon van, mint egy német, angol, amerikai. Mítosz, hogy úgyse rúgsz labdába. Ambíció kell, és beleállni a versenyhelyzetbe.
- Nem a nemzetiségedtől függ a sikered, hanem a karakteredtől és a képességeidtől. Tudsz magyar lenni, és közben nemzetközi. Ezek a dolgok elférnek egy emberben, ennél sokkal színesebbek vagyunk.
- Ha van választási lehetőség, célszerű ismerni önmagad. Én is mondtam nemet olyan előléptetésre, amiben úgy éreztem, hogy nem lennék nagyon jó.
- Azért kell a saját játékodat játszani, mert ott van esély rá, hogy hosszú távon nyerj, és még jól is érezd magad.
- Annak van ereje, amiben hiszel.
- Ha nem vagy jó abban az állásban, amit csinálsz, akkor nem lesz következő lépés. A karriertervezés legjobb módja a teljesítmény.
- Aki egy miniszterrel szervilis, a nála jóval alacsonyabban állókkal meg az ellenkezőt mutatja, vagy maga felé a szervilizmust várja el, az nem jó vezető. Az mindig annak a jele, hogy valami nem stimmel.
- Fontos, hogy el tudd engedni és átadni a stafétát. Ha visszanézel, és nem neveltél ki több olyan vezetőt, aki legalább olyan jó, vagy sokkal jobb, mint te, akkor nem voltál jó vezető.
- Mítosz, hogy az üzletemberek golfoznak. Van, aki igen, de nem attól jó üzletember. Az üzletek döntő többsége nem a golfpályán köttetik.
+1 Olvass! Aki Rejtő Jenőn meg Moldova Györgyön nőtt föl, annak jó a dumája.
Főiskolás korában István se tudta, mi a célja, az elején inkább szerencséje volt. Osztrák főnöke – „egy tiroli úriember”, ma már mentornak hívja – meglátta benne azt, amiről ő se tudta, hogy megvan benne: a nemzetközi karrier esélyét és a vezető legfontosabb erényét, hogy az embereiből majd ő is többet fog tudni kihozni, mint amit ők maguk elhisznek.
