A munkáltatóknak joguk van ahhoz, hogy különböző módszerekkel rávegyék az oltásra a dolgozóikat – fejtette ki Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az RTL Klub szerdai híradójában. Megkérdeztünk erről egy jogászt.
A munkavédelmi törvény előírja, hogy a munkáltatók kötelesek garantálni a biztonságos munkavégzés feltételeit – néhány jogász pitbullszerűen ugrott rá erre, és érvként próbálják használni abban a vitában: vajon a munkaadók kötelezhetik-e oltásra az alkalmazottakat.
Legutóbb Parragh László kamarai elnök dobta be, hogy például azzal is lehetne motiválni az oltás felvételére a munkatársakat, hogy
a dohányzóhelyiségbe vagy a munkahelyi étkezőbe csak azokat engednék be, akik fel tudják mutatni a védettségi igazolványukat.
Goda Mark munkajogász szerint a jelenlegi jogszabályok alapján egy munkaadó nem kötelezheti oltásra a dolgozókat, még akkor sem, ha magas kockázatú kategóriába tartozó munkahelyen dolgoznak, tehát például egészségügyi intézményben, idősotthonban, óvodában. Ugyan például Olaszországból még néhány héttel ezelőtt is érkeztek hírek, hogy azokat az egészségügyi dolgozókat, akik nem oltatják be magukat, fizetés nélküli szabadságra küldik – csakhogy ott ennek megvannak a jogszabályi feltételei.
„Magyarországon egyelőre nem kötelező a koronavírus ellenni oltás. Az alaptörvény pedig azt mondja ki, hogy mindenkinek joga van a testi egészséghez – márpedig az oltások hosszú távú hatásai és a vírussal szembeni védelem időtartama nem ismertek” – mondja Goda Mark, aki amúgy mindkét oltását megkapta már, és inkább a vakcina pozitív hatásaiban bízik, mint a negatívban.
Az alaptörvény pedig erősebb a munkavédelmi törvénynél, így a testi egészséghez való jog erősebb, ezért a munkaadók akkor sem kötelezhetik a munkavállalókat oltásra, ha amúgy kötelességük gondoskodni a biztonságos munkavégzés és munkakörnyezet feltételeiről.
Ez nyilván nem azt jelenti, hogy a munkaadónak a koronavírussal való fertőzés kockázatát illetően semmilyen munkavédelmi intézkedést nem kell tennie. Természetesen törekednie kell arra, hogy minden lehetséges eszközt felhasználjon az egészségvédelem érdekében, ezért vannak például plexifalak az üzletekben a pénztárosok előtt.
Némileg ugyan ellentmondásos, hogy amíg az utcáról csak védettségi igazolvánnyal lehet besétálni egy pizzériába, addig a munkahelyi kantinba simán be lehet ülni maszk és védettségi igazolvány nélkül ebédelni. Csakhogy míg előbbit jogszabályban szabta meg a kormány, addig utóbbinak semmiféle törvényi alapja nincsen.
Bár akár be is írhatták volna a törvénybe, hogy ugyanaz vonatkozik a munkahelyi étkezőkre, mint az éttermekre általában, de ezt mégsem tették. Könnyen lehet, hogy aztán hátrányos megkülönböztetésre hivatkoztak volna a dolgozók, akiket ez a szabály érintett volna.
„Kockázatos dolog olyan dologra ösztönözni vagy kötelezni a munkavállalókat, aminek a hosszú távú következményeit még nem tudjuk” – mondja Goda Mark.
„Ismerve az oltások néhány lehetséges kockázatát a munkáltató nem szívesen teszi ki magát egy esetleges kártérítési pernek, ezért nem is feltétlenül motivált abban, hogy a munkavállalókat az oltásra ösztönözze” – teszi hozzá.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) április elején adott ki állásfoglalást arról, hogy a munkáltatók kérhetnek-e adatokat az alkalmazottaiktól arról, átestek-e a covidon, illetve beoltatták-e magukat. Miután sok foglalkoztató fordult hozzá ezzel a kérdéssel, végül azt mondta ki a hatóság: kérhet, de csak akkor, ha az előzetes kockázatelemzés alapján ez indokoltnak bizonyult. „Vagyis ha például egészségügyi szolgáltatóról, idősotthonról vagy open office-ban egymás mellett nagyobb számban ülő dolgozókról van szó, akkor a fokozott kockázat miatt indokolt lehet a kérés, ám ha mindenki home office-ban dolgozik, akkor aligha” – mondja Goda Mark.
Több nagyobb cégnél szerveztek ugyan csoportos oltást a közelmúltban, de mindenhol csak annyi történt valójában, hogy oltópont jött létre a cég telephelyén, ahol aztán külső szolgáltató adta be az oltásokat.
Az Audi már áprilisban megszervezte dolgozói beoltását, háromezer vakcinát rendeltek emiatt. Az MKIK azt szeretné, ha minél több vállalkozás tenne így, ezért kampányt indítanak. Parragh László szerint ezt a lehetőséget főleg a nagyobb, több száz fős cégeknek kellene kihasználniuk, ebben a kormányhivatalok segíthetnek.
Akadt, ahol csak egyfajta vakcinát lehetett kapni, de volt olyan cég is, ahol háromból is választhattak a munkatársak. „Egy dolog azonban közös volt mindenütt, ahol ilyet láttam: rendkívüli módon figyeltek arra a cégvezetők, hogy semmiféle nyomást ne gyakoroljanak az alkalmazottakra. Hangsúlyozták, hogy az oltás abszolút önkéntes, és semmilyen hátrányos megkülönböztetésben nem részesülnek, akik nem kérik” – mondta Goda Mark. Abból pedig szerinte inkább kimaradnak a cégek, hogy pozitív diszkriminációval – például pluszpénzzel vagy szabadnappal – jutalmazzák a beoltott munkatársakat.
Borítókép: Photo by bantersnaps on Unsplash
