A játékok iránti szenvedély és a színészet iránti lelkesedés adott volt. Hajtós Bertalannak két mozifilm segített abban, hogyan ötvözze őket. Nagy színészekkel közösen hozott új színt a csapatépítések világába.
Ahogy támasztom a falat a börtönrácsok mellett, a hirtelen támadt csendben véletlenül megcsikordul a cipőm gumitalpa. Pablo Escobar testőre, a kolumbiai katonaság tagja (Rábaközi Gergő) szigorúan villantja rám a tekintetét. Mit zajongok?! Ekkor még nem is sejtem, hogy ennél sokkal súlyosabb dolgok is történnek itt, hamarosan valaki megöli a Ficzere Béla által játszott drogbáró testvérét, Robertót. Hogy ki volt a tettes, a Saldo adó- és pénzügyi tanácsadó cég mintegy 100 munkatársának lesz feladata kitalálni.
Gyanús mindenki, lehetett az a Döbrösi Laura, a Péterfy Bori vagy akár a Rajkai Zoltán által játszott karakter is. A kisebb előadás után kezdődik meg a faladatok kiosztása, a játékszabályok ismertetése, a csapatok formálódása.
Fotók: Sebestyén László, Budapest Headshot (11 kép)
Nem mindennapi karácsony előtti csapatépítésen járunk. Nincsenek kínos kikényszerítések a komfortzónából, mindenki annyira veszi ki a részét a játékból és aszerint választ feladattípust, hogy számára mi fér bele. Közben Magyarország egy-egy ismert színészével kerül egy csapatba, szerepen belüli kapcsolatba. Minden a karakteren belül történik, a színészek a kétórás program alatt nem esnek ki a szerepükből, Döbrösi Laura, vagyis Lucia, Escobar szeretője a pihenőidejében is „kokainnal üzletel” az animátorokkal.
Nem másznak az aurádba
Irtózom attól, ha az arcomba másznak, ha színészek színészt játszanak, és ennek én is egy eszköze vagyok. Engem már attól levert a víz, amikor a Macskák című musical egy pontján a szereplők letipegtek a közönség közé és fújtatva az arcom felé nyújtogatták „mancsukat”.
A Team’story Pablo Escobar-os csapatépítőjén kibickedve azonban megnyugodtam: itt nem erről van szó. A szereplők az asztalok között mozognak, néha bevonnak, néha szólnak hozzád, de nem kell szerepelned.
„Ez egy kontaktjáték. Kisebb színpadi jelenettel kezdünk, ahol a színészek egyszerűen közelebb vannak hozzád, mint a színházban. Nincsenek szituációs játékok. Olyan művészekről van szó, akik profik, tudják, hogyan kell bánni az emberekkel. Érzik, ha te az a fajta vagy, aki tartani akarja a távolságot.
Nem kell aggódni, nem fognak az aurádon belül mozogni, nem akarnak kimozgatni a komfortzónádból. Alapvetően senkinek, semmilyen formában nem kell szerepelnie vagy megnyilvánulnia, csak annyira, amennyire ő szeretne”
– nyugtat meg Hajtós Bertalan, a Team’story alapítója és ötletgazdája.
Bertalan – vagy ahogy a program kezdete előtt az öltözővé alakított, színészektől hemzsegő szobában mindenki szólítja, Berci – 2018-ban látta a Michael Douglas főszereplésével készült Játsz/ma (The Game) című 1997-es filmet és a jóval frissebb Éjszakai játék (Game Night) című akcióvígjátékot. A filmekben egy születésnapi meglepetésjáték, illetve egy baráti játékest durvul el, miután valóságosabb terepre helyezik át az izgalmakat. Egy idő után nem tudni, mi a megrendezett elem, mi történik élesben, ki statiszta és ki nem az.
De hogy honnan jött a játék iránti szenvedély? Jó sokan láttuk a Játsz/mát és az Éjszakai játékot, mégsem indítottunk épp a lezárások idején csapatokat megmozgató, a közelségre építő programot. „Mindig is szerettem társasozni és sportolni. Apu Hajtós Bertalan olimpikon cselgáncsozó, anya magas szinten kézilabdázott, én pedig vívtam. És állandóan játszottam, idősebb koromban is, mivel a testvéreim 9 és 6 évvel fiatalabbak nálam.” A színészet is közel áll hozzá, kiskamasz kora óta az Ascher Oszkár Színház tagja. Így ér össze a két fő vonal.
Sztoriból társasjáték
Berci a filmekben látottakhoz hasonló – persze a drámai, veszélyes elemek nélküli – játékot akart létrehozni. Aztán a barátaival elkezdték kiszámolni a költségeket, amiből kiderült, hogy óriási költségvetésű szülinapi ajándékról lenne szó, ami megfizethetetlen. De 100 emberre optimalizálva már vállalható.
Így jött a csapatépítés ötlete, ahol ennyi embert már meg lehet mozgatni. Berci azonban, ahogy Kenderes Bálint, a rendezvényekhez helyszínt és cateringet is biztosító B2Sky Travel ügyvezető igazgatója is elmeséli, rendkívül alapos mindenben, nem bízta a véletlenre. Felkérte Bíró Rolandot és a Value on Boardot, hogy készítsenek számára egy kérdőívet, amiből fel lehet mérni, milyen igényeket kell kielégíteni, hogy mi az, amit a hazai cégeknél, kkv-knál és multiknál egyaránt keresnek a tulajdonosok, HR-vezetők, cégvezetők egy csapatépítőn.
Nagyjából négyszázan jeleztek vissza, eszerint a főbb kritériumok, hogy növelje a cég iránti lojalitást, erősítse az odatartozás érzését, a munkavállalók érezzék, hogy valamit visszaad nekik a cég az erőfeszítéseikért, hasson a csapatok együttműködésére és nem utolsósorban közben lehetőleg mindenki érezze jól magát. Jogos, mégis nehezen megfogható igények.
A csapatépítő játék így lett öt az egyben: kincskeresős, nyomozós, kódfejtős, szabadulószobás és kaszinós játékelemek ötvözete – sorolja lelkesen Berci. A játékon belüli feladattípusokat úgy alakították ki, hogy segítsék a játékosok közti kommunikációt, mindenki találjon testhezálló játékelemet.
Olyan alapsztorikat választottak, melyekről mindenki hallott már, így került a kínálatba a Viszkis, Al Capone és Pablo Escobar története. Ezekbe építettek bele olyan szórakoztató és játékos elemeket, melyek a legtöbb embert le tudják kötni külön-külön és együtt is.
Ebben már nem volt egyedül, a játéktervezéssel, szervezetfejlesztési játékok kialakításával, gamifikációval foglalkozó Poligonával kezdett Berci együtt dolgozni azon, hogy az ötletéből élőben játszható társasjáték legyen.
„Amikor ott tartottunk, hogy hogyan lehet ebből egy csapatmunkát fejlesztő eszköz, akkor már kellett körém a segítség. Sokat tanultam akkori munkahelyemen, a vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó Emberfejlesztés Kft.-nél erről, tapasztalatot szereztem abban, hogyan lehet csapatokat fejleszteni, de nem volt ilyen irányú szakképzettségem” – mondja Berci.
Nem lehet csípőből lejátszani
Azt azonban tudta, hogy valami olyat akar létrehozni, ami még nincs a piacon, ezért igazi „nagyágyú” magyar színészeket vont be a projektbe. Jelenleg 15 ismert színésszel dolgoznak, többek között Balázs Andreával, Gubás Gabival, Ónodi Eszterrel, Kovács Lehellel, Czető Rolanddal, Elek Ferenccel és Faragó Andrással. Mindannyiukkal alvállalkozói szerződést kötöttek, egy szerepbe több színész forog be. Mindig az, akinek a kőszínházi és egyéb elfoglaltságai mellett belefér, miközben Berci figyel arra is, hogy például a Pablo Escobarok megfelelő arányban váltsák egymást.
„Elég jó volt az arány, a felkeresett színészek nagy része vállalta a munkát. Alapvetően ehhez kell egy olyan nyitottság, hogy komfortos legyen számukra az, hogy közvetlen, spontán kapcsolatba kerülnek a nézőkkel a szerepükön belül” – véli Berci.
„Az, hogy jól sikerüljön egy ilyen előadás, nagyban függ a csapat energiáitól. Ez persze minden közönségnél igaz, de itt fokozottabban. Nem lehet csípőből lejátszani, mindig nagyon oda kell tennünk magunkat: beszélgetni kell, spontánnak lenni, közben nem lehetsz fáradt vagy fakó. Minden, ami a színpadon nehéz, itt sokszorosan az” – meséli Döbrösi Laura, aki az előadásban Bajor Lilivel váltásban játssza Lúciát.
„Jobban meg kell nyitnod magadat, át kell adnod a szituációnak és le kell bontanod a védőfalaidat. Mert ha a tieid lent vannak, akkor te már nem fogsz semmin megakadni.”
A színész szerint itt sokkal inkább előtérbe kerülnek a szociális skillek, ezekkel kell jól bánni Laura szerint. Minden egyéb munkájához képest könnyedebb műfajról van szó, de máshogy kell felvértezniük hozzá magukat. A cél, hogy mindenki – színészek és a vendégek is – jól érezzék magukat, felszabaduljanak az érzések, oldódjanak a gátlások.
A színészeket a nem megszokott feladatban Madarász Isti rendező, forgatókönyvíró (Hurok, Átjáróház, Tündérkert) instruálta. Nagy mértékű jelenlétet igényel ez a munka, hiszen a művészeknek karakterből kell saját döntéseket hozni arról, hogy épp hátráltatják vagy segítik a résztvevőket.
Berci szerint az ő ötlete ezektől a színészektől működik igazán jól. Többször kapták azt a visszajelzést a cégektől, hogy azért szavaznak bizalmat a játéknak, mert biztosan jó dolog lehet, ha ők adják hozzá a nevüket.
Csapatépítés, egyéni köszöntés, személyiségtipizálás
Berci 2021 januárjában hozta létre egyszemélyes kft.-jét, a Hajtós Performance-t, mellyel gyorsan el is nyert egy 4,5 millió forintos Széchenyi 2020-as támogatást, amit eszközbeszerzésre fordítottak.
Volt mit venni, a programokra ugyanis visznek magukkal fényeket, füstgépet, egy börtöninstallációt, másfél millió dollárnyi nyomtatott játékpénzt, rulett- és blackjack asztalt, hangosítást.
A barátok, családtagok és azok ismerősei előtt tartott próbajátékok után 2021 novemberében volt az első élesben tartott csapatépítésük. Lassan, apró lépésekben növekednek, a 2022-es évben még kizárólag direkt értékesítés útján jöttek a megbízások. A bevétel abban az évben 20 millió forint volt 3,6 milliós adózott eredménnyel, Berci szerint 2023-at 40 milliós bevétellel zárják.
Kellett ehhez az is, hogy az egyre növekvő igényekhez igazodva a Team’story kiszélesítette a kínálatát. Az árak a néhány százezer forinttól a milliós tételekig tartó sávban mozognak.
A 30–150 főt foglalkoztató csapatépítések mellett vállalnak egyedi jubileumi, születésnapi köszöntéseket, egyénileg a megbízó igényeire kifejlesztett eventeket, 5–10 fős kisebb csapatoknak mese- és mozifilm-szinkronizálós élményt egy profi szinkronstúdióban, valamint személyiségpszichológia workshopokat is. Természetesen minden műfajban ismert színészek részvételével zajlik a program.
A viselkedéspszichológiával foglalkozó workshopot Sulics Nóra pszichológussal együttműködve fejlesztették ki. Alapja a DISC-módszertan, a programon részt vevő színészek személyesítik meg az egyes – piros, zöld, kék, sárga – típusokat, miközben segítenek megérteni a működésüket, kezelni az általuk kiváltott érzéseket, hogy munkahelyi vagy egyéb környezetben ne érzelemből, hanem észből reagálva érvényesíteni tudjuk a közös érdekeinket.
Jövő évi tervek szerint a csapatépítős programot szeretnék nem munkahelyi nagycsoport számára is kompatibilissé alakítani, hogy ne csak cégek, hanem civilek számára is elérhető szórakozási formává váljon.
„Utólag visszagondolva tűnik csak rémisztőnek, hogy a covidos időkben, a nem túl fényes gazdasági környezetben, inflációval, energiaválsággal, háborúval terhelt környezetben vállalkoztam arra, hogy elindítsak egy ilyen szolgáltatást. De mindez jót tett, ezek miatt is tudtunk rugalmasan fejlődni és bővülni” – mondja Berci.